OFF
Mióta nem kötelező olvasmány?
Ezt eddig nem tudtam...

A regényben is elküldték, majd később mikor Boka felolvassa Geréb levelét a fiúknak, utána fogadják vissza.

A hatalom bitorlói még csak a temetésén (Nemecsek) sem voltak jelen. Ezt honnan vedted? Nem emlékszek mindenre a regényből már..

bods most néztem igazad van a regényben megbocsájtottak a filmben elküldték..mondjuk utánna nem emlékszem hogy megjelent volna..

kösz a magyarázatot... szóval csak Bohém miatt lett koprodukció.. a másik dolog nem akarok okoska lenni de nem emlékszel rosszul Gerébre a regényből...én ugyan nem olvastam, mondom nem olvastam de a wikipedian olvastam a regény tartalmát és a 7dik fejezetben ez van ... Boka összetrombitálja a fiúkat és megszavazzák egyöntetűen, hogy Gerébet visszafogadják, így ő újra a Pál utcaiak színeiben harcolhat, amit megüzennek a cseléddel. Geréb boldogan érkezik meg és áll be a sorba, a párja, felügyelője Boka parancsára Richter lesz. Az őrszem ezután ijedten fut Boka elé, jönnek a vörösingesek!
8 fejezet - Geréb engedélyt kér Bokától, hogy a csatában az első sorban harcolhasson; bizonyítani szeretné hűségét a csapat iránt. Geréb szóvá teszi, hogy Nemecsek még mindig csak közlegény. Boka igazat ad neki, és kapitánnyá léptetti elő..

A film producere Bohém Endre volt, aki 1921-ben emigrált az USA-ba. A megfilmesítés joga is az övé volt. És az ő kérésére játszották a szerepek nagy részét angol gyerekszínészek, akiket egy londoni színészképző iskolából válogattak ki. Ez a magyarázat. A forgatókönyvet Fábrival közösen írták, de több vitájuk is volt. Bohém eredetileg azt szerette volna, ha Nemecsek nem hal meg a végén (happy end, usa módra), de Fábri ragaszkodott az eredeti regényhez.
A film abszolút 10/10. Már kismilliószor láttam. Értem a film mondanivalóját, tudom, Molnár mit akart vele mondani, ennek ellenére a vége elég szomorú és én is jobban örültem volna egy happy end-nek. :)
Igazából azt nem értem a filmmel kapcsolatban, hogy Geréb szerepe miért változott meg a regényhez képest? A filmben miért nem bocsájtottak meg neki, ha már regény hűségről beszélünk.
Ha csak a filmet nézem, a színészeket, a megvalósítást, a helyszíneket, hangulatot, nem tudok belekötni.
Ha párhuzamba állítom a regénnyel, akkor sok dolog kimaradt belőle (ami érthető, lévén egy filmbe sűrítették bele az egészet). Én szívem szerint két részesre forgattam volna, hogy minél jobban tudjak ragaszkodni az eredeti regényhez. :) Egy részben ez nagyon hosszú lett volna. És láttunk már nem egy 3-4 órás filmet az évek során.
Szó, mi szó, a legjobb PUF filmadaptáció. Még sokszor nézős lesz.

A film tökéletes, ahogy a regény is....Valaki eltudná magyarázni miért USA koprodukciós film? Azért mert amerikai moziba is akarták?? A készítők 99 százaléka Magyar ... csak a zenei osztályért és a kórusért felelő Sid Kramer talán amerikai. A fiúkkal az a helyzet hogy mind angol, szóval Angliában születtek és ottani színésztanoncok voltak. Azért sem értem miért amerikai koprodukció?

Ma kedvem volt megnézni a filmet. Nem mintha nem láttam volna még. De halalra untatnak ezek a mostani hálivudi alkotások, aztan jó visszanyúlni néha a régi klasszikusokhoz. Még mindig szeretem Bokát. :) (10 pont)

Kiválóan filmesítették meg ezt a kiváló regényt!

Az 1935-ös változatot én is szívesen megnézném, mert még soha nem hallottam róla. Lehet, hogy tetszene, bár azt nem hiszem, hogy az 1968-asnál jobban, mert az egyfajta etalon - legalábbis a számomra.
Üdv!

