Kedvenc kopasz akcióhősünk – nem Vin Diesel! – egy sor profin összerakott darabbal szórakoztat minket a hétvégén, és van, amiben önmagán is képes nevetni.
Péntek: A kém (2015)
Az egykori olimpikon és férfimodell Jason Statham szépen felépített magának egy figurát, a szűkszavú, de kemény öklű magányos hőst, akinek mindig vág az esze. Ebből él hosszú évek óta, de a nálunk forgatott A kém kedvéért hajlandó volt vidáman parodizálni ezt a figurát, és az a Rick Ford, akit itt játszik, egy elbizakodott suttyó, aki hibát hibára halmoz, aki csak hülyeséget tud mondani és tetteivel komoly bajba sodorja a titkosszolgálatot, és végül egy túlsúlyos irodista hölgy tesz rendet utána és menti meg az életét.
Ez ugyanis a duci Melissa McCarthy filmje, nem Stathamé vagy a szintén boldogan asszisztáló Jude Law-é, és ugyan nem beszélhetünk filmtörténeti klasszikusról, de mégis működik a dolog. Az érdem elsősorban Paul Feig rendezőé, aki tényleg ért a vígjátékokhoz, de azért Jason is besegített egy sort a maga kellemesen tapló módján, és még McCarthy-t is ágyba vitte – a történet szerint, amivel most szpojlereztünk egy sort.
Szombat: A szállító 2. (2005)
A 2002-es A szállító két szempontból is meghatározó munka – egyrészt itt tökéletesítette Luc Besson producerként azt a formulát, amit a távol-keleti harcművész filmekből lesett el, majd csinált belőle nemzetközileg is eladható franchise-t, hiszen minden filmet eleve úgy terveztek, hogy legalább két folytatás készüljön hozzá. Másrészt ekkor lett a remek karakterszínész Jason Stathamből B-kategóriás akciósztár, bár ekkor az még nem tűnt egy kifejezetten bántó dolognak.
Ehhez persze az is kellett, hogy a filmet két olyan profi rakja össze, mint Corey Yuen (Tomboló ököl, Hős) és Louis Leterrier (Szemfényvesztők, A hihetetlen Hulk), és beszálljon egy autószponzor, vagyis a minőséggel az égvilágon semmi baj nincs. A szállító története egyszerű, ha hívják, megjelenik szuper járgányán, hibátlanul, időre házhoz szállítja, amit rábíznak, majd elporzik. Frank ezúttal egy kisfiút fuvaroz az iskolába, és naná, hogy csőbe akarják húzni, amikor egy kolumbiai drogbáró végezni akar Amerika legjobb kábítószer-ellenes nyomozóival.
Vasárnap: Crank - Felpörögve (2006)
Nem kell olyan hú, de nagy popkulturális műveltség ahhoz, hogy első blikkre meg tudjuk állapítani, hogy a Crank valójában egy mozgóképes, élőszereplős videójáték, elsősorban a Grand Theft Autóból kölcsönözve, ahol valóban nincs leállás – ezt a üzemmódot később a sokkal jobban sikerült orosz gyártású Hardcore Henry vitte tökélyre. Hősünk, Chev Chelios – honnan ez a béna név? - arra ébred, hogy telefonban közlik vele, megmérgezték, és már csak egy órája van hátra. Csak úgy képes lelassítani a szívét leállító mérget, ha testében folyamatosan magasan tartja az adrenalinszintet!
Chelios óriási zűrzavart okoz Los Angeles utcáin, mindenkit elsöpör, aki az útjába mer állni, hisz kell mentenie a csaját – akivel aztán súlyos közszemérem sértést követ el -, ki kell játszania az őt üldöző fejvadászokat, s meg kell találnia az ellenanyagot, mielőtt szíve végleg feladja. A Crank nem sokban üt el a futószalagon készült Statham filmektől, viszont szerencsére nem veszi magát komolyan, és azon túl, hogy irtózatos mennyiségű akciójelenetet halmoz fel, helyenként kellemesen idétlen.
Akinek ennyi sem elég, az pénteken megnézheti a The Expendables - A feláldozhatók 3.-at a Film+-on 18.40-kor vagy az első A szállító filmet ugyanezen a napon a Mozi+-on 14:40-kor.