Így írta át a televíziózási szokásokat az idén 20 éves Lost

A rejtélyközpontú széria öröksége két évtized távlatából is markánsan meghatározza a sorozatok világát.

Két évtizede, hogy Jack Shephard (Matthew Fox) felnyitotta a szemét a baljóslatú szigeten, ahová az Oceanic Airlines 815-ös járata zuhant. A Lost 2004. szeptember 22-én indult, és hat évadon át tartotta fenn a rajongók figyelmét, akik epizódról epizódra, évadról évadra találgatták, hogy mi mit jelent minden idők egyik legnépszerűbb rejtélyközpontú sorozatában. Bár a sorozatzáró epizód megosztotta a rajongókat, a Lost kultikus státusza mindmáig töretlen, és bár sokan próbáltak a nyomába érni, csak nagyon keveseknek sikerült. Az évforduló kapcsán megnéztük, miként alakította át a televíziózási szokásokat a Lost, valamint a teljesség igénye nélkül számba vesszük azokat a szériákat, amik több-kevesebb sikerrel igyekeztek meglovagolni a rejtélyközpontú sorozatok reneszánszát – szóval, lássuk a Lost örökségét, ami semmit sem halványult az elmúlt 20 évben.

 

A felszállási engedély

2004. szeptember 22-én mutatta be az ABC csatorna a Lost első epizódját, amit minden idők egyik legköltségesebb pilotjaként tartanak számon, hiszen rögtön egy repülőgép-szerencsétlenséggel indít a széria, ami mozifilmes színvonalon lett leforgatva. Ehhez társult még a központi rejtély: mégis mi történik ezen a furcsa szigeten, ahol a túlélők felébredtek. Van itt egy zátonyra futott hajó, jó messze az óceántól; egy jegesmedve, noha kifejezetten trópusi az éghajlat; egy francia nő tizenhat éve ismétlődő segélykérő hívása; meg persze a legendás „füstszörny” – és ez még csak pár motívum, az egyre sokasodó rejtélyek közül.

A Lostot eredetileg maga az ABC rendelte meg, egész pontosan

egy olyan sorozatot szerettek volna, ami a Számkivetett, az Alkonyzóna és A legyek ura ötvözete, megdobva a Survivor című valóságshow hangulatával.

Az akkor még Nowhere (Senkiföldje) címen futó projekt pilotját Jeffrey Lieber írta meg, ám a producerek elégedetlenek voltak. Itt jött a képbe J. J. Abrams, akinek neve összeforrt a szériával. Ő és Damon Lindelof teljesen újraírták a nyitóepizódot, és készítettek egy tizenöt oldalas tervezetet a széria főbb motívumairól és szereplőiről: ez lett végül a Lost vázlata, amit egy nappal a leadás után berendelt a csatorna. A sorozat nagy erénye, hogy rengeteg rejtélyt – aminek, mint tudjuk, csak egy részét válaszolták meg végül – vonultatott fel, és olyan hatásos motívumrendszert épített ki, ami beépült a popkultúrába. De még ezen is jóval túlmutat a Lost öröksége:

alapjaiban változtatta meg a televíziózási szokásokat.

 

Egy sziget az elméleteknek

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a sorozatfogyasztási szokások: nem is olyan rég még a televíziózás egy elszigetelt élmény volt, és ha rajongtál egy sorozatért, akkor csak a közvetlen környezeteddel tudtál beszélni róla – feltéve, ha ők is nézték. Ma már azonban, ha megnéztünk egy epizódot, utána podcasteket hallgatunk róla és cikkeket, fórumokat olvasunk, ahol mi is kitárgyalhatjuk a látottakat. Bár ezek a fórumok 2004 előtt is léteztek, de nagy szerepe volt a Lostnak abban, hogy új szintre emelte a mainstream sorozatfogyasztást.

Ahogy a széria előrehaladtával egyre több megválaszolatlan kérdés gyűlt fel,

lehetetlen volt úgy végignézni egy epizódot, hogy az ember ne érezzen késztetést arra, hogy valakivel megvitassa azt.

Míg azonban az olyan sorozatok idejében, mint a Twin Peaks, csak a családdal, a barátokkal vagy mondjuk a munkahelyen lehetett megbeszélni az épp aktuális epizódot, a Lost idejére ez a kör jócskán kitágult szinte az egész világra, hiszen szinte mindenkinek volt már otthon számítógépe.

Nem csak a sorozat indulása jelentős dátum a Lost történetében, hanem 2005. június 28-is: ekkor indítja el az Apple a podcastokat, amik lehetővé tették, hogy az emberek hétről hétre kibeszéljék az epizódokat. Nem is jöhetett volna jobbkor a formátum, hiszen épp azzal a sokakat izgató kérdéssel ért véget az évad, ami egész nyárra adott gondolkodnivalót: mi van a csapóajtó alatt? Ráadásul

az internet sebessége akkorra már az üzenőfalakat is elbírta, amiknek köszönhetően élőben lehetett beszélgetni egy-egy epizódról: ezzel létrejött a tartalomfogyasztás többképernyős élménye.

