Aki kicsit ismeri Will Ferrellt, valószínűleg annyit tud róla, hogy a neve garancia a botrányosan bunkó vígjátékokra. Aki kicsit jobban ismeri, tudja, hogy igazából egészen jó színész, akinek sokkal több oldala van, mint amit a botrányosan bunkó vígjátékokban megmutat magából.
Will Ferrell nem az a tipikus karácsonyi fickó. Már abban az értelemben, hogy általában nem olyan filmekben szerepel, amiket a meghitt, karácsonyi hangulatban nézni szoktak vagy nézni érdemes.
Nagyon kellemes figura a Sulihuligánokban például Frank, a tank, de azért nem rá vágyik az ember két bejgli között.
Vannak viszont Ferrellnek olyan filmjei is, amik kifejezetten jól passzolnak a karácsonyi hangulathoz, ugyanis Ferrell nagyon cuki alkotásokban is szerepet kapott, és ezekben rendre legalább olyan élvezetes alakítást nyújt, mint amikor tenyeres-talpas bunkót alakít.
Szerencsére két ilyen filmet is megnézhetünk karácsony első napján.
Először Ferrell karrierjének talán legöszetettebb filmjével kezdjük, ami egy romantikus sci-fi vagy valami hasonló. A Felforgatókönyv főszereplője Emma Thompson, aki egy írónőt alakít, akinek a leírt története megjelenik a valóