Megnéztem!:))))))))))) Aranyos volt, igaz, kicsit kiszámítható, de könnyed és roppant szórakoztató... bár a kockákat nem lehetett leellenõrizni, hogy megvan-e mind a hat!:))))))))))))))) Lám, megint egy Anya, ezúttal nem Hableány, nem is "vízisárkány", hanem olyan vki, aki 1 hónap alatt megtapasztalja, hogy milyen annak lenni, aztán már nem is akar mást....

Szép estét Neked is!:)))))))))))))

Hmm, lehet, hogy kiégtél, de én az odakozmált vondert is kedvelem!:))))))))))))))))))))))))

Én láttam benne szerelmet, lehet, hogy nekem meg a szemészetre kell esetleg beutalót kérnem?:))))))))))))))))))))))

Egészen friss 2016-os sorozat a Signal, amelyben a bûnügyek felderítésében múlt és jelen összekapcsolódik az egyik nyomozó õsöreg walkie-talkie-ján keresztül, miért éppen mindig 11.23-kor van kapcsolat, de ez nem rendszeres és nem irányítható. A múlt és a jelen nyomozója próbálja a segítségével a megoldatlan bûnügyeket felderíteni, de ez nem vmi hurrá-hajrá-megoldjuk! Mert a múltban történõ változtatás természetesen a jelenben is következményekkel jár, ezek pedig néha emberek halálát vagy épr megmenekülését is jelentheti, van, amikor csak a tehetetlenséget érezni, s keserûséget. Elég borongós, feszült hangulatú sorozat. Itt is megjelenik a korrupció, itt is ártatlan szenved a gazdag elkövetõ helyett (lást Remember), itt is egészen magas pozícióig követhetõ az összefonódás rendõrség-ügyészség-politikai üzleti vezetõk között, amelyen aztán elvérzik az igazság és a kisember....
Mégsem csak a megszokott, a szabvány.... vannak benne egészen kivételesen izgalmas epizódszereplõk és jelenetek... ilyen például számomra a sorozatgyilkos férfi....Miért gyilkol, és miért úgy? Milyen az õ szerelme? A gyûlölt vkit egyszerre csak megértjük és szánni kezdjük...

Hogyan változtat meg egy nõt az Élet... Nos, a Hableány Anya nem egyedi, itt a rendõrörs virágszála, egy kis ügyetlenke, bociszemû ártatlan rendõrlány lesz 15 év múlva kõkemény, vérprofi nyomozónõ, igaz, hogy õ nem lesz alpári, de a hamvas himporát bizony elveszti.... Milyen várni vkire 15 éven keresztül? Hát õ megmutatja....

Megkedveljük a profilozót is, ezt a nagyon logikus fiút, aki bár nem bízik a rendõrökben, de õ maga is rendõr, fura szituáció, fura alak...

Mivel kábelcsatornán adták, így nem döntött nézettségi rekordokat, de a sorozat tetszésindexe elég magas... Koreában biztos az is szerepet játszott benne, hogy valós, elhíresült bûncselekményt is tárgyal a sorozat...
Aki nem ragaszkodik a rózsaszín vattacukorhoz, a szuperzsarukhoz, a Helyszínelõk tévedhetetlen profizmusához, és beéri az egyszerû, de elkötelezett rendõrökkel, és a nem mindig szívderítõ valósággal annak ajánlom szíves figyelmébe...

Ha már az Anyám, a hableány kapcsán szóba került az anyai szerep, akkor bele lehet nézni a Their Perfect Day c. mini sorozatba, 4 rész, 4 anya... bepillantást nyerünk az óvodások világába, egy igazi elit óvodába, ahová csak a felsõ tízezer csemetéi kapnak - persze sokszoros túljelentkezés és várólista - felvételt.

Ami meglepõ, hogy már az egyszerû, mezei oviba sem könnyû beíratni a gyereket. Nekem az is meglepõ volt, hogy már ott tanulnak írni és olvasni. Persze az elit oviban a koreai mellé bejön még az angol és a kínai is, természetesen anyanyelvi tanárok foglalkoznak kiscsoportban (5-6 gyerek) a nyelvoktatással, ahol olvasnak is már egyszerûbb szöveget az adott nyelven a gyerekek. Aztán elmaradhatatlan a matematika is, de sok külön foglalkozásra járathatja a szülõ a csemetéjét, persze borsos áron, vannak spéci fejlesztõ foglalkozások, mûvészeti kurzusok, zene, hangszer, ének, színjátszás, tánc stb....

