még egy cikket találtam a Wolf Totem kapcsán:

Farkastotem: cenzúrázatlanul látható a Kínából kitiltott rendezõ filmje

Február végén mutatják be a kínai mozik Jean-Jacques Annaud Farkastotem címû alkotását. A Kínából korábban évekre kitiltott francia rendezõ szerint sem a forgatókönyvön, sem filmjén nem változtattak a kínai cenzorok.
2015.02.03 23:30
MTI
nyomtatás
+-betûméret
hirdetés
Forrás: Wikipedia

Annaud elmondta, hogy teljesen szabad kezet kapott az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb kínai sikerkönyvének számító Farkastotem adaptációjában. A nézõközönség elé kerülõ alkotás "egy az egyben az a film, amit én forgattam és vágtam" - nyilatkozta a Kínában tartózkodó francia rendezõ.

Annaud a Hét év Tibetben címû 1997-ben bemutatott filmje után évekig nem kapott beutazó vízumot az ország területére. A produkció Heinrich Harrer hegymászó és a fiatal 14. dalai láma barátságát ábrázolta és kritikusan mutatta be Kína és Tibet viszonyát, amivel kihívta maga ellen Peking haragját.

A kapcsolat 2009-re rendezõdött, amikor Annaud megkapta a Farkastotem megrendezésének jogát, 2012-ben pedig õ lehetett a Sanghaji Filmfesztivál zsûrijének elnöke. A Farkastotem forgatása kétéves elõkészület után, 2011-ben kezdõdött.

Lü Csia-min 2004-ben kiadott regénye - amit Csiang Zsung álnéven írt - 2007-ben elnyerte a Man ázsiai irodalmi díjat. A könyv több tízmillió példányban kelt el, magyar nyelvre is lefordították. Az életrajzi ihletésû mû a ma már hatvanas évei végén járó író életének azt a korszakát idézi fel, amelyet a mongóliai pusztán kellett eltöltenie a kulturális forradalom évei alatt.

A kínai színészekkel forgatott film elkészítése mintegy 40 millió dollárba (11 milliárd forintba) került. A produkció az állami fenntartású China Film Group támogatásával született.
és a link:
http://www.ma.hu/kulturport.hu/239301/Farkastotem_cenzurazatlanul_lathato_a_Kinabol_kitiltott_rendezo_filmje

ezt én láttam nemrég, tényleg egy jó kis bohózat.
Pont alkalmas két megviselõs sorozat közé.

még egy plakát az elõbbi filmhez

a keddi film:

ismertetõ:

AMERIKAI ÁLMOK KÍNÁBAN
中国合伙人

november 10. kedd, 18.15 - Belvárosi Mozi, Balázs Béla terem

Rendezõ: Peter Chan
Hossz: 112 perc
Fõszereplõk: Huang Xiaoming, Deng Chao, Tong Dawei, Du Juan

A történet három barátról szól, akik egy sikeres angol nyelviskolát hoznak létre Kínában, amit úgy hívnak, hogy az ,,Új Álom”. Ez az iskola segít a kínai tinédzsereknek valóra váltani az álmaikat. A három fiatalembernek sok kalandon kell átesnie, míg végül megjelenhetnek az amerikai tõzsdén.


trailer:

https://www.youtube.com/watch?v=ypAD7wdx82Q

a kép is az American Dreams in China c filmhez

Pont errõl van szó!
a kínai filmipar olyan hatalmas, és termékeny, hogy válogatás nélkül nem lehet nézni.
Én nem nézek megalázós, véres, misztikus, filmeket.
Az hogy erõs idegzetûeknek, már mutatja, hogy ezeket biztos nem nézem meg.

Ma egyébként egy barátnõm, aki szombaton velem volt a Wolf Totem vetitésén, elment a mai filmre, a Kínai Filmhét keretében, és nem tudott bejutni. Elõre nem vettünk jegyet (0 forintért)és telt házzal ment a mai film.

