Így készültek a District 9 migráns űrlényei

Neill Blomkamp 2009-es sci-fijét a dél-afrikai valóság inspirálta, mégis Nigériában tiltották be.

  • A film alapötletét Neill Blomkamp gyerekkori élményei adták. A rendező az apartheid uralma idején nőtt fel Dél-Afrikában.
  • Blomkamp korábban csak reklámokat és rövidfilmeket készített, a Halo videójáték-adaptációja lett volna az első játékfilmje, de nem sikerült elég pénzt összegyűjteni a projektre. A producer, Peter Jackson felajánlotta Blomkampnek, hogy a Halo-filmhez készített tervek és kellékek újrahasznosításával forgasson le valamit a rendelkezésre álló 30 millió dollárból.
  • A rendező és írótársa (későbbi felesége), Terri Tatchell saját korábbi rövidfilmjük, az ötperces Alive in Joburg világának kibővítése mellett döntöttek. Nemcsak az áldokumentarista stílust és a témát (űrlények élnek menekültként Johannesburgban) vették át, de a két főszereplőt is ugyanúgy Sharlto Copley és Jason Cope alakítja.
  • Nem inspirálta egyetlen konkrét film sem a District 9-t, de a 80-as évek olyan klasszikusai, mint az Alien, Aliens, Predátor, Robotzsaru, Terminátor és a folytatása hatottak Blomkampra.
  • A cím utalás egy létező helyre és incidensre. A District 6 egy vegyes lakosságú kerület volt Fokvárosban, amelyet az apartheid 1966-ban felszámolt, hogy a fehér lakosság birtokba vehesse a területet.

  • A stáb valós helyszíneken, Johannesburg Soweto nevű városrészében forgatott. Az összes filmben látható kunyhó igazi, ahonnan a film történetéhez hasonlóan kiköltöztették a lakosokat kormányzati bérlakásokba, de ahogy a District 9-ban, úgy a valóságban sem hagyták el a lakók az otthonaikat a forgatás megkezdése előtt. A háttérben látható csonkolt állattetemek is többnyire igazaik, és már a forgatás előtt is ott voltak.
  • Sharlto Copley-nak semmilyen színészi tapasztalata nem volt. Dél-Afrika legfiatalabb televíziós producerként lett ismert, 25 éves volt, amikor megismerte az akkor 16 éves Blomkampot, aki a cégének dolgozott, és cserébe használhatta Copley számítógépeit a 3D animációs hobbiprojektjei megvalósításához.
  • Copley az áldokumentarista részek alatt improvizálta a szövegét, de Jason Cope-pal együtt más jelenetekben is rögtönöztek.
  • A filmbéli idegenek mindegyike CGI, kivéve azokat, amelyeket a műtőasztalokon láthatunk. Az első tervekben még nagy termetű, vastag bőrű, csápos fejű lényeket képzeltek, akiket maszkos színészek alakítottak volna. A végső verzióban látható rákszerű kreatúrák lettek volna az alsóbb rendű idegenek urai.
Forrás: Port.hu

 

  • Az összes dialógot kapó űrlényt Jason Cope alakította, szövegeiket improvizálta a forgatáson, a végleges hangjukat pedig csak az utószinkronban kapták meg.
  • Az idegenek klikkszerű beszédét sütőtökök dörzsölésével állították elő. Hasonló csettintő hangzást valójában több igazi afrikai nyelvben találhatunk, például a zuluban, a xhosában vagy a !Kungban, amely az Istenek a fejükre estekből is ismerős lehet.
  • Az ötletet, hogy az idegenek megszállott macskakaja-rajongók legyenek két körülmény is inspirálta. Az egyik, hogy a város szegényebb részein Blomkamp maga is tanúja volt, ahogyan zsákból árulják a különféle olcsó snackeket, másrészt pedig az egyik producer elmesélte neki, hogy macskakonzervvel szokott Vancouverben rákokat fogni.
  • A filmből kiderül, hogy mennyi ideig tartózkodtak a Földön az idegenek: az időbélyeg az első dokufelvételen 1982.06.01-et mutat, az evakuálás pedig 2010.09.08-án kezdődik, vagyis 28 évig élnek itt menekültként.
  • A Van De Merwe-nek keresztelt főhős családneve gyakori név Dél-Afrikában, ráadásul viccekben is szerepel mint a buta, ügyetlen, inkompetens fehér dél-afrikaiak megtestesítője, vagyis az írók már a névválasztással is egyértelmű teszik, hogy a Copley által alakított figura egy teljesen fogalmatlan bürokrata – legalábbis a film elején.
Forrás: Port.hu

 

  • Blomkamp leforgatott az eredeti befejezés mellé még öt másikat is alternatívaként. Ebből az egyik annyira kínos lett, hogy se a rendező, se Copley nem hajlandó semmit elárulni róla, hangsúlyozva, hogy soha nem kerülhet a közönség elé.
  • Egy fontos dramaturgiai pillanatot előrevetít a film: az MNU-ban, vagyis az Idegenügyi Részlegben tartott partyján Wikus pont azt a részt vágja le az MNU-alakú tortájáról, amelyet később felrobbant Christopher Johnsonnal.
  • Az MNU 21 embere, 15 nigériai és 3 űrlény halálozik el a film során.
  • A District 9 a TriStar Pictures első Oscar-jelölt produkciója a legjobb film mezőnyében az 1997-es Lesz ez még így se! óta, és az első (ál)dokumentarista jellegű film ebben a kategóriában.
  • A film Nigériában tiltólistára került, mert az ottani kormány szerint gengszterekként és kannibálokként ábrázolja a nigériaikat.