Mi is lehetne az elit ovi nagy elõadása a szülõk számára, mint a Szépség és a Szörnyeteg, természetesen angol nyelven elõadva, a gyerekek kosztümjei a Broadway-en is megállnák a helyüket, a díszlet sem kispályás mázolmány.... Ez lenne a Perfect Day,de azért elég rögös az eddig vezetõ út, sértõdéssel, hisztivel, vesztegetéssel, csalással, mert bizony a gyermekek világa sem olyan egyszerû és ártatlan, jócskán megmérgezi a szülõktõl hallott értékrend... amekkora a házatok, akkora vagy te, csóringerke húzza meg magát, a vezérszerep a gyerekek világában is úgy van leosztva, amilyen a szülõ státusza...

A körmünket nem rágjuk le izgalmunkban, ez inkább a szülõ-gyermek, gyerek-gyerek, szülõ-szülõ, szülõ-óvónõ kapcsolatokat járja körül, de azt aztán több szempontból is. A négy anya négy különbözõ karakter, egy bennük a közös, mindegyikük szereti a saját gyerekét, szeretne jó anya lenni, csak néha nem találják meg hozzá a jó utat. Fõleg azért, mert hármójuk számára az anyaság az elrontott életük egy olyan szelete, ahol minden áron bizonyítani akarnak, majomszeretettel, elnézéssel, vagy éppen vasszigorral próbálják csemetéjükbõl az általuk óhajtott álom-csemetét kinevelni, ennek megfelelõen elárasztják a gyerekeket felesleges luxus dolgokkal, különórákkal, miközben ezek a gyerekek boldogtalanok és sérültek lesznek.

Isten mentsen ettõl a szorosan összezáró szülõi kompániától, ahol a magas tandíj mellett mindig bejönnek még az extra költségek, mert természetesen a gyerekek problémáit is csak a francia cukrászda remekeit csipegetve lehet megtárgyalni, ha pedig egyszer is vétesz az íratlan szabályok ellen szülõként, akkor annak a gyereked issza meg a levét, ki lesz közösítve....

Azt hiszem minden anya ismeri a választ, de azért érdemes belenézni a sorozatba, hiszen itt is a józan ész emelkedik felül a hagymázos nagyzoláson, és apránként fény derül mindenki szennyesére, készüljön az bármilyen extra minõségben is!:)))))))))))))

Kép forrása: http://asianwiki.com/Their_Perfect_Day

My mother mermaid – Anyám, a hableány
Én is aludtam rá egyet, mint maggi!:))))))))) Most egy kicsit az ördög ügyvédje leszek, kell néha olyan is, aztán persze jön érte a kõzápor, de mivel ez „barátitûz”, így megnyugvással esem el a vita harcmezején!:))))))))))))))))
A film végkicsengését nem éreztem olyan negatívnak, mint ti. Hiszen a Lányuk immár anyaként a saját gyermekét ismerteti meg a családi fotóalbum képei segítségével a család tagjaival… apa és anya gyerekkori képei, nagymama, nagypapa fiatalon… tehát a család fontosságát hangsúlyozza a jelenet
A zárókép pedig egyértelmûen feloldás… az Anya a medencében üldögélve felidézi a lánya telefonos kérdését, amivel a buszos képen szereplõ apjára kérdezett rá . Aztán mintegy magának (és nekünk, a nézõnek) megjegyzi: „Buta lány, hát persze, hogy mosolygott!” majd
belemerül a medencébe, arcán MOSOLY! A kamera pedig lassan felkúszik a szürke falon az ablakig, ami az átkötés a külvilághoz, ill. a múlthoz… és már ott járunk mi is, ahol az Anya… a tenger mélyén úszkáló „merülõ” nõkkel. Felcsendül vmi éterien tiszta dal, gyönyörû!!! Nem véletlen, hogy egy csengettyû-gyermekhang énekli!!!
Nem találtam meg külön, de ha a film végén megtaláljátok, így még a stáblistát se hagyná ki az ember!:))))))))))))))))))
https://www.youtube.com/watch?v=3OXOk3akWd8&nohtml5=False


Ha nem is katarzis, de tisztító erejû, miként az õsi elem, a VÍZ, és ártatlanul tiszta, mint az ifjúsága emlékei….

