Chris Carter szériája 11 évadot és két nagyjátékfilmes folytatást ért meg, így nem csoda, hogy Peter Boyle-tól kezdve Luke Wilsonon át Jodie Fosterig rengeteg híres vendégszereplője volt – náluk már csak azok voltak többen, akik csak később lettek híresek, így mondhatjuk, hogy az X-akták indította el a karrierjüket. Lássunk néhány érdekes találatot!

Lucy Liu

Liu számára a 2000-es év jelentette a nagy kiugrást, hiszen ekkor egyszerre két népszerű filmje is kijött: az Új csapás című Jackie Chan-mozi és a Charlie angyalai, amelyben övé volt az egyik címszerep. Három évvel később már Tarantino Kill Billjében szerepelt, további kilenc év múlva pedig saját krimisorozatot kapott, a Sherlock és Watsont. Amikor az X-akták Hell Money című 1996-os epizódjában játszott, már jó pár sorozatban próbálkozott a Házi barkácstól kezdve a Herkulesen át a Vészhelyzetig.

A Hell Money-ban a színésznő Kim Hsin szerepét alakítja, akinek az apja (hogy pénzt szerezzen a lány leukémiájának a kezelésére) részt vesz egy halálos, alvilági lottósorsoláson, amelynek a győztesei vagyonokat nyernek, veszteseinek viszont meg kell válniuk egy szervüktől vagy testrészüktől. A rejtélyes halálesetek ügyének felgöngyölítésével természetesen Muldert és Scullyt bízzák meg.

Aaron Paul

A Breaking Bad későbbi sztárja – hét évvel azelőtt, hogy letette a névjegyét a kiváló sorozattal – érdekes módon az X-aktáknak egy olyan epizódjában szerepelt (The Lord of the Flies, kilencedik évad), amelyben Mulder ügynök nem volt benne. Paul egy Sky Commander Winky nevű kamaszfiút játszik, aki haverjával, Cap'n Dare-rel egy Dumbass című (egyértelmű utalás a Jackass című kaszkadőrshow-ra) műsorban elképesztő mutatványokat hajt végre – egészen addig, amíg Cap'n Dare meg nem hal.

A gyilkosságnak Paul karaktere lesz a gyanúsítottja, pedig valójában egy kívülálló, magányos figura, Dylan követte el, aki képes uralni a rovarokat, és legyeket rakott Winky haverjába, amik tulajdonképpen belülről élve felfalták. Még ennél is érdekesebb adalék, hogy az epizód írója az a Thomas Schnauz, aki később a Breaking Badnek lett az egyik forgatókönyvírója és társ-executive producere; Vince Gilligan, a Breaking Bad ötletgazdája pedig 1995-től 2002-ig dolgozott az X-akták producereként és írójaként – így nem kizárt, hogy itt nézték ki maguknak Aaron Pault.

Ryan Reynolds

Húsz évvel azelőtt, hogy akciókomédiák népszerű sztárjává vált volna, a babaarcú Ryan Reynolds az X-akták egyik 1996-os epizódjában tűnt fel – méghozzá egy olyan áldozatként, akit már a főcím előtt megölnek. Reynolds egy gimis szívtiprót alakít: Jay éppen egyik haverját gyászolja, aki a helyiek gyanúja szerint egy sátánista szekta áldozatává vált. Mikor Jay egy buli után felajánlja két csinos lánynak, hogy hazaviszi őket a kocsijával, a lányok arra célozgatnak, hogy úgy hallották, a szekta egy szőke szüzet keres következő áldozatnak, így ha nem lennének szüzek, megmenekülnének…

Jay természetesen kapva kap az alkalmon – a következő kép viszont, amit látunk, a srác holtteste, ahogy lóg le egy szikla oldalán. Nem túl meglepő módon a gyilkosságot persze nem egy sátánista szekta követte el (amit Mulder és Scully annak rendje és módja szerint ki is derít), Ryan Reynoldsnak pedig még sok kis szerepet kellett elvállalnia, amíg valódi főszerepet kapott a Két pasi meg egy csajszi című sitcomban, ahonnan debil vígjátékok útján végül elvezetett az útja a Penge: Szentháromság egyik főszerepéig – és végre elindulhatott a karrierje.

