Jason Reitman (tőle) szokatlanul érzelmes filmjét szerdán este és szombat délután is megnézhetjük a VIASAT3-on. Elő a zsebkendőkkel!
A Joyce Maynard (J. D. Salinger egykori, majdnem fiatalkorú élettársa) regényén alapuló sztorit egy Henry nevű férfi (Tobey Maguire) meséli el, aki 13 éves korára visszatekintve emlékezik vissza arra az időszakra, amikor a világtól elzárkózó, depressziós anyjával élt. Miközben a kamaszkor nehézségeivel küszködik, igazából Henry a férfi a háznál, aki gondját viseli az elesett Adele-nek (Kate Winslet).
Egy nap azonban egészen váratlanul és egészen megdöbbentő formában érkezik a segítség. Az iskola utáni bevásárlás során az asszony és a gyerek találkoznak egy nem túl bizalomgerjesztő, véres sebét takargató férfival, akinek segítségre van szüksége – és némi rábeszélés (értsd: fenyegetőzés) hatására Adele befogadja a házába Franket (Josh Brolin), akiről kiderül, hogy gyilkosságért elítélt, szökött fegyenc.
A nő azonban csakhamar nemcsak az otthonába, hanem a szívébe is befogadja a férfit,
hiszen kiderülnek az általa elkövetett szörnyű tett pontos körülményei, na meg persze az is, hogy kiválóan süt barackos pitét, sőt vacsorát főz, mindenfélét megjavít a ház körül, baseballozik a kis családdal, azaz bearanyozza a depressziós nő napjait, akinek lassanként az életkedve is visszatér – miközben persze beleszeret fogva tartójába.
A Köszönjük, hogy rágyújtott!, a Juno, az Egek ura, a Pszichoszingli és a Pszichoanyu rendezőjeként ismert Jason Reitman 2013-as filmjében egy váratlan fordulattal hagyta a rá annyira jellemző provokatív humort, szatirikus látásmódot és keserédes szarkazmust,
hogy egy igazi szívfacsaró melodrámát rendezzen.
Bár bemutatásakor sokan naivnak, szentimentálisnak és érzelgősnek bélyegezték az alkotó próbálkozását a több zsepis műfajjal, valljuk be, olykor mindenkinek szüksége van rá, hogy jól kisírja magát – amire ez a komoly érzelmi töltettel rendelkező filmdráma nagyon is alkalmas (annak ellenére, hogy egy idő után nem feltétlenül megy bele jobban a lélektani komplexitásba).
A Nyárutó nem tetszett annak idején a Filmtett kritikusának sem, de azt még ő is elismeri, hogy Reitman „korábbi filmjeihez hasonlóan most is odafigyel a részletekre, az érzelmeket és a jeleneteket apró rezdülésekből, sokatmondó beállításokban bontja ki”, ezenkívül „jobb pillanataiban
mellbeverő őszinteséggel mond ki kemény dolgokat”.
Kate Winslet pedig ezúttal is olyan csodálatosan hozza a magányos kertvárosi feleséget, hogy szerintünk mindenképp érdemes rászánni a műre azt a két órát.
Még több nyúzott Kate Winslet
Az Easttowni rejtélyekben senki sincs rendben, mindenki el van b*szva egy kicsit...
Tovább