• Nem a középkor lett volna a film fő idősávja. Az eredeti tervek szerint Artúr egyaránt kereste volna a Szent Kelyhet a középkori és a modern Londonban. A film a Harrod's áruházban, a Szent Grál-pultnál fejeződött volna be, míg Sir Galahadből ügyvéd lett volna Surreyben.
• Az olasz szerzői film egyik ikonikus alakjának köszönhető, hogy mégis maradtak a középkorban, ugyanis Gilliamre és Jonesra nagy hatással voltak Pier Paolo Pasolininek a korban játszódó filmjei, amelyben a mocsok tette valóságossá a látványt. Jonest az is motiválta, hogy ebben az időben a Chaucher lovagjai – Egy középkori zsoldos portréja című könyvén dolgozott.
• Mark Forstater, a film producere 2012-ben a bírósághoz fordult annak érdekében, hogy részesüljön a Spamalot musical bevételeiből, és a meghallgatásán azt állította, hogy a Gyalog galopp eredeti forgatókönyve egyáltalán nem volt annyira vicces, mint a végső változat, és a végeredmény neki köszönhető. A hátsó padokban ülő Eric Idle mindezt a beszámolók szerint hangos hahotázással fogadta.
• A büdzsé összekalapozása nem volt egy gyalog galopp, pedig „csak” 230 ezer fontot kellett összegyűjteni. Ekkora már szerencsére lettek híres rajongói a csapatnak, így a Pink Floyd, a Led Zeppelin, a Jethro Tull, Elton John és a Genesis, valamint több lemezkiadó és a befektetés mellett döntött. A rocksztárok azért is voltak ennyire bőkezűek, mert le tudták írni a támogatást az adóikból.

• A szűkös büdzsé kényszermegoldásokat szült. A lovagok például az eredeti tervek szerint lóháton közlekedtek volna, de állatokra nem jutott pénz, így találták ki az ikonikussá vált megoldást, mi szerint csak imitálják a lovaglást, miközben a „lovasok” kísérői a patadobogás hangját utánozzák kókuszdióhéjakkal. Az ötlet onnan jött, hogy a BBC rádióstúdiójában is így imitálták a lódobogást.
• A stábnak egy kamerája volt csak, de az első nap első jelenetében el is romlott, és onnantól kezdve nem tudtak vele dialógusokat rögzíteni. A jelmeztervező visszaemlékezése szerint mindössze egy fontot költhettek kosztümökként, a Monty Python tagjai pedig fejenként négyezer font gázsit kaptak.
• Spóroltak a mellékszereplőkön és a statisztákon is. Ismerősök, családtagok is beugrottak szerepelni, a boszorkányt például John Cleese felesége, Connie Booth alakította. A Herbert herceg esküvőjén látható statiszták turisták voltak, akiket a producer kért fel a részvételre a filmben, míg az utolsó jelenetben felbukkanó hadsereg a Stirling-egyetem 175 diákjából állt; napidíjuk fejenként két font volt.
• A forgatást nemcsak a szegényes körülmények nehezítették (a hotelben még meleg víz sem volt elég), de az is, hogy a két társrendező sokat vitatkozott, illetve hogy az alkoholista Graham Chapman annyira rossz állapotban volt, hogy bepánikolt a Halál hídja-jelenet felvételénél (is).

• A helyszínek biztosítása sem volt egyszerű. A film jelentős részét Skóciában, részben Glen Coe környékén vették fel, de két héttel a forgatás megkezdése előtt a skót környezetvédelmi hatóság megtiltotta, hogy a váraikat bármilyen, az épületek méltóságával összeegyeztethetetlen dologra használja a stáb. A várjelenetek túlnyomó többségét végül két magánkézben lévő épületben és előtt (a doune-i vár és a Stalker-vár) vették fel.
• Camelot várát makettként húzták fel, de a forgatást többször meg kellett szakítani, mert a furnérlemezből készült építményt elfújta a szél.
• A pénzhiány miatt némelyik jelenetet (például nyúllal való harcot vagy a lovagok behullását az Örök Kárhozat-szakadékba) Julian Doyle gyártásvezető hampsteadi otthonának közelében vették fel. Terry Gilliam mint rajzoló Henry Moore szobrászművész lányának dolgozószobájában kapott „szívrohamot”, a lovagok történetét felvezető könyv képsorait pedig Gilliam nappalijának padlóján vették fel.
• A pestises faluban játszódó jelenetben Michael Palinnek sarat kellett ennie, a sokadik felvételnél azonban elvesztette a türelmét (ekkorra már a csokoládéból készített műföldet sem tudta az igazitól megkülönböztetni), és John Cleese elmondása szerint hisztérikusan ütni kezdte a talajt. A kész filmbe a sárevés nem került bele.

• A Fekete Lovag jelenetét a producerek ki akarták vágatni a kész filmből, mondván túl véres. Amikor egyébként a lovag már egy döntetlenben is kiegyezne, egy féllábú londoni ezüstműves játssza Cleese szerepét.
• A film dalait szerző Neil Innes, aki korábban már dolgozott együtt a Monty Python-csoporttal, több kisebb szerepben is feltűnik, például ő az a férfi, aki a kacsáját kölcsönadja a boszorkánymérlegeléshez.
• A Gyalog galopp első változati nem arattak nagy sikert, hiába tartottak összesen 13 tesztvetítést. Gilliamék ezért többször újravágták a filmet és majdnem a komplett zenei sávot lecserélték. Neil Innes humoros dalai helyett egy filmzenei gyűjtemény katalógusából választottak heroikus szerzeményeket.
• A film 1975-ös első New York-i bemutatóján az első ezer néző kókuszdiót kapott jegye mellé. A cannes-i premiert bombafenyegetés miatt már az elején meg kellett szakítani, a nézők közül többen azt hitték, hogy a mozi kiürítése is része a film vetítésének.
• Robert Bresson Lancelot, a Tó lovagja című filmjét is ekkoriban mutatták be, és Terry Gilliam visszaemlékezése szerint a nézők – a Gyalog galopp hatására – nem tudták visszatartani kuncogásukat a komoly hangvételű alkotás vetítése alatt.

• Elvis Presley nagy rajongója volt a filmnek, saját kópiája is volt, amelyet ötször nézett meg Graceland nevű birtokán.
• A Gyalog galoppot 1977-ben mutatták be Magyarországon olyan színészek szinkronjával mint Bodrogi Gyula, Kern András, Képessy József, Mécs Károly, Rátonyi Róbert és Tordy Géza. A hangokat nem feltétlenül rendelték a színészekhez, így például Terry Jones megszólalt Bodrogi Gyula, Gálvölgyi János, Kristóf Tibor és Képessy József hangján is a különböző szerepekben.
• Az eredeti magyar szinkron tele van hibákkal, és közel 50 ponton tér el az eredetitől. Galla Miklós szerint, aki 2004-ben újrafordította a szöveget, a fordítás „súlyos visszaélés (...) azzal a ténnyel, hogy a magyar közönség túlnyomó többségének nem volt módja összehasonlítani a fordítást az angol szöveggel”.
• A Ni-lovagok például nem rekettyést, hanem díszcserjeágyást kérnek, a lódobogást utánzó kókuszokat tökre keresztelték át, és a Ni-lovagok tiltott szava sem derül ki a szinkronban. ( Az angol ‘it’ névmásról van szó.)

Via: IMDb / Wikipedia