Jack Black

A Rocksuli sztárja az 1995-ös, D.P.O. című X-akták epizódban szerepelt, amelynek hátborzongató nyitányában az általa alakított Bart vidáman nézi végig, ahogy barátja egy játékterem parkolójában kivégez valakit (erről részletesebben később). A játékteremben dolgozó férfi ugyan nem egy tipikus gonosztevő, de mondhatjuk, hogy bűnrészes egy gyilkosságban. Viszont hiába marad végig lojális a gyilkosságot elkövető barátjával szemben, finoman szólva sem nyeri el a jutalmát.

Nem úgy, mint a figurát hozó Jack Black, aki öt évvel az X-aktákat követően, néhány további sorozat (Angyali érintés, Kisvárosi rejtélyek) és nagyjátékfilmbeli mellékszerep (Ments meg, Uram!, A rajongó, A sakál, A közellenség) után a Pop, csajok satöbbiben eljátssza az első szórakoztató különcöt a pályáján, hogy 2003-ban a Rocksulival végleg betörjön.

Seth Green

Mivel Seth Green már tízévesen színészkedett, amikor 1993-ban szerepet kapott az X-akták egyik korai epizódjában (az első évad, második részében, a Deep Throatban), már túl volt több tucat sorozaton és nagyjátékfilmen, köztük például olyan alkotásokon, mint A rádió aranykora Woody Allentől vagy a Marslakó a mostohám. Ennek ellenére viszonylag ismeretlennek számított, hiszen ezek jórészt mellékszerepek voltak. És az X-aktákban való vendégszereplés után is le kellett még nyomnia jó pár hamburgert, mire viszonylagos ismertsége tett szert a Buffy sorozattal, illetve eljátszhatta Doktor Genya fiát az Austin Powers filmekben.

Octavia Spencer

A háromszoros Oscar-jelölt, egyszeres Oscar-díjazott Octavia Spencer, A segítség, A számolás joga és A víz érintése sztárja az X-akták egyik 1999-es, igen nevezetes epizódjában, a Millenniumban szerepelt. A szóban forgó rész azonban nem Spencer megjelenése miatt volt emlékezetes, mivel neki sajnos csak szöveges statisztaszerep jutott. Mindössze két jelenetben szerepel, és ezek közül az egyikben alig látható. A színésznő egy nővért alakít egy pszichiátriai osztályon, ahova az epizód valódi vendégszereplője, Lance Henriksen által játszott volt FBI-ügynök, Frank Black befekszik egy önkéntes harminc napos kivizsgálásra. Amikor Black kijelentkezik a kórházból, minden kétséget kizáróan felismerhetjük Spencert.

Ami miatt a szóban forgó epizód fontos, az az, hogy az X-akták sikere miatt az ötletgazdának, Chris Carternek lehetősége nyílt egy másik sci-fi sorozatot is készíteni: ez volt a Millennium, amit sajnos három évad után elkaszáltak – Carter viszont pár hónappal később ebben a, szintén Millennium címre hallgató részben lezárhatta az ex-FBI-os Frank Black történetét. De ami az X-akták rajongók számára minden bizonnyal ennél sokkal nevezetesebb, hogy ez az az epizód, amelyben először csókolta meg egymást Mulder és Scully – méghozzá 2000. január 1-jére virradóan, amikor éjfélt ütött az óra.

Bryan Cranston

Bryan Cranston nem volt teljesen ismeretlen, amikor feltűnt az X-akták 1998-as, Drive című epizódjában, hiszen már eljátszotta emlékezetes szerepét, Tim Whatley-t, a fogorvost a Seinfeldben. De még tíz év hátra volt az egész pályáját meghatározó sorozatáig, a Breaking Badig – amit egyébként ennek az X-akták résznek köszönhet. A Drive-ban a színész egy ellenszenves rasszistát alakít, aki elrabolja Muldert, és arra kényszeríti, hogy hajtson vele nyugatra.

