Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: A misszió

Spoiler
fordjee 2009 nov. 19. - 15:02:41
(16/36)
Jó kis filmek vannak ezen a Filmmúzeumon, idáig föl sem tûnt.
Válasz
10/10
Heathcliff 2009 jún. 12. - 23:44:32 10/10 Előzmény csigavera
(15/36)
Igen, bizonyára rosszul emlékeztem, noha meg voltam gyõzõdve, hogy jól. Utánanéztem: három magyar Fernc nevû jezsuita misszionáriusról emlékeznek meg az adott idõben, mindhármukat kiutasították: Éder, Limp és Szerdahelyi.
Limprõl a következõt találtam:
Magyaróváron született 1695-ben. Harmincnégy esztendõs korában lépett partra Buenos Airesben, 1729. április 14-én. 1732-ben a San Juan Bautista misszióban mûködik és 1745-ben a San Lorenzo redukció vezetõje, miután három évvel azelõtt sikerült újjáépítenie a hanyatlóban lévõ San Angel misszióstelepet. Ellene szegült a portugál terjeszkedõ törekvésnek, és emiatt meggyûlt a baja a helyi spanyol világi hatóságokkal, akik összeesküvéssel és fegyveres lázadás szervezésével vádolták be Pedro de Cevallos, a késõbbi alkirály, akkor még buenos airesi kormányzó elõtt. Térítõi hivatása betöltésén kívül földrajzzal is foglalkozott. Fõmûve, amelyben Dél-Amerika földrajzát ismerteti, halála után jelent meg. A jezsuiták kiutasításáról szóló rendelet 1767-ben, Japajú redukcióban találja, ugyanabban a Japejúban, ahol mintegy tizenegy esztendõvel késõbb, az argentín függetlenség megalapítója, José de San Martin tábornok született.
A teljes szöveg, valamennyi magyar misszionáriusról:
http://www.jezsuita.hu/main.php?folderID=859&articleID=7827&ctag=articlelist&iid=1
Válasz
csigavera 2009 jún. 12. - 19:37:55 Előzmény Heathcliff
(14/36)
Xavéri Szent Ferenc, családi nevén Francisco de Jassu y Javier (Javier vára, 1506. április 7. – San-Csaog, Kanton mellett, Kína, 1552. december 3.), spanyol jezsuita szerzetes, minden idõk egyik legnagyobb keresztény misszionáriusa, aki mellesleg sosem járt Dél-Amerikában.
Válasz
*mya szösz* 2009 márc. 28. - 22:34:19
(13/36)
http://www.youtube.com/watch?v=06Qm-Z5OsHw
húha
Válasz
Eper006 2008 szept. 10. - 17:04:46
(12/36)
Lehet,hogy igaz,de túl véres nekem,de Jeremy Irons jól játszott.Mint ahogy szokott.
Válasz
ribizliszörp 2008 szept. 10. - 14:07:32
(11/36)
Ha valaki mezítláb él a sivatagban, nyilván nem az oroszlánt választja a hatalom jelképéül.
Ha a tajgában, vagy a végtelen sztyeppéken, akkor sem.
De mindig olyant talál, ami annyira félelmet keltõ, hogy a szív összeszorul miatta. A hatalom jelképe ezért nem lehet a macska vagy a szkarabeusz. De nem lehet a ló, kutya, zsiráf sem. Csak valami rémületes vadállat.
És ha a kígyó a Bibliában maga a gonosz - az éppenséggel, ha már mítosznak veszed, mindenképpen a sivatagi élményekbõl fakad. És Mózes, aki leírta az édenkert történetét, pásztor volt. Ez az õ saját, különbejáratú kígyó-története:
2. Mózes 4:1. Felele Mózes és monda: De õk nem hisznek nékem s nem hallgatnak szavamra, sõt azt mondják: nem jelent meg néked az Úr.
