8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 20. - 23:03:26 8/10
(226925/239045)
"1.680 BC környékén Riga fõsámán gyalog indul el Ordoszból, míg fia Tuliás 48 hajóval elõbb Egyiptom közelében köt ki a 100 évenkénti ataiszi leszármazottak (sumérok, egyiptomiak, Hun Törzsszövetség) nagy tanácskozása miatt, aztán Afrikát megkerülve éri el a Balti-tengert."

Második átmeneti kor lehet, tehát csak vörös-tengeri kikötõ jöhet számításba, az alsó-egyiptomiak már a hükszoszok fennhatósága alá esnek.. Azért Afrikát körülhajózni... elég meredek, több hónapos vállalkozás lehetett a part mentén, alkalmanként kikötni élelem és ivóvízkészlet feltöltéséért... és nem garantált, hogy nem találkoznak közben ellenséges bennszülöttekkel.

Az egyiptomiaknál elég sokféle hajótípus létezett, külön teher és személyszállításra, voltak tengerjáró hajóik is, de külön amolyan "sétahajó" szerûek is, amik a szórakozást/pihenést szolgálták... csónakokból vadásztak szárnyasokra és vízilovakra... és akkor még nem említettük a napbárkákat....

KÉP: Ez kicsit késõbbi - Újbirodalom kora - hajó Hui sírjából (TT40), Tutanhamon kora (18. dinasztia) Metropolitan Museum, Ch.K. Wilkinson másolata 1926-27.
Vmi ilyesmire gondoltál?

forrás: http://www.metmuseum.org/art/collection/search/548577?rpp=60&pg=6&rndkey=20131124&ao=on&ft=*&where=Egypt&pos=313
9 of 12
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 20. - 22:34:02 8/10
(226924/239045)
Káró bubi!:))))))))))
10/10
Ljerk 2017 márc. 20. - 22:25:23 10/10
(226923/239045)
Sok koreai film és sorozat nézése közben a görög sorstragédiák jutnak eszembe - végletekig kiélezett helyzetek és sorsok, amikbõl lehetetlen "jól" kijönni.
Illiona 2017 márc. 20. - 21:34:12
(226922/239045)
Illetve ahogy elnézem, ez olyan mint egy kártyalap :)))
Illiona 2017 márc. 20. - 21:05:37
(226921/239045)
A Sirius angyalszárnyai a plakáton nagyon érdekesek, hiszen van a fehér angyal, pisztollyal, és a fekete angyal szintén pisztollyal.
De nem lehet 2 fiút ugy megkülönböztetni, hogy jó és rossz.

Van ugye aki gyilkolt. Õ senkit nem ölt meg valójában, csak épp amikor az a szemét nekiment, akkor ellépett az utjából, az a tökkelütütt meg nekiment a tetõnek, és leesett a 20 m-rel lejjebb lévõ földre. Ennyi. Viszont nem volt a tetõn senki, a fiúnak nem volt tanúja, egy ember az biztos hogy meghalt, és verekedni mentek a tetõre, ügyvédre nem futotta szegény család lévén, hát le kellett ülni.
Az egyik iker nagyon nyeszlett volt, nem birta volna ki a börtönt, és aznap a testváre egyenruhájában ment el az iskolába, a testvére névtábjáváal.
Hát ilyenkor ki vállalja a börtönt?
Mit dönt a Anya? Két egyformán nagyon rossz lehetõség közül kell választania!!!
az otthonmaradt fiu azzal válta ki magát, hogy éjjel nappal tanul, ugymond önként lemond a szabadságról.
Van egy jelenet, amikor a jogászhallgatók a börtönbe mennek, a folyosó egyik oldalán megy az egyik, a másik oldalon a másik. És találkozik a tekintetük.
Annyi minden benne van ebben a néma jelenetben!!! "nem vagy egyedül"
Vagyis itt az angyalszárnyak ugy néznének ki, igazságosan, hogy egyik toll fehér, a másik fekete.
Csak a drogkereskedõk ne lennének!
Illiona 2017 márc. 20. - 20:52:11
(226920/239045)
egyáltalán nem veszed el a teret, (maradt még bõven :))) )
érdekes volt olvasni!!!
10/10
Ljerk 2017 márc. 20. - 20:27:29 10/10
(226919/239045)
Egyébként nem akarom elvenni a filmek elõl a teret, csak a Syrius plakátjáról eszembe jutottak ezek a szárnyak és aztán belegabalyodtunk.
10/10
Ljerk 2017 márc. 20. - 19:58:43 10/10
(226918/239045)
:)
Illiona 2017 márc. 20. - 19:50:47
(226917/239045)
Nézem a King of Mask Singer c mûsort, a 102. részt, és feltünt egy Rubik kocka alakú maszk!