Viszont keddre szerdára és csütörtökre "vásárolt" jegyet, igy most ezt a következõ 3 filmet meg fogom nézni.
De ezekrõl van részletes ismertetõ, ugyhogy tudom, hogy belefér az általam még nézhetõ kategóriába.

Vagyis nekem nem elég egy link és cím, a koreai filmek közül sem nézem meg az ilyeneket.

képen a Wolf Totem két fõszereplõje és a rendezõ.

még mindig a Farkas Totem c filmrõl

(azt végképp nem tudom, hogy most akkor egybe, vagy külön irandó, én külön írom, és kész)

Kép: ime a könyv, amibõl a film készült.
És egy ismertetõ a könyvrõl, még 2008-ból, egy blogról másolom ide.
Sajnos a könyvet igy elsõre nem találtam, majd még próbálkozom a neten, és az antikváriumban is, edimir meg talán a vaterával megsegit.

" Jiang Rong könyve, a Farkastotem a hatvanas évek Kínájába, a Mongol határ közelébe repít minket, ahol megismerhetjük a farkasokat figyelõ, kínai Csen Csent, és Bilgé apót, mongol mesterét. Csen Csent a kínai „kulturális forradalom” hatására több „tanult fiatal” barátjával a belsõ-mongóliai pusztába küldik tanulásra. Szüleik gyanús értelmiségiek, így nyilvánvaló, hogy rájuk fér némi „átnevelés” az egyszerû, nomád életmódot folytató pásztorok között. Az álnéven író Jiang Rong – akinek eredeti nevére (Lu Jiamin) csak jó néhány évvel a Farkastotem megjelenése után derült fény – közel hétszáz oldalra rúgó regénye részben önéletrajzi ihletésû, s egy év történetét mutatja be – leszámítva a harminc évvel késõbb játszódó epilógus utolsó tíz oldalát. A Farkastotem egyfelõl részletesen bemutatja a pusztai állattartás csínját-bínját, másfelõl azonban kiemeli a belsõ-mongol puszta életének egy történelmileg nagyon jelentõs pillanatát.

A „tanult fiatalok” – ahogy a pusztai õslakosok nevezik õket – mellett ebben az idõszakban sok kínai telepedik le a pusztán – a hatalmas, jó minõségû területek kedvezhetnek a földmûvelésnek is, nem csak az állattartásnak, s a kínaiak nem ismerik, nem értik meg a mongol pásztorok életének szabályait. Jiang Rong könyvének egyfelõl éppen az a célja, hogy ezeket a hagyományokat, fortélyokat bemutassa a kínaiaknak, közelebb hozza hozzájuk a pásztorok világát. Ez az ars poetica már a könyv 57. oldalán elhangzik Bilgé apó szájából: „Ti kínaiak túl sok mindent nem értetek! Rengeteg könyvet olvastok, de azok mind féligazságokkal vannak teli. A kínai szerzõk könyvei kínai szemszögbõl közelítik meg a dolgokat, s nekünk, mongoloknak nagy veszteségünk, hogy nem írunk könyveket. De ha egyszer mongol válik belõled, te majd megírod helyettünk mindezt, rendben?”

A könyv a fenti hitvallásnak megfelelõen tehát részben magyarázatok, beszámolók gyûjteménye, amelyeket összefûz az egy jurtában lakó négy kínai fiatal mindennapjainak leírása. Az ismeretterjesztés helyenként kissé szájbarágós, ahogy például az a rész is, amikor a csikósok közé kerülõ fiú elmeséli három társának, hogy hogyan választanak tavasszal párt maguknak a csõdörök – hiszen a négy „tanult fiatal” már két éve a pusztán él, s feltehetõen megbeszélték rég a kérdést, így a mese nyilván csak az olvasónak szól. Ugyanakkor amennyire egyszerû a könyv tematikája, éppen annyira könnyen ragadja magával az olvasót. A puszta leírását, az állatok viselkedésének újabb és újabb részletét Jiang Rong nagyon is érzékletesen mutatja be. A pusztán élõ farkasok, gazellák, rágcsálók élethalál-harcát többnyire véresen naturális részletességgel olvashatjuk. Az olvasó mégsem érzi kívülállónak magát a kegyetlen történetet figyelve, mivel Csen Csen reakciói többnyire megfelelnek annak, amit az befogadó érezhet.