2. Az Úr pedig monda néki: Mi az a kezedben? S õ monda: Vesszõ.
3. Vesd azt - úgymond - a földre. És veté azt a földre és lõn kígyóvá; és Mózes elfutamodék elõle.
4. Monda pedig az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet és fogd meg a farkát! És kinyújtá kezét és megragadá azt, és vesszõvé lõn az õ kezében.
5. Hogy elhigyjék, hogy megjelent néked az Úr, az õ atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene....
17. Ezt a vesszõt pedig vedd kezedbe, hogy véghez vidd vele ama jeleket...
20. És felvevé Mózes az õ feleségét és az õ fiait és felülteté õket a szamárra és visszatére Égyiptom földére. Az Isten vesszejét pedig kezébe vevé Mózes.
Mózes ezzel a bottal vitte végbe a csodákat; ezzel választotta szét a Vörös-tengert és ezzel fakasztott vizet a sziklából...
És ez Pál apostol kígyó-története:
Apostolok cselekedetei 28:1. És miután szerencsésen megmenekültek, akkor megtudák, hogy Máltának neveztetik az a sziget.
2. A barbárok pedig nem közönséges emberséget cselekesznek vala mi velünk: mert tüzet gerjesztvén, befogadának mindnyájónkat a rajtunk való záporért és a hidegért.
3. Mikor pedig Pál nagy sok venyigét szedett és a tûzre tette, egy vipera a melegbõl kimászva, az õ kezére ragada.
4. Mikor pedig látták a barbárok az õ kezérõl függeni a mérges kígyót, mondják vala egymásnak: Nyilván gyilkos ez az ember, kit nem hagya élni a bosszúállás, noha a tengerbõl megszabadult.
5. De néki, minekutána a kígyót lerázta a tûzbe, semmi baja sem lõn.
6. Azok pedig azt várják vala, hogy õ meg fog dagadni, vagy nagy hirtelenséggel halva rogyik le. Mikor azonban sok ideig várták, és látták, hogy semmi baja nem lesz, megváltoztatva értelmöket, istennek mondják vala õt.
Válasz
10/10
offtopic
Heathcliff 2008 szept. 06. - 21:30:57 10/10 Előzmény Humpy
(10/36)
Egyébként a kígyókkal kapcsolatosan: Jézus azt mondta: "Legyetek okosak, mint a kígyók". Nem egyértelmûen negatív a kígyó értékelése a Bibliában tehát. (Nem mintha a valódi kígyók különösebben okosak lennének...). Éppenséggel pontosabb volna ez is: legyetek okosak, mint a disznók. A disznó ugyanis sokkal okosabb állat, mint a kígyó, nemdebár. :D
Válasz
10/10
offtopic
Heathcliff 2008 szept. 06. - 21:16:58 10/10 Előzmény Humpy
(9/36)
Humpy, ezt már én is hallottam; de kb. olyan igaz, mint ez a rigmus: "Petõfi Sándor gatyába táncol". Ne haragudj, ez jutott eszembe róla. Akik ezt kitalálták, azoknak a vallásokról és a történelemrõl fogalmuk sincs. Lusták és ostobák gondolkozni. Egyáltalán nem érdemes foglalkozni az ilyen csacsi kinyilatkoztatásokkal.
Válasz
8/10
Dr.Genya 2008 szept. 05. - 17:51:28 8/10
(8/36)
Nagyszerû ez a film,elgondolkodató.
De Niro pedig zseniális mint mindíg.
Válasz
Humpy 2008 aug. 14. - 15:20:48
(7/36)
Nemrég olvastam: "Amerikában az összes õsi maya írást a spanyol és portugál hódítókkal érkezõ keresztény hittérítõk pusztították, égették el Diego de Landa püspök veztésével, akiknek sikerült szinte nyomtalanul elpusztítani a maya írásos hagypmányt."
Meg ezt, ugyanott: "A naga-mayák jelképe a kígyó volt, a tudás és gógyítás szimbóluma, mely késõbb a tudás állatából a gonoszság állata lett." Ugye mindenki tudja, mely vallásnak köszönhetõen.