Az összes maszk nagyon jópofa, ötletes, sõt meghökkentõ, de azért ez lett a kedvencem.
10/10
Ljerk 2017 márc. 20. - 19:34:27 10/10
(226916/239045)
Kicsit bonyolult lenne felvázolni most az alternatív történelmet, de 4000 BC környékén érkeznek meg a Hun Törzsszövetség telepesei a csudok, lettek, lívek a Balti tenger környékére, a virolájok pedig nagyjából Dánia környékére - így a mai germánság, szlávság, balti népek mind erõsen kötõdnek a Hun Törzsszövetséghez. 1.680 BC környékén Riga fõsámán gyalog indul el Ordoszból, míg fia Tuliás 48 hajóval elõbb Egyiptom közelében köt ki a 100 évenkénti ataiszi leszármazottak (sumérok, egyiptomiak, Hun Törzsszövetség) nagy tanácskozása miatt, aztán Afrikát megkerülve éri el a Balti-tengert.

Attila ezért tudta még 440 AD-ben is mindenféle hódítás nélkül a germán törzseket maga mellé állítani. Sajnos ebben a korban már leszármazás alapú volt az öröklés a hunoknál ellentétben az ordoszi idõkkel, a germánoknál egy nagy hõs azonban mindig kihívhatta a vér szerinti örököst. Ezért ölették meg Attilát a germán feleségével, mert nem akartak szolganép lenni. Attila halála után fel is lázadtak.

Nem véletlenül néznek ki a viking hajók sokkal késõbb úgy, ahogy az egyiptomi hajók ebbõl a korból 1.680 BC (24 lapátos és 2 vagy 3 árbocos hajó - azaz eveztek is, ha kellett).
10/10
Ljerk 2017 márc. 20. - 19:11:48 10/10
(226915/239045)
"The true "winged hussar" arrived with the reforms of the King of Poland and Grand Duke of Lithuania Stephen Bathory in the 1570s"
Azaz Báthory István után viseltek szárnyakat a lengyel huszárok..... :)

Igazad volt Lady Yodoval kapcsolatban, valóban a harci kedvet élesztette fel a fehér szárnyas/vállvédõs öltözékkel.

A képen Dzsingisz kán Tangut nevû lova szárnyakkal (valószínûleg csak Dzsingisz kán rokonsága viselhette a szárnyakat).
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 20. - 17:17:36 8/10
(226914/239045)
Talán a felirat segít, hogy tudd, mikor melyik iker szerepel épp a jelenetben... ahogy említetted, ez nem volt egyszerûen követhetõ....
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 20. - 17:15:50 8/10
(226913/239045)
Na, itt végre adnak rá magyarázatot. Ismertetõ a lengyel szárnyas huszárokról.
https://en.wikipedia.org/wiki/Polish_hussars

KÉP: huszárpácél szárnyakkal - 17. század közepe - Nemzeti Múzeum, Krakkó
Kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Polish_hussars#/media/File:Polish_Hussar_half-armour_Winged_Riders.jpg
Illiona 2017 márc. 20. - 16:11:43
(226912/239045)
A tegnap nézett Siriusnak volt már magyar felirata, igy kénytelen leszek most ujranézni!
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 20. - 15:55:31 8/10
(226911/239045)
Ez az oldal nagyon izgalmas...

Láthattok videót a Bécs ostrománál szereplõ szárnyas lengyel huszárokról, de egy átkötést is találtok A Gyûrûk Ura rohírjaihoz is!:))))))))))

Forrás: http://muslimgamer.tumblr.com/post/137514818457/petermorwood-withfireandsword-with-fire-and
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 20. - 15:42:27 8/10
(226910/239045)
Ezen az ábrázoláson fehér és fekete tollakból összeállított szárnyak egyaránt vannak.