Az igazi trükk pedig az, hogy a Lost struktúrája egyértelműen úgy épül fel, hogy kiszolgálja ezt a tendenciát, hiszen minden részben akad valami apró titok, valami információmorzsa, amit a következő epizódig alaposan ki lehet elemezni. A Lost-élmény tehát jóval túlmutat a tévében leadott epizódokon, és aki teljesen részese akart lenni a sorozat világának, az az online térben tehette ezt meg.

Forrás: AXN

 

A Lost nyomában

Ha valami működik, azt természetesen megpróbálják utánozni, így a Lost sem kerülhette el, hogy számtalan hasonló sorozat kövesse. Ez a jelenség persze arra is visszavezethető, hogy miután 2010. május 23-án levetítették a dupla záróepizódot, egyszer csak keletkezett egy űr a sorozatkínálatban: a nézőknek szükségük volt egy újabb rejtélyközpontú sorozatra, de jó darabig nem sikerült olyan szériát készíteni, ami akár csak a nyomába ért volna a Lostnak. 2014-ben indul Tom Perrotta azonos című regénye alapján A hátrahagyottak című sorozat, melyben hirtelen eltűnik az emberiség 2 százaléka. A széria azoknak a sorsát követi, akik itt maradtak, és meg kell küzdeniük azzal a ténnyel, hogy egy szerettük minden magyarázat nélkül semmivé lett – emellett a jelenséget is kutatják, így a drámát jól kiegészítik a természetfeletti és titokzatos elemek. Bár A hátrahagyottak egy kifejezetten jól működő sorozat, messze nem olyan harsány, mint a Lost, és sokkal inkább a karakterekkel foglalkozik, mint a rejtéllyel.

A teljesség igénye nélkül ide kívánkozik még a 2018-ban indult Manifest című széria, ami a Lost központi elemét, a repülőgépet is átemeli, ám ez a gépmadár nem lezuhan, hanem eltűnik – egész pontosan öt évre, hogy aztán mégis megérkezzen a leszállópályára. Csakhogy ekkorra már minden megváltozott, a szereplők már nem abba a világba térnek vissza, amit itt hagytak, hiszen a legtöbbjüket már elgyászolta a családja, és továbbléptek. Ráadásul a visszatérők egy különleges képességre is szert tesznek: mintha egy hang mindig megmondaná nekik, milyen küldetést hajtsanak végre, hogy jobbá tegyék mások életét. A Manifest szintén egy erős dráma természetfeletti eseményekkel és központi rejtéllyel. Sajnos azonban nem tudott olyan hatásos lenni, mint a Lost, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a sztori gyakran unalomba fullad, és a szereplők is egydimenziósak.

Ahogy egyre távolodunk a Lost premierjétől (és lezárásától), úgy találunk egyre nívósabb rejtélyközpontú sorozatokat, aminek egyik oka, hogy mind a nézők, mind pedig az alkotók elengedték azt a görcsöt, hogy a Losthoz mérjék a látottakat. Legalábbis eltelt annyi idő, hogy már nem olyan friss az élmény és az elvárások. Vagy ennek ellenkezője igaz, és mindenki lejjebb adta az igényeit, és már minden jöhet, csak legyen benne valami frappáns rejtély. Nem tisztem eldönteni, de én inkább az előbbi felé hajlok, már csak azért is, mert tényleg

több nívós sorozat is indult az utóbbi időben, ami egyértelműen a Lost hagyományait követi, de már nem felnőni akar hozzá, hanem túlmutatni rajta.

Forrás: ABC

 

Két szériát említenék ebből a felhozatalból: az egyik a Yellowjackets, ami Túlélőjátszma címen is fut, attól függ, hogy SkyShowtime-on vagy a Netflixen nézzük. A sorozat – amiben Christina Riccit is láthatjuk – egyértelműen egy Lost-variáció, hiszen úgy indul, hogy egy New Jersey-i középiskola lány futballcsapata kijut az országos döntőre, ám a repülőgépük lezuhan valahol a vadonban, és fogalmuk sincs, hol vannak. Ráadásul bárhogy próbálják, nem hagyhatják el a helyet, ami több rejtélyt és misztikumot is rejt. Eközben, egy másik szálon pedig a túlélők sorsát követjük, akik visszatértek a vadonból – ismerős koncepció? Amellett, hogy a Yellowjackets erős karakterekkel épít egy erős narratívát, ügyesen balanszíroz a túlélésért folytatott küzdelem és a hely rejtélye közt.

A másik említésre méltó sorozat, a Max-on látható Kiút, aminek épp most érkezik a harmadik évadja. Ez egy olyan kisvárosban játszódik, ahová ha valaki betéved, többé nem hagyhatja el. A „hely, ami fogva tart”-motívum egyértelműen hozza a Lost-utánérzést, de

talán ez az első olyan széria, ami igazán képes kilépni a Lost árnyékából, és egyéni módon alkalmazni annak örökségét.

A Kiút központi eleme is a kérdés, hogy mi is ez a hely, és hogy lehet hazajutni innen. Mindehhez a Losttól tanult, óvatos narratívával csepegteti az információkat, és hoz be újabb kérdéseket, ráadásul több olyan jelenet is van, ahol megbújik valami rejtett utalás, így a Kiút esetében is elengedhetetlen az online közösség, ahol kibeszélhetjük ezeket.

 

A Lost minden epizódja megtekinthető a Disney+-on és Netflixen.

 

(via CBR, Usa Today Entertainment, Wikipedia, Movieweb)