Sajnos idén március 15. környékén nem adja le a tévé Cserhalmi György híres huszáros filmjét, az 1984-es Szirmok, virágok, koszorúkat, de Eperjes Károly Hídemberét is nélkülöznünk kell. Lesz viszont Föltámadott a tenger, 80 huszár, tengernyi dokumentumfilm, és természetesen a hétvégén az örök klasszikus A kőszívű ember fiait is újranézhetjük. 

Hétfő: Huszárok

1848-as szabadságharc kackiás bajszú, színes-míves kacagányos, magyar lovashuszárok nélkül? Majdnem olyan eretnek dolog, mint a Dallas Bobby nélkül (már ha valaki még emlékszik rajtam kívül erre a Completa tévéreklámra)!

B. Farkas Tamás dokumentumfilmjében legendás alakok vonulnak fel: Simonyi óbester, a legvitézebb huszár; a magyar nemesi testőrség író-huszártisztjei: Bessenyei, Barcsay, a remek humorú költő-huszárezredes: gróf Gvadányi József; a szabadságharc Lenkey századosa és mások. Gyönyörködhetünk a történelem legszebb egyenruhájának, a huszáruniformisnak megmaradt, történeti értékű darabjaiban, dús aranyhímzésű zászlókban, tarsolyokban, ötvös-remek fegyverekben.

Kedd: Petőfi

A Szomszédok atyja, Horváth Ádám 1977-ben hatrészes tévésorozatot forgatott a '48-as szabadságharc legendás alakjáról, a lánglelkű költő-forradalmárról, Petőfi Sándorról – olyan színészóriásokkal, mint Sinkovits Imre, Rátonyi Róbert, Márkus László, Molnár Piroska, Tordy Géza, Szersén gyula, Sztankay István és a fiatal Kulka János. Érdekes választás volt viszont Petőfi szerepére Józsa Imre, mert őt az utókor egyáltalán nem huszárbajszos, kócos ifjoncként őrizte meg az emlékezetében, hanem zseniális hangú, kissé kopaszodó, vicces figurákat alakító színészként. Pedig ebben a Petőfi-sorozatban bizony még így nézett ki:

Petrovics Istvánnak és Hruz Máriának szilveszterkor fia születik. Jómódban élnek, Petrovics mészárszéket bérel. Az iskolás Sándor nagyon szereti a színházat, s a tiltás ellenére is mindig beszökik megnézni az előadást. Verselget is már, az iskolai évzárón saját versét olvassa fel. Apja tönkremegy, nehéz idők következnek. Selmecen Sándort megbuktatják történelemből, ezért megszökik, és gyalog Pestre megy színésznek. Szülei feljönnek érte. Közben az ország életében is fontos változások történnek. Ferdinánd császár, Metternich kancellár és tanácsosaik Magyarországról tárgyalnak. Elhatározzák a Pozsonyi országgyűlés összehívását. Az országgyűlésen Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlja fel a magyar kultúráért. Metternich meghívja Széchenyit és a politika helyett a katonai pálya folytatását javasolja neki.

Szerda: A szabadság fővárosa - 1848

Buda és Pest sistergett az utcákon 1848. március 15.-én, tízezrekben mérhető tömegek követték és üdvözölték az eseményeket, de vajon mit gondoltak rólunk a velünk élő akkori nemzetiségiek? Államalakító nemzetként nyilván őket is megérintette az önrendelkezés XIX. századi szelleme, amely homogén etnikai összetételű államokat vizionált, mindazonáltal egyöntetűen lelkesítő szavakkal méltatták a történteket.

No de mi történt ezután? Miért és miként fogadták az osztrákokat és a cári seregeket a világosi fegyverletétel után? Ezt mutatja be ez az izgalmas, 1992-es dokumentumfilm.

Csütörtök: Föltámadott a tenger

Nádasdy Kálmán örök klasszikus kosztümös filmje 1953-ból, ami sosem hiányozhat a március 15-i műsorkínálatból! Illyés Gyula könyve alapján készült, és parádés szereposztással mutatja be a '48-as eseményeket. Kossuthot Básti Lajos, Petőfit Görbe János, Bem apót Makláry Zoltán, Gábor Áront Bessenyei Ferenc, Vasvárit Darvas Iván alakítja, de feltűnik benne Zenthe Ferenc is!

1848. március 15-én Pesten kitör a forradalom. A márciusi ifjak között azonban ott van a császár besúgója is. Jellasics támadásának hírére özönlenek a szabadság hívei a honvédseregbe. Petőfi is ott van a táborban, és verseivel lelkesíti a katonákat. 1849 januárjában azonban vesztésre áll a szabadság ügye, Petőfi Erdélybe megy, hogy csatlakozzon Bem tábornok seregéhez. Gábor Áron ágyúinak segítségével győzelmet aratnak Bem csapatai, de a harc tovább tar. A filmet színeiben felújított, kiegészített, digitalizált változatban láthatják a nézők.

Péntek: 80 huszár

A '48-as szabadságharc 130. évfordulójára, 1978-ra készült el Sára Sándor nagyszabású történelmi tablója, amely a Lenkey-huszárszázad történetét dolgozta fel. A filmben felvonult a korszak összes férfi idolja Cserhalmi Györgytől Juhász Jácinton át Oszter Sándorig, de de szerepelt benne az a Dózsa László is, aki az '56-os forradalom emlékévében keveredett óriásplakát-botrányba és a történészviták kereszttüzébe.

1848 tavaszán egész Európa forrong. Lengyelországban egy kisvárosban állomásozik Paál Farkas kapitány huszárszázada. A magyarok közül az egyik közkatona szökni próbál, hogy visszatérjen a szülőfalujába. Elfogják, visszahozzák, és a császári tábornok parancsára a város főterén nyilvánosan megvesszőzik. A brutális büntetés a lengyelekből először tiltakozást majd lázadást vált ki. A huszárcsapatot büntetésből Prága környékére akarják helyezni. Az osztrák kötelékhez tartozó egység tagjai ekkor a tiltás ellenére megszöknek és hazaindulnak. A szökevények kalandos útja ezer veszéllyel teli. Harcot kell vívniuk az út nehézségeivel: a természettel, a kiszolgáltatottsággal, az éhséggel, a gyávasággal; az őket üldöző ellenséges túlerővel, és rájuk vár a birodalom retorziója is.