Kép forrása: http://www.freerepublic.com/focus/f-bloggers/3196274/posts
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 20. - 15:40:20 8/10
(226909/239045)
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 20. - 15:36:23 8/10
(226908/239045)
Egy kicsit nézelõdtem a neten.. és érdekes dologra bukkantam szárnyak ügyben!:)))))))))

Bécs ostroma 1683. A lengyel huszárok vannak szárnyakkal ábrázolva... a szárnyak funkciójáról fogalmam sincs, de több ábrázoláson is felbukkan....
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 20. - 13:44:37 8/10
(226907/239045)
Ibolyám sincs a Hun Törzsszövetség hagyományáról, de valóban érdekes öltözék ezzel a tolldíszítéssel.

A madártoll, mint a szárny része az Égi, isteni világhoz való tartozás, az égbe emelõ erõ, az égi eredetû hatalom szimbóluma…. Minden kultúrában ott van vmilyen formában. Európában is ott találjuk a heraldikában (madár, szárny, toll) és így a pajzsokon, esetleg sisakdíszként. De ott az öltözéken is. Nálunk, magyaroknál egyes madarak szimbolikus jelentõséggel bírtak. Megszabott a társadalmi rang alapján, hogy ki milyen madár tollát viselhette.

Azon gondolkodtam (a filmet nem láttam!), hogy talán Lady Yodo nem véletlenül öltötte fel épp ezt az öltözéket. Talán így is akarta erõsíteni a vár védõit, lojalitásukat, harci kedvüket fenntartani, hogy õ nem egy gyenge nõ, hanem olyan várparancsnok, akit az Ég emelt fel erre a feladatra, mintegy áldását is biztosítva. Ez amolyan lélektani hadviselés is lenne!:)))))))))))))
KÉP: sisakdísz
Forrás: http://www.tagmata.it/the_battle_of_legnica.htm
8/10
offtopic
edimir 2017 márc. 20. - 13:15:14 8/10
(226906/239045)
Nekem van ezzel egy kis gondom. A metszetet Matthäus Merian 1630-ban készítette, azaz a csata után 400 évvel. A csata korábbi ábrázolásain az „angyalszárnyaknak” nyoma sincs. Azokon az öltözék autentikus.

Mi volt furcsa nekem a metszeten? Hogy ez inkább a saját korában készült törökkel vívott csatákról készült metszetek ábrázolásával rokon, talán azok szolgálnak mintaként. A mongol fejeken török turbán, viselet, fegyverzet török. De az ellenfél sem klappol. A lovasoknak nehézfegyverzetû, azaz páncélt viselõ lovagoknak kéne lenniük. A megölt ellenség fülének levágása és összegyûjtése nem tudom, hogy mennyire volt a mongoloknál bevett, inkább a portyázó török és magyar csapatokra jellemzõ 400 év múlva.

Nézem ezeket a bizonyos angyalszárnyakat… nos, úgy tûnik, mintha egy pajzsra lennének ráapplikálva vmilyen módon.
Két ötletem van a dologgal kapcsolatban. Egy kicsit meredek mindkettõ.:))))))))))))

1. Matthäus Merian az életrajza (https://hu.wikipedia.org/wiki/Matth%C3%A4us_Merian) alapján mélyen vallásos volt. Már Zrínyinél megjelenik az az elképzelés, hogy a török tkp. Isten büntetése a magyarok bûneiért. Erre utalhatna Matthäus Merian a metszetével, mint a mongolok, akik az isteni büntetés végrehajtói.
Tudom. több sebbõl vérzik a dolog… csak egy ötlet!:)))))))))))

2. Szintén két dolgot tudunk még az életrajzból. Az egyik, hogy folytatta apósa kiadói vállalkozását: „Az apósának apja által még 1590-ben megkezdett Grand Voyages („Nagy utazások”) és Petits Voyages („Kis utazások”) kiadását is folytatta, késõbbi kiadásait befejezte, kiegészítette.” Elképzelhetõ, hogy ezekben a kiadványokban szerepelhetett vmi olyan leírás, ami nyomán ezeket az „angyalszárnyakat” indokoltnak tartotta a mongol seregnél két alakra is rárakni.
A másik: „Heidelbergben 1967-ben azonosították a helyet, ahonnan Merian felvázolta híres metszetét, a pfalzi választófejedelem városát.” … azaz igyekezett a lehetõségekhez mérten minél precízebb lenni.
Így aztán a 400 évvel korábbi csata ábrázolásához felhasználta a korabeli törökkel vívott csaták metszeteit mintaként, de beletett olyan elemet, aminek forrása vmilyen Keletre vonatkozó információ volt.

KÉP: a legnicai csata Szent Hedvig legendájában, 1353.
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Legnica