Sajnos ez jellemzi a világot. Egyes gondolkodók szerint, i.e 600 körül elég rövid idõ alatt terjedt el az új 'Rend', amit az erõszakszervezetekre épülõ hatalomgyakorlásnak nevezhetünk. Ezzzel indult útjára nemcsak az idegenek iránti gyûlölet, hanem az idegen kultúrák lenézése sõt szabályos elpusztítása. Dél-Amerikán kívül is mindenütt ugyanez történt.
Válasz
fürmender 2008 aug. 11. - 15:44:26
(6/36)
Robert de Niro, Jeremy Irons és Ennio Morricone így együtt, nagyon egymásra találtak. Az elsõ tíz perc után mindig úgy belefeledkezem a film meséjébe, mint gyermekkoromban a diafilmekbe. Katartikus, lebilincselõ film. Igazi remekmû.
Válasz
Humpy 2008 ápr. 16. - 20:31:13 Előzmény Heathcliff
(5/36)
Döbbenetes élmény 'A misszió'. A film eleje meseszép, ahogy a püspök is elismeri 'valóságos paradicsom, amit jobb lett volna érintetlenül hagyni'. Aztán feltárul a valóság amely hatalomról, uralkodásról és az egyház befolyásáról szól. Az indiánok lemészárlása olyan sokkoló, hogy csak nehezen vettem rá magam, hogy újra megnézzem a filmet. De megéri, hogy szembesüljünk a mai napi érvényes tanulsággal; erkölcs nélküli, gyenge jellemek mindig készen álltak a pusztításra a vélt fennsõbbrendû érdekek nevében. E filmdráma megtekintése után nehéz elfogadni a vallás(ok) mindenhatóságát, a nemes cél érdekében minden eszköz megengedett felfogást. Robert De Niro felejthetetlen (most láttam elõször drámai szerepben!) és a gyarló 'püspök' megformálója is nagyon hiteles.
Válasz
10/10
Heathcliff 2008 ápr. 11. - 03:58:15 10/10
(4/36)
Eredetileg majdnem így történt, bár tán nem mentek el egy misszióstelep kiirtásáig; csak kiéheztetéssel és egyéb kulturált módszerekkel bírták rá a misszionárius jezsuitákat és az indiánokat a telepek elhagyására. Egyébként magyar jezsuita is részt vett egy olyan telep munkájában, amirõl a film szól: Xavéri Ferencnek hívták. Tehát a sztori sajnos nem légbõl kapott.
Egyébként eltöprengtem, én mit tettem volna a jezsuita barátok helyében; és csak azt tudtam elképzelni, amit Robert de Niróék tettek. Hogy szelíden és ellenállás nélkül fogadjam a gyilkosokat, azok gyilkosait, akik rajtam keresztül, énrám nézve ítélik meg Istent és a fehér embereket: hát ezt sajna képtelen vagyok bevenni, akármennyire is az volna a helyes, és bármennyire is tudom, hogy "Nem test és vér ellen van tusakodásunk". Esetleg megpróbáltam volna rábeszélni õket a vadonba való visszatérésre; bár a katonák oda is behatolhatnak, ahogy az észak-amerikai indiánok sem tudtak eleget hátrálni és menekülni ahhoz, hogy ki ne pusztítsák õket és a vadászmezõiket és a bölényeiket.
Válasz
10/10
verdeleth 2007 jún. 07. - 21:35:50 10/10
(3/36)
hihetetlen szép film Imádom A zene pedig nagyon ott van (Morricone)
Válasz
Brambilla 2007 jan. 28. - 12:53:41
(2/36)
Suiasztok! Szervezõdik egy fórumtalálkozó, hogy végre élõben is megismerhessük egymást. Ha érdekel titeket a dolog, látogassatok el az "A találkozó" címû film fórumoldalára, ott több infót találtok.
Válasz
Brambilla 2006 aug. 31. - 15:24:29
(1/36)
Egy nagyon jó film. Miért nem vetítik a tévében?
Válasz