Tök valószínűtlen, de mi van akkor, ha két kanos kém egymástól függetlenül ugyanarra a nőre bukik rá, hogy aztán minden kémtudásokat bevessék egymás ellen?
A 007-es ügynöknek, James Bondnak minden filmben két csaja volt, két gyönyörű nő, akik közül az egyikről persze kiderült, hogy valójában az ellensége, de ez a csajozás szempontjából csak apró technikai részlet. Ezt figurázta ki Joseph McGinty Nichol (McG) sokadik akcióvígjátékba oltott kémfilmjével, ahol egy civil nő kavar két jóképű kémmel. akik közül nyilván csak az egyik lehet az igazi. Ez volna a Kémes hármas (2012) kiindulópontja.
Frank és Tuck a földkerekség legveszedelmesebb CIA-ügynökei. A tökéletesen kiképzett titkos ügynökök elválaszthatatlan társak és barátok. Míg azonban Franklin (Chris Pine) mágnesként vonzza a nőket, a frissen elvált Tuck (Tom Hardy) járatlan a romantikában. A barátságuk azonnal veszélybe kerül, amikor tudtukon kívül egyazon napon mindketten ugyanabba a lányba, Lauren-be (Reese Witherspoon) lesznek szerelmesek. A jó barátok, akik nemrég még ellenséges nemzeteket döntöttek romba, most egymás ellen fordítják utolérhetetlen leleményüket és a hipermodern kémkütyüket, némileg elfeledkezve arról az apróságról, hogy egy bosszúszomjas nemzetközi terrorista (Til Schweiger) liheg a nyakukban...
És ki ne akarná végignézni, ahogy a két jóbarát egy nő miatt egymásnak esik, ahogy bevetik minden kémfortélyukat – aminek egy része így tíz év elteltével nem túl PC, például lehallgatni annak a lánynak a telefonját, akinek udvarolunk -, pláne, ha mindezt Tom Hardy és Chris Pine csinálja? Bevallom, szokatlan volt Hardy-t egy romcomban látni, még akkor is, ha ez egyben egy akcióvígjáték is, és nem is vagyok benne biztos, hogy ez jól áll neki – vagy abban, hogy jól érezte magát a szerepben. Pine viszont lubickol az egészben, de talán hálásabb is a karaktere: ő a playboy, aki azért jófej is tud lenni, Reese Witherspoonnak viszont kevés eljátszanivaló jutott, talán azért is lopja el könnyedén a legtöbb jelenetét a legjobb barátnőjét alakító Chelsea Handler – aki azóta befutott komikus lett.
És egy kis érdekesség: Beastie Boys egyik legismertebb dala, a "Sabotage" egyfajta zenei alapmotívumként jelenik meg a filmben, amiről csakis egyvalaki tehet, de legalábbis gyanús, hogy Chris Pine két másik filmjében is felcsendül ez a szám.
