Előző értekezésünk után következzék még öt szerzemény, mely anno örökre befészkelte magát szürkeállományunkba, és a legkevésbé sem vagyunk hálásak érte.
További hazai példákon át demonstráljuk, hogy a túljátszott sláger pontosan ellentétesen funkcionál, mint az alkohol: a rendszeres mértéktelen fogyasztás hatására a toleranciaszint nemhogy nem nő, de radikálisan csökken. Ám ugyanúgy öl, butít és nyomorba dönt.
FLM: Megtalállak még
Egy hasonló címmel ellátott popdal a 90-esekben ordított volna azért, hogy püspöklila zakós őrző-védő cégtulajok és pénzbehajtók indulója legyen, csakhogy az FLM szerzeménye ehhez túlontúl geilnek bizonyult. De ha már itt tartunk: nem kell elemi erejű gonoszság ahhoz, hogy párhuzamot véljük felfedezni a korabeli szórakozóhelyekre zúduló kézigránátzápor és aközött, hogy a Megtalállak még ötperces rotációban csendült fel. (Majd utánpótlásként szintén Császár Előd jóvoltából érkezett az Űrgammákkal súlyosbított Tiltott szerelem, vagy ha úgy tetszik, a Tiltott szerelemmel súlyosbított Űrgammák, de ez már egy következő fejezet.)
Venus: Régi nyár
A 90-es évek magyar popmezőnyének nonstop UV-fetisizmusa jobbára arra késztetett minket, hogy a május végétől szeptember közepéig tartó időszakot Drakula koporsójában vészeljük át. De 1999-ben még itt sem lehettünk teljes biztonságban a Régi nyár elől, mely úgy kellett pl. az UFO Napolaja és az Emergency House-féle Nyakig ér a holiday mellé, mint tacskóra a ballagási öltöny. És valljuk be, a százezredik kényszerhallgatás után vajmi szerény kompenzációt jelentett számunkra, hogy a zenekart hangszeresek alkották, Varga Zsuzsa pedig a saját hangján marta bele agycsimbókjainkba az ominózus dallammenetet.
UP!: A nap
Sosem feledjük el azt a pillanatot, amikor A szex vajon mi? c. Pain-sláger első hallgatása után üveges tekintettel bámultunk magunk elé, és a tagadás jegyében hosszú órákig orrszőrnyírónak képzeltük magunkat. Bár az UP! szerzeménye nem okozott hasonló kultúrsokkot, azért a vibráló WTF betűsor bizony megjelent lelki szemeink előtt. Leginkább azért, mert A nap témaválasztását, irányvonalát és videóklipjét tekintve is hasonló benyomást keltett a zenetévék korabeli felhozatalában, mint kertitörpék között egy tengerimalac hupikék lovasszobra. Értsd: bár kilógott a sorból, sok köszönet nem volt benne - pláne napi harmincszori adagolásban.
Happy Gang: Fiatal szerelem
A sulirádiónak anno volt egy fokozottan hiánypótló funkciója: ha netán az otthoni környezetben (vagy bárhol máshol) nem gyötört volna minket agyhártyára húzódó belsőfül-gyulladás egy-egy hányásig játszott sláger hallatán, a helyi rezidens DJ gondoskodott róla, hogy nagyszünetben átéljük ezt a földöntúli élményt. Hatványozottan igaznak bizonyult ez a Fiatal szerelemre, melyet, ha sikerült is elkerülnünk az iskolai folyosón, hazafelé menet garantáltan megütötte fülünket egy csatos cipős proteinkobold 2-es Golfjának hangcuccából.
TNT: Titkos üzenet
Ha létezne Túljátszatlan TNT-slágerek születésének története című kötet, vélhetőleg A világ legrövidebb könyvei-sorozat egyik legillusztrisabb darabja lehetne. Azonban két súlyosbító körülmény is szólt amellett, hogy a Titkos üzenet semmiképpen ne maradhasson ki válogatásunkból: egyik a szóban forgó refrén, mely egy japán teflonserpenyőbe is beleragadt volna, a másik, hogy a duó ekkoriban még rapbetétekkel is igyekezett agytérfogatunkat a struccokéhoz zsugorítani. És lássuk be, hogy a
Jó pár napja, hogy nem láttam, pedig engesztelő levelet is faxoltam
- kaliberű soroknak a vőfélyrímek voltak a legelenyészőbb hibái.