Ugyanakkor nem csak egy könyvbe oltott természetfilmmel van dolgunk. Jiang Rong élesen bírálja a kínai rendszer elvakultságát, európai szemmel már-már kifigurázásnak tûnõ mondatok jelennek meg a könyvben: „A farkas valójában osztályellenség. […] Valamennyi farkas esetében alkalmaznunk kell a proletárdiktatúrát.” (126. o.) A kínai káderek tehát kitûzik a célt, a farkasok kiirtását a pusztáról, mivel õk vadásznak a bárányokra, lovakra (is), és nem veszik figyelembe, hogy ezzel felborul az állatvilág ökológiai egyensúlya. Azt pedig tudjuk, hogy ha Kínában a vezetés egyszer kijelent valamit, akkor aligha lehet érvekkel eltántorítani ettõl. Így többször is elhangzik a könyvben, hogy a kínai káderek még sosem hallottak arról, hogy egy farkas rágcsálókat enne – a kutya esetleg megeheti õket, de a kínaiak a kutyákat is legfeljebb a levesben szeretik (a könyv információi szerint).

Az állattartással kapcsolatos magyarázatok mellett tehát rendszeresek a könyvben az ideológiai viták, amelyek jól bemutatják a kínai oldal elvakultságát. Egyedül a – fõleg a könyv elsõ felében elõforduló – filozofálásokon nehéz átrágni magunkat, de többnyire eseménydús a könyv. Akár leírásról, akár vitatkozásról van is szó, a könyv nyelvezete élvezetes marad, s néhány nem bevett európai fordulat – például a rendszeresen elõforduló „Hogyan is lehetne…” kezdetû kérdések – átadja a kínai nyelv különlegességét. Az egyetlen, amit Zombory Klára szemére lehetne vetni, a könyvben elõforduló rigmusok fordítása. Ezek is fõként a könyv elsõ felében jelennek meg, s többnyire nem rímelnek, sokszor a szótagszám sem egyforma, mégis perjeleket tesz bele a fordító, amitõl éppen ezek tûnnek életidegennek (pl: „Sárga folyó, száz és száz pusztítás / mégis neki köszönhetõ a gazdaság”).

A Farkastotem tehát érdekes olvasmány, ha az ember szívesen hall arról, hogy az állatok és az emberek élete hogyan kapcsolódik össze. A címlapon lévõ, „farkas-jin-jang” tökéletesen szimbolizálja azt az ökológiai egyensúlyt, amelynek jelentõségére a könyv felhívja a figyelmet. Ugyanakkor a Farkastotem révén megismerhetjük azt is, hogy hogyan teljesítették a káderek sokszor értelmetlen parancsait is Kínában, ezzel több kárt, mint nyereséget okozva.

Adalék: A Farkastotemrõl és annak elképesztõ fogadtatásáról a Wikipédián olvashatnak.
és a forrás:
http://konyves.blog.hu/2008/10/31/r_27

még mindig Wolf Totem

itt a teljes film, nem kell letölteni, viszont egy kis angol tudás kell.
Persze letöltve, nagytv-n azért más a minõség, de talán megteszi:

https://www.youtube.com/watch?v=0x8ZyPtXYus

és ime egy 8 perces kis bemutató a forgatásról.
az biztos nem igaz, hogy vadfarkasokkal dolgoztak, mégis hatalmas munka lehetett ennyire betanítani, alkalmazkodni a 4 évszak szeszélyeihez a sztyeppén, megbírkozni a szúnyogokkal, idõjárással.

https://www.youtube.com/watch?v=322XkctewB4

a kép a filmbõl