Amennyiben elfogadjuk, hogy a magyar szinkron világhírű (és miért ne tennénk), abban az esetben a 80-as évek sufnituning VHS-narrációit megérdemelten illethetjük a „világhírhedt” jelzővel. Ezt heves nosztalgiarohamunk közepette is megpróbáljuk igazolni az alábbi példákkal:
Star Wars VI. rész - A Jedi visszatér
A 80-as évek narrátoraival kapcsolatban visszatérő kritika, hogy nem azonosulnak a karakterekkel, ezúttal azonban a hangzsonglőr kiválóan elkapta a figurát:
hajszálpontosan annyi érzelmet közvetít dunsztosüveg-orgánumával, mint C-3PO az arcával.
A driod és (kapu)őrszem beszélgetéséből ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy a tatuini nyelvjárást a Felső-Tiszavidéken sajátította el, miután a nyelvtanár kiszabadította a cefreszellemet a Traubi-szódás palackból. Talán Jabba nevének kezdőbetűje is ekkor konvertálódott LY-ná.
Halloween 2.
Magyarországon nincs Halloween, Magyarországon mindenszentek van! – állítják határozottan, akik a kólát imperialista barnaszódaként, Batmant pedig Bőregérférfiként emlegetik. Náluk némileg precízebbnek bizonyult az a voiceover (érzületfosztott hangalámondó), aki az iménti főcímben
úgy hivatkozott John Carpenter horrorklasszikusának 1981-es folytatására: Mindenszentek előestéje, második rész.
Fun fact (mókás tény/érdekesség): a hivatalos magyar változat munkatársai is hasonlóan brillíroztak, amikor nekik köszönhetően Jamie Lee Curtis karaktere bizonyos „bugiembert” emlegetett a filmben. És nem, nem Fenyő Miklóst értette alatta.
Hegylakó
A narrátor már a kórházi jelenetért Arany Varrógép-életműdíjat érdemelne a Skynettől az emberi emóciók tolmácsolása elleni harc elismeréseként, de az igazán releváns szkeccs az 5. perctől kezdődik.
Tudniillik emberünk is ódzkodik a hanyatló nyugat ünnepeinek propagálásától,
így amikor az IFA-homlokú dzsigoló, Kurgan „Happy Halloween!”-nel köszönti az apácákat, ő a frappáns „jól mulatunk, hölgyeim?” fordulattal él. Majd a „gyenge vagy, Felvidéki” kijelentéssel rávilágít azon súlyos történelmi igazságtalanságra, hogy anno Skóciát is elcsatolták Magyarországtól.
Acéllövedék
Az Angyalbőrben debütálása idején sokaknak fogalmuk sem volt, hogy Usztics Mátyás Karádi őrmesterét pár évvel korábban már legyártotta Stanley Kubrick, csak éppen a prototípus egy hangyányit morózusabban kommunikált az olajbogyókkal.
A narrátor azonban olyannyira megszelídíti Hartman kiképzőtisztet, hogy hajszál híján bociszemű Disney-őzikék sereglenek köré.
Azért „a fejedet a lábaid köré csavarom” mellé elfért volna még egy „hátrakötöm a sarkadat” és egy „olyan barackot kapsz a fejedre, hogy megemlegeted” is.
Knight Rider 1. rész
A Knight Rider magyar szinkronját anno érte némi kritika, mivel az amúgy kiváló Versényi László olyan orgánumon hozta KITT-et,
mintha egy konferanszié lenne Lady Dömper mulatójából.
A sorozat első részét narráló egyed ugyanakkor leginkább egy lumbágótól gyötört Wahorn Andrást idéz. Más kérdés, hogy a festőművész-polihisztor száját a legkritikusabb állapotában sem hagyná el olyan mondat, hogy „nem akarom hallani eztet a hangodat többet, és felhívom Devent most!”
Az utolsó amerikai zsoldos
Ha a szóban forgó cím ismeretlenül csengene, annak meglehetősen prózai oka van. Mégpedig, hogy egy TY-kategóriás Rambo 2-kópiáról van szó, és mint ilyen, rendelkezik egy fontos védjeggyel: lőnek benne. Azonban senki nem értesítette a narrátort, hogy
bőven elegendő a harci jelenetek alatt ordítania, akkor is csak abban az esetben, ha a jelenet megkívánja.
A szinkronrendezői mulasztás nem maradt következmények nélkül: művészünk – tökmindegy, hogy a karakterek indulatosak vagy épp romantikus beszélgetést folytatnak - úgy üvölti végig a filmet, mint egy kancellári ambíciókat dédelgető bukott festőművész. Az illető személyazonosságának felkutatása sajnos szinte lehetetlen küldetés, bármennyi pénzt megadnánk, ha viszonthallhatnánk őt egy pánsípos relaxációs lemezen.