Öt éve halt meg Baló György. Családja és tisztelői felkértek öt szerzőt, hogy a szomorú évforduló alkalmából írjanak a televíziós legendáról. Közös bennük, hogy mind újságírók, akikre hatással volt Baló György és az életműve.
A 24.hu-n Pető Péter gondolatait olvashatjuk, az rtl.hu-ra Moskovics Judit írt a tévés legendáról, míg Kadarkai Endre a klubradio.hu-n, Stumpf András a Válasz Online-on, Uj Péter pedig a 444-en emlékezett meg róla. De az összes írás elolvasható egy helyen is, a Facebookon létrehozott Baló György Emlékoldalon, ide kattintva.
„Amikor ő kérdezett, vibrált a feszültség a stúdióban. Meglehet, az Instagram Reels-világából régenmindenjobbvoltos rosszul öregedésnek tetszik, ám az tényleg úgy van: nála egyszerűen tétje volt a beszédnek. Azért lehetett tétje, mert
szenvedélyesen ragaszkodott szakmája legmagasabb sztenderdjeihez”
– írja Balóról Pető Péter Öt éve halt meg Baló György: Magyarul, vele című megemlékezésében.
„Az újságírás márpedig olykor könyörtelenség. Sokszor előbb tudta, hogy igazság, jelentés, tartalom nélküli fecsegés következik, minthogy a vele szemben ülő elkezdett volna igazság, jelentés, tartalom nélkül fecsegni. Ilyenkor kérdezett, közbeszúrt, továbbadta a szót. Nem magáért, hanem értünk volt könyörtelen: amikor ugyanis valaki beszél a kamerák előtt, ír az újságban, az sohasem róla szól, hanem mindig azokról, akik nézik, olvassák.
Ő mindig értük volt ott. Mintha mindig az dolgozott volna benne, amit ma már minden újságíró érezhet: fogy az időnk” – írta még a szerző, aki végül ezzel zárja sorait: „És mivel már ennyire fogy az időnk, türelmetlenségünkben odafordulhatnánk ahhoz a képtelen retorikai eszközhöz, a felszínességhez,
hogy ha Baló élne, akkor azt csinálná, mondaná… Nem él. A magyar újságírás viszont élhet. Ha úgy él, ahogyan Baló élt érte.”
(via 24.hu)