Beethoven: D-dúr cselló-zongora szonáta, op.102/2.
Schubert: A-moll (Arpeggione) szonáta csellóra és zongorára
Grieg: a-moll cselló-zongora szonáta, op. 36
Martha Argerich és Mischa Maisky a klasszikus zenei színtér legfényesebb csillagai, akikre még sok utánuk következő generáció fog emlékezni. Rajongóik egyetlen hangról, egyetlen futamról is megismerik játékukat. A két világhírű virtuóz legendás művészkapcsolata immár félévszázados – markáns látásmódjuk, romantikus gondolkodásmódjuk közös zenélésük sosem apadó kútja. Tüzes, energikus, mindig egyedi és kompromisszumok nélküli játékuk utánozhatatlanná teszi őket. Különleges ünnep minden alkalom, amikor együtt lépnek színpadra, s a Cziffra Fesztivál történetében már nem először esik meg. Ezúttal a cselló-zongora repertoár nagy klasszikusait hozzák el a Müpába. Például Beethoven legérettebb alkotását a műfajban, amelynek zárófúgáját későbbi nagy művei előfutárának tartják. Schubert a-moll szonátája egy korabeli találmányra, a vonós gitárnak is nevezett hathúros arpeggionéra született, s bár a mű célja csupán a hangszerrel való kísérletezés volt, annak letűnte után a csellóirodalom egyik legkedveltebb darabja lett. Valószínűleg Grieg sem vizionálta szonátája hatalmas sikerét: egy igencsak nehéz időszakában komponálta, amikor minden leírt hangért meg kellett harcolnia önmagával. Küzdelme a legmagasabb művészetté nemesedett ebben a darabban.