Forgács Péter: Apró megfigyelések 18+

2024. szeptember 28. (szombat) 17:00 - január 12. MűvészetMalom 2000 Szentendre, Bogdányi út 32.
Forgács Péter képzőművész
2024. szeptember 28. (szombat) 17:00 - január 12. MűvészetMalom 2000 Szentendre, Bogdányi út 32.
Forgács Péter képzőművész

Forgács Péter független film- és médiaművész kiállítása látható szeptember 29-től a MűvészetMalomban. A tárlat egyrészt új művészi irányokat és célokat mutat be, másrészt összegzi a művész munkásságának esszenciáját.

Forgács Péter (Budapest, 1950) szobrász szakon kezdte tanulmányait 1971-ben a Képzőművészeti Főiskolán, ám onnan politikai okokból hamar eltávolították. 1978-tól 1993-ig a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, ahol Bódy Gábor experimentális filmművészeti munkássága elementáris erővel hatott rá. 1983-ban Bán Andrással közösen alapították meg a Privát Fotó és Film Kutatócsoportot, később Alapítványt és Archívumot. Korai kísérleti filmjei után (Látom, hogy nézek, 1978; Gyerek mozi, 1979; Aranykor, 1985) 1988-ban készítette el a Privát Magyarország című, mostanáig húsz darabra duzzadt sorozat első filmjét, a Bartos családot. A Privát Magyarország epizódjai az 1930-as, 40-es évek amatőr filmfelvételeinek újra összeillesztése során önálló vizuális nyelvet, új narratívát alakítanak ki. 1978 óta több mint harminc filmet készített, köztük a Márai: Füveskönyv (1991), Wittgenstein Tractatus (1992), Az örvény (1996), osztálySORSjegy (1997), A dunai exodus (1998), A püspök kertje (2002), Saját halál (2008), Méreg (2016) címűeket. A kilencvenes évek elejétől kezd videóinstallációkat alkotni (Magyar Videó Konyha Művészetben, 1991; Álominventárium, 1995; Pre-Pro-Seca-Tura, 1996; A kaszt ó!, 1997; A Dunai Exodus, 2002; „Col Tempo”.A W. projekt, 2009, Velencei Biennálé, Magyar Pavilon; Pápainé és fiai, 2015; Politzer Saga, 2018–20). Munkái számos neves hazai és külföldi művészeti intézményben megtalálhatók, mint a budapesti Szépművészeti Múzeum, a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria; a párizsi Centre national du cinéma et de l'image animée, a Centre Pompidou videógyűjteménye és a Musée d'Art Moderne; a stuttgarti Haus des Dokumentarfilm és a berlini Akademie der Künste; a tengerentúlon pedig a The Getty Museum, Los Angeles, a New York-i MoMA vagy az Australian Center for the Moving Image, Melbourne. 1998-ban Balázs Béla-díjban, 2007-ben Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült. 2007-ben a holland Erasmus-díjjal tüntették ki, 2008-ban pedig a Saját halál (2008) című filmjével a Magyar Filmszemlén a kísérleti film fődíjában részesült.

A MűvészetMalomban nyíló kiállítás egyrészt új művészi irányokat és célokat mutat be, másrészt összegzi a művész munkásságának esszenciáját. A kiállítás és a tér elrendezése nem lineáris, a műcsoportokat nem időrendben követi végig a látogató. A nyolc különböző egységet magába ölelő térben az eltérő alkotói korszakok fotói, diaképei, videói és installációi egymásba fonódó szövetet alkotnak. A művész kaleidoszkópszerűen elénk táruló apró megfigyelései elmélyült szemlélődésre hívnak. Forgács wunderkammerében vizuális, szociológiai, esztétikai és kultúrantropológiai kutatás társul a gyermeki rácsodálkozással, a felfedező nyomolvasással. A kiállítás mindenekelőtt a Forgács saját felvételeit is alkalmazó művekre koncentrál. Egyszerre objektív szemlélések és rendkívül személyes megélések, egyszerű jelenségek és titkos enigmák, reprezentációk és identitáskeresések, kitárulkozások és elbújások. Forgács Péter a művészi önkifejezés labirintusába invitál, hogy rácsodálkozhassunk egy rendkívül izgalmas, absztrakt szűrőn keresztül mindarra, ami elsőre konvencionálisnak tűnhet.


A kiállításon szereplő művek meztelenséget is ábrázolnak. Megtekintését felnőtt nézőknek ajánlják!

Kiállítások

Kapcsolódó események

Hozzászólások