A férfi ugyanis egy katonai kísérlet áldozata, és az őt ért elektromágneses sugárzás miatt folyamatosan mozgásban kell lennie, különben felrobban a feje. A Breaking Bad ötletgazdája, Vince Gilligan pedig egyszer elmesélte, hogy amikor az X-akták író-producereként dolgozott (konkrétan ezt a részt is ő írta), Cranston mély benyomást tett rá az alakításával, mert egyszerre mutatta meg a figura félelmetességét és sebezhetőségét – és később pontosan ugyanerre volt szükség a Breaking Badben is.

Giovanni Ribisi

Hosszú évekkel azelőtt, hogy eljátszotta olyan nevezetes szerepeit, mint a Brókerarcok Seth Davise vagy az Avatar Parker Selfridge-e, Giovanni Ribisi volt az X-akták egyik legemlékezetesebb gonosztevője. A színész ugyanabban az 1995-ös epizódban, a D.P.O.-ban tűnt fel, mint amelyikben Jack Black is: ő játszotta azt az említett barátot, aki kivégez valakit a játékterem parkolójában. A Ribisi által megformált Darin Oswald ugyanis egy villámcsapás hatására képes lesz uralkodni az elektromosságon.

Ezt a szuperképességét a fiú arra használja, hogy bosszút álljon a fickón, aki a helyére furakodott a kedvenc videojátékánál a játékteremben, értelmetlenül kegyetlenkedjen az állatokkal, illetve leginkább arra, hogy felhívja magára az általa kinézett idősebb nő, a főnöke felesége figyelmét. Oswald szerencsére Mulder és Scully figyelmét sem kerüli el – a nézőnek pedig az keltheti fel a figyelmét, hogy az ifjú színészben már ekkor határozottan látszott a potenciál, és elképesztően hitelesen formálta meg a dühödt tinédzsert.

Shia LaBeouf

Mielőtt ellentmondásos színművésszé és botrányhőssé nőtte volna ki magát, a Transformers filmek és az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága sztárja gyerekszínészként kezdte a pályát: egyik első szerepét pedig 13 évesen az X-akták 1999-es epizódjában, a The Goldberg Variationben kapta. Tőle szokatlan módon ezúttal nem LaBeouf áll az események középpontjában – bár az ő karaktere jelenti a fő motivációt a rész főhőse, Henry Weems számára.

Weems azzal kelti fel Mulder és Scully érdeklődését, hogy túlél egy zuhanást a 29. emeletről. Mulder eleinte arra gyanakszik, hogy a férfinak valamilyen természetfeletti gyógyulási képessége van, de kiderül, hogy „csak” hihetetlen szerencse kíséri az útját, bármerre jár. A gyermek Shia LaBeouf figurája pedig ott kerül a képbe, hogy Weemset azért dobták le a maffia emberei a tetőről, mert hatalmas összeget nyert tőlük kártyán, amely összeget a májbeteg kisfiú kezelésére akar fordítani. A fiú végül nem is a pénznek köszönhetően menekül meg, hanem egy újabb hihetetlen szerencsének, amit Weems tevékenykedése okozott.

Tony Shalhoub

Hét évvel a Monk – Flúgos nyomozó előtt Tony Shalhoubnak volt már pár jelentősebb cím a filmográfiájában, de még közel sem volt olyan ismert, mint miután ő lett mindenki kedvenc fóbiás és mániás nyomozója. Ekkor, 1995-ben, az X-akták második évadában vállalta el a Soft Light című epizód vendégszerepét. Egy olyan tudóst, Dr. Chester Ray Bantont formálta meg, aki a széria legtöbb gyilkosával ellentétben senkinek nem akart szándékosan ártani – de egy részecskegyorsítóval történt félresikerült kísérlet eredményeként az árnyéka halálossá válik.

Amikor valaki közel kerül Banton árnyékához, az elkezd fekete lyukként viselkedni, és elnyeli az illetőt. Ezek miatt az eltűnések miatt kezd el nyomozni Mulder és Scully. A Soft Light pedig nemcsak a későbbi Monk megjelenése miatt nevezetes, hanem a televíziózás történetében is mérföldkő, mivel ennek az epizódnak a megírása volt a már többször említett Vince Gilligan első fizetett tévés munkája. Ez tette lehetővé, hogy később már ne csak szabadúszóként, hanem főállásban legyen az X-akták forgatókönyvírója és producere, még később pedig önállóan írjon sorozatokat – például a Breaking Badet.

(via Looper)