Film Év
A Pál-utcai fiúk 1917
Pál utcai fiúk 1924
A Pál utcai fúk 1929

No Greater Glory
A Pál utcai fiúk 1934

I ragazzi della via Paal
A Pál utcai fiúk 1935

A Pál utcai fiúk
The Boys of Paul Street 1969

I ragazzi della via Pal
A Pál utcai fiúk 2003

forrás: https://kritikustomeg.org/film/5247/i-ragazzi-della-via-pal-a-pal-utcai-fiuk-2003

Magam is a 69-es film rajongója vagyok, de lehet, hogy a nagyszüleim az 1935-re voksoltak volna a 69-es változattal szemben.... Ki tudja.

Hát ez az!...:)

Mennyire igazad van! Azt hiszem, hogy a Hyppolitot, vagy a Meseautót, az új változatot talán tudnám élvezni, ha nem lennének az eredetiek. De így azok összehasonlíthatatlanul jobbak. És egy gyengébb változatot minek megcsinálni?

Engedelmetekkel, bemásolom ide a "másik", 2003-ban készült, új változathoz írott hozzászólásom néhány mondatát, amit még 2012-ben írtam - te jó ég! Ennyire megy az idő? -, talán lesz benne néhány használható gondolat.

"Soha nem értettem, hogy egy gyakorlatilag tökéletesre sikerült filmalkotást miért kell újból leforgatni.
Mit akartak vele a készítõk elérni? Azt hitték, hogy az 1969-es változatot túl lehet szárnyalni?
Egyértelmû volt, hogy nem lehet. Akkor meg minek?

Például, hogy mást ne mondjak, a "régi", klasszikus változatot beválasztották az 5 legjobb külföldi film Oscar-díjra jelölt alkotásai közé, ami azért "nem semmi", ahogy mondani szokták.
Hihetetlen, hogy az angol színészgyerekek - akiket természetesen szinkronizáltak -, milyen elképesztõ érzékenységgel, és beleéléssel játszották el a századforduló Magyarországán játszódó történet gyerekfiguráit, a csóró munkásgyerekeket, a kissé jobb módú polgárgyerekeket, a csavargókat, a külvárosi nyomorból jött srácokat, akikben minden csibészségük ellenére mégis megmaradt valami eredendõ tisztaság, becsület, emberi tartás, a játékszabályok akár halálig való betartása.

Olvassátok csak el a következõ néhány mondatot, amit a wikipédiából másoltam ide! Nem lesz tanulság nélküli.

"Néhány évvel ezelõtt, egy fogadáson találkoztam a JAPÁN CSÁSZÁRNÉVAL, aki azt mondta, gyerekkorának kedvenc olvasmánya A Pál utcai fiúk volt, és biztos benne, hogy a magyarok mind olyanok, mint õk. Én meg azt gondoltam, hogy mi itthon tévedünk, nem a Nobel-díjas nagyságok, nem a mûvészóriások a legismertebb magyarok a nagyvilágban, hanem Boka és Nemecsek [...]"
(Békés Pál)

Nem tévedés! A japán császárné mondta mindezt, a Pál utcai fiúkról!!!

Az 1969-es filmváltozat a századforduló Budapestjének hangulatos bemutatásával, a regényhez való hûséggel és alázattal, a gyerekszínészek hibátlanul, érzékenyen átélt játékával, a film hangulatát tökéletesen alátámasztó és kifejezõ kísérõzenével - a zeneszerzõ egy igazi nagyágyú, Petrovics Emil -, és a filmrendezõ, Fábri Zoltán zsenialitásával egy igazi, idõtálló, a magyar filmtörténetben méltó helyet elfoglaló remekmûvet hozott létre.
Sokszor láttam már a filmet, mindig ugyanolyan élmény volt, és maradt. Gyûjteményem becses darabja.

Kár, hogy az új változat ezek közül az erények közül gyakorlatilag egyikkel sem rendelkezik.
Gyenge, halvány utánzat, szétesõ, a hangsúlyokat máshová helyezõ történet, felejthetõ színészi játék, néhány nevetséges szereposztási melléfogással - Nemecsek apját a kis, görnyedt szabót itt egy 120 kilós, hentesnek, vagy inkább hivatásos verekedõnek kinézõ emberrel játszatják -, és a hibákat még hosszan lehetne sorolni.

Felesleges pénzkidobás volt az elkészítése, még Horváth Ádám televíziós rendezõ is - aki egyébként Molnár Ferenc unokája -, azt mondta udvariasan, és láthatóan kényelmetlenül érezve magát, hogy neki nem nagyon tetszett az új változat, nem nagyon érti az új szálak beleírását a történetbe, de hát ez van.

