Szépvilág – Divat és kultúra a reformkori Pesten

A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállítása, a Szépvilág - Divat és kultúra a reformkori Pesten a divatlapokon, valamint az öltözködésen keresztül nyújt bepillantást az 1840-es évek Pestjének világába. A reformkort gazdasági, társadalmi és kulturális újjászületés jellemezte, a divatot a művelődés részeként fogták fel. Bár elsősorban nőket céloztak meg, férfiakhoz is szóltak. A tárlat a nyilvánosság három szintjén, a sajtó, a város és az otthon közegében mutatja be a divatlapok szerepét.

A reformkor virágzó korszakának fontos szereplői voltak a magyar és német nyelvű divatlapok. Kapcsolódtak a modern irodalmi nyilvánosság és sajtó kialakulásához, a polgárosodáshoz, a nők szélesebb szerepvállalásához, a hazai iparhoz, a magyar és európai önmeghatározás folyamatához is.
A kiállítás a Honderü, az Életképek, a Pesti Divatlap, valamint a Der Spiegel és a Der Ungar képeire, szövegeire épít, amelyek szórakoztattak, és formálták az olvasók gondolkodását, ízlését, közösségtudatát. Segítségükkel a tárlat megidézi a város, az otthon, a társasági élet, a sajtó közegét, és egymáshoz való viszonyát. Mesélnek bálokról, hétköznapokról, nagyvárosi tapasztalatokról, a kor pezsgő szellemi és művészeti életéről. A divatlapok mellett a korszak festményei, grafikái, karikatúrái, tárgyai és viseletdarabjai is megjelennek.

A jól ismert szerzők és művészek mellett helyet kapnak a ma már kevésbé ismert, de a korszakban tevékeny alkotók. Így a divatlapok írói közül nemcsak Petőfi Sándor és Szendrey Júlia, hanem Nagy Ignác és Lemouton Emília is helyet kaptak a kiállításban. A festőknél Barabás Miklós és Borsos József művein kívül feltűnnek Kann Henrik vagy Ruprecht Adél újrafelfedezésre méltó munkái.
A közönség többek között olyan különlegességekkel is találkozhat, mint a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumból érkező, ritkaságnak számító, színpompás női háziruha, a Gödöllői Királyi Kastélyból kölcsönzött, Barabás Miklós hagyatékából származó díszes férfi mente vagy a Pesti Divatlap által terjesztett Liszt Ferenc-portré a híres muzsikus kézjegyével, amely a Liszt Ferenc Emlékmúzeum tulajdona. A látogató továbbá belehallgathat azokba a zenékbe, amelyek kottáival a divatlapok megajándékozták olvasóikat.
A reformkorban terjedt el a köznyelvben többek között a „divatmajom” kifejezésünk is, amit a naplopó, divatos uracsokra használtak, és akik gyakran témái a divatlapok karikatúráinak. Emellett megtekinthető lesz egy a korra jellemző ajándéktárgynak szánt, üveggyöngy pénztárca is. Ezek a tárcák a névadói a divatlapok hasábjain akkoriban megjelenő tárcarovatoknak, utalva a tárcanovellák sokszínűségére, vidámságára.

Június 22-én a Múzeumok Éjszakáján a Szépvilághoz kapcsolódó programokon is részt vehetnek az érdeklődők: 18 és 22 órától kurátori tárlatvezetések indulnak, 18 órától pedig Csalár Bence divatszakértő, divatújságíró, több nagysikerű könyv – köztük a Fenntartható divat kézikönyve – szerzője tart előadást a PIM dísztermében.

A kölcsönzött műtárgyakat tizenkét hazai közgyűjtemény bocsátotta a Petőfi Irodalmi Múzeum rendelkezésére.