1997 óta egyre több időt töltünk a tévé előtt, derül ki az NMHH kutatásából.
Még mindig a tévézés az egyik legkedveltebb időtöltése a tizenöt évnél idősebb magyaroknak: míg internetezésre átlag három és fél órát fordítottak, televíziózásra öt órát. Mióta létezik műszeres mérés, az derült ki, hogy a lakosok a napjuk közel hatodát töltik tévézéssel, ám a Covid-járvány alatt ez emelkedett, és 2020-ban már átlagosan a napjuk ötödében tévéztek – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felméréséből.
Ez azt jelenti, hogy a napi átlag tévéidő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre nőtt, viszont
az utóbbi évtizedekben több mint egymillióval kevesebb néző ül le a tévé elé.
Ám az is kiderül, hogy az idősebb generációnak az elmúlt 25 évben három órával megnőtt a napi tévéfogyasztása – emiatt van az, hogy a négy év felettiek tévénézési ideje napi egy órával nőtt.
A magyarok valamivel többet tévéznek, mint az európai átlag:
- az európai lakosság 70 százaléka
- a magyar lakosság 73 százaléka
tölti az idejét a tévé előtt.
A tévénéző közönség gyorsabban öregedett, mint a magyar társadalom egésze: 2022-ben átlagosan tíz évvel volt idősebb a tévénéző közönség a lakosság átlagához képest, viszont 25 évvel ezelőtt ez csak négy év volt.
Lássuk a csatornák szerinti korösszetételt 2022-ben:
- a ATV-t és a Hír TV-t az átlagosan 67 éves, legidősebb korosztály nézte elsősorban
- az RTL-csoport közönsége három évvel volt fiatalabb a TV2 táboránál
- a legfiatalabbak pedig elsősorban a Viacom hét csatornáját nézték (ide tartozik többek közt a Nickelodeon, a Nicktoons és a Nick JR)
Az elmúlt 25 évre visszatekintve az is megállapítható, hogy vannak olyan tévés műsorok, amik teljesen megszűntek. Ilyen például
- a színházi közvetítés
- a cirkuszi közvetítés és
- a varietéshow.
Szintén nem készülnek már fiataloknak szánt, nem fikciós, tehát magazinműsorok.
A legnézettebb műsorok pedig a nem fikciós műsorszámok lettek.
(via NMHH)