Én meg azt sajnálom, hogy ennyi energiával miért nem csináltak egy másik irodalmi alapanyagból egy jó tv játékot, vagy filmet. Rengeteg megfilmesítésre alkalmas történet van még a magyar irodalomban, nem kell egyszer már jól sikerült filmeket újból leforgatni, rosszul."

Végezetül - ezt már most, 2023-ban fűzöm hozzá - néhányan megkérdezték itt, hogy miért külföldi - főrészt angol - gyerekekkel játszatták a film gyerekszereplőit.
Hát azért - erről annak idején valamelyik újságban olvastam -, mert 1968-ban nem találtak megfelelő számú magyar színészgyereket - egy-kettő talán akadt volna, de 30-40 biztosan nem -, ezért kénytelenek voltak külföldről, egy londoni gyerekszínészképzőből hozatni a srácokat (Wikipédia), ami egyébként - szerintem - zseniális ötlet volt, ugyanis olyan tökéletes átéléssel, olyan érzékenységgel játszották a szerepüket, mintha tőzsgyökeres magyar fiúk lettek volna.

Utolsó gondolat:
Jó lenne már befejezni azt az ostoba gyakorlatot, hogy régi, nagy sikereket - nem csak nálunk, hanem főleg az USA-ban - újból megfilmesítenek, sokkal rosszabbul.
Odaát: Ben Hur, A hét mesterlövész, A vád tanúja, Tíz kicsi indián, Gyilkosság az Orient Expresszen, 80 nap alatt a Föld körül, stb.
Nálunk: Tüskevár (Te jó ég!!!), A Pál utcai fiúk, Hippolyt, a lakáj, Pacsirta, Meseautó, Egy bolond százat csinál, stb.
Egyik katasztrofálisabb lett, mint a másik!

Az 1968-ban készült "A Pál utcai fiúk" viszont a magyar filmgyártás egyik időtálló remekműve, amit bármikor újból meg lehet nézni, minden alkalommal ugyanakkora élményt nyújt.
Természetesen 10/10.

Hm. Érdekes kérdés a századfordulós környezetben játszódó regény és a belőle készített film (+60 év) "minőségi" összehasonlítása. Mondjuk Fábri még jól ismerhette az őt megelőző nemzedéket.
Amúgy tényleg nem nagyon van igazán "kedvelhető" szereplö egyik műben sem...

Félig értek csak egyet leírt véleményével. Amennyire film egyáltalán visszaadhatja egy regény mondanivalóját, hangulatát, viszonylag elfogadható teljesítményt láthatunk. (Ilyen pl. "Az öreg halász és a tenger" az eredeti, Spencer Tracy-vel, holott pont nem az a történet, helyszín, amit könnyű megjeleníteni)
Azt viszont én sem értem, így nem is fogadhatom el, miért nem magyar szereplők alakították Nemecsekéket. Ha az "Indul a bakterház" főszerepére sikerült megtalálni az abszolút tökéletes fiút - Isten nyugosztalja szegény Olvasztó Imrét -, akkor lehetett volna összeszedni hiteles Áts Ferit, Bokát, "csónakos"-t.
Szerintem.

off Bolsevik trükk, de ezt ön mindannyiunknál jobban tudja.
on Gyerekként újkorában láttam a filmet és akkor sem tetszett különösebben.

A könyv élményét, világát csak megközelítőleg tudta átadni e film, és minek kellett ide az amerikai kooprodukció és a sok angol (amerikai) szereplő?!

Igazad van. Itt volt az érettségi szünet. Miért nem adták le ezt a filmet délután, vagy akár még délelőtt is? Az éjjeli ismétlés engem nem zavarna, ha olyan csatornán adnák , ahol a távol, külföldön élő magyarok is láthatnák (p. Duna World).
Ez a Fábri -féle filmváltozat az igazi, ez az, ami visszaadja a regény hangulatát. A filmben szereplő angol gyerekek igazán jól hozták a figurát.

Azért megkérdezném, ki az az ostoba szerkesztő, aki ezt a filmet péntek este 21:05-kor teszi adásba, nem beszélve a szombat éjjel 01:40-kor?
Évtizedeken át kötelező olvasmány volt az általános iskolában.
Éjjel 2-kor jó esetben a gyerekek alszanak!!!!!!