A zenérõl is lehetne külön írni, gyönyörû, lágyan hömpölygõ, igazi mesélõ zene….
Fõcímzene:
https://vimeo.com/47759775
vagy
https://www.youtube.com/watch?v=0DzgiJWvlT0&index=1&list=RD0DzgiJWvlT0&nohtml5=False


Visszakanyarodnék még az idõsebb kori apa és anya alakjához… ez szerintem a rendezõ inkább a társadalom kritikájaként mutatja be. Hiszen a Szigeten még mindketten kedvesek, ártatlanok, tiszták, de a kontinensre költözve egy másik világba csöppennek, egy olyan világba, amiben teljesen mások a normák, az együttélés szabályai, más a trend! És errõl a megváltozott világról mond értékítéletet az idõs pár bemutatásával a rendezõ, mert a fiatal párt ezt teszi tönkre, ahogy a szerelmüket is, mert igenis szerelem kapcsolta õket össze…
A „kontinens”, ha úgy tetszik a „nagyváros” kritikája, hogy az egyszerû, tiszta értékeket (jóság, ártatlanság, segítõkészség) devalválja, kifordítja önmagukból, és így épp ellenkezõ elõjelet kapnak, ill. eltorzulnak.
Mi lett a postásfiúból? Itt már nem kerékpáron járja be a körzetét, napi kapcsolatot tartva az emberekkel (tudva róluk mindent, hogy ki a süket, kinél mire kell ügyelni), hanem csak egy fiókos szekrény rekeszeibe szortírozza a küldeményeket, monoton, lélektelen, személyes kapcsolat nélküli munka. Biztos, hogy õt is megviseli a váltás, már nem leli örömét a munkában, csak napi robot.
Ne feledjük, hogy férj, majd apa lesz, neki kellene családfenntartónak lennie, így pedig elsõdleges feladatai közé tartozna a család anyagi stabilitásának biztosítása, legalábbis koreai mércével mérve biztosan ez is egy elvárás a férfi felé. Ebben a szerepében kudarcot vall, hiszen segítõkész jósága adósságokba dönti, amelyek törlesztésére alig elég a keresete. A család megélhetéséhez már nem tud hozzájárulni. Így a napjait egyre frusztráltabban tölti. Talán szégyelli is magát a családja elõtt, egyre bizonytalanabb lesz, egy belsõ világba menekül, ahelyett, hogy kitörni akarna. Jó ember, de valójában gyenge, ebben a megváltozott világban legalábbis talajtalanná válik….
Sokszor emlegettétek, hogy milyen mûvelt… Értelmes, de azért nem egy agysebész, a Szigeten még ez a fajta mûveltség elég volt az elismertséghez, az analfabéta lányhoz képest minõségi ugrás, de a Kontinensen ez az átlagot nem meghaladó, sõt, új munkahelyén vszínûleg a fiatalok képzettebbek nála…. Már a Szigeten is volt egy momentum, ami elgondolkodtató, amikor a lánynak magyarázza el (rosszul) az „OLLLRÁÁÁÁJT” jelentését.
Ezzel el lehet kápráztatni az analfabéta kislányt, de bizony kimosolyognák az angolt már az általános iskolában tanuló mai fiatalok….

Az Anyát a végtelenségig ócsároltátok, de bizony adódik helyzet, amikor a nõnek kell felvállalnia a hétköznapokban az ügyek intézését, ez óhatatlanul megkeményíti, mondjuk nem kellene alpárivá süllyednie, de az Élet pofonjait nem látjuk, amit kapott….. Sajnos a magával hozott pozitív takarékosság ebben az anyagias világban zsugorisággá silányodik, de a pénzügyi nehézségek vhol érthetõvé teszik a változást.