A Daybreakers - A vámpírok kora abból indul ki, hogy immár a vérszívók vannak többségben, de vannak köztük olyanok, akik komolyan veszik az emberi jogokat. Elég furcsa koncepció!
A 2009-ben bemutatott Daybreakers - A vámpírok kora alkotóinak meglehetősen borongós jövőképe lehetett. Merthogy szerintük 2019-re egy rejtélyes járvány a Föld lakosságának többségét vámpírrá változtatta. Igaz, a napfénytől még mindig félniük kell, de földalatti alagutakon és UV védett, lefóliázott autókon közlekednek. A megmaradt emberiség a kihalás szélére került, veszélyeztetett, másodrangú faj lett. Bujkálni kényszerülnek, mert vadásznak rájuk, és farmszerű telepeken ipari méretekben csapolják vérüket. Jól hangzik, nem?
De a vámpíroknak sem könnyű, mert kevés a vér, viszont egyre drágább, és aki nem jut hozzá, abból valami vámpírnál is rosszabb izé lesz. Erre keresi a megoldást Dr. Edward Dalton hematológus kutató (Ethan Hawke)
- aki szintén vámpír, de elvből nem fogyaszt emberi vért
-, aki egy mesterséges vérkészítményt akar kifejleszteni, aminek fogyasztásával a vámpírpopuláció fennmaradhat, és talán a megmaradt emberi életek is megkímélhetők. Ám az idő és a remény egyre fogy - amíg Ed nem találkozik Audrey-val (Claudia Karvan) és Elvisszel (Willem Dafoe), túlélő emberekkel, és az ő segítségükkel áttörést érnek el a szer fejlesztésében. Pontosabban egy új módszer kerül előtérbe, Edward pedig harcba száll saját fajával, és ez a csata eldöntheti az emberiség sorsát.
A Daybreakers – a Spierig testvérek (Időhurok, Fűrész - Újra játékban) munkája – nem egy bonyolult darab, a klasszikus „már csak egy maréknyi túlélő harcol az igazságtalan rendszer ellen, de birtokukba kerül egy olyan infó, ami mindent eldönthet” recept alapján készült. Ebből dolgoztak a Star Wars-filmek készítői és ez alapján csinálták a Mátrixot is, és még ezer másik filmet, a vámpírfilm készítői
inkább a jövőkép és egy többé-kevésbé működő vámpírtársadalom felépítésében jeleskedtek,
a többit Ethan Hawke és kisebb részt Willem Defoe intézte. Hawke egyébként kissé meghökkentő választás, hiszen ő jóval intellektuálisabb alkat, mint amit a történet hoz, de bolt már ő is már minden, csak énekes halott nem. Talán pont neki köszönhető, hogy van a filmnek egy furcsa hangulata, amitől nem egy sima futurisztikus vámpírfilm ijesztő a szörnyekkel, hanem az alapvető emberi gyarlóságot körbejáró, valamiféle megváltásra váró történet, amiben furcsa módon nem csak emberből vámpírrá, de vámpírból emberré is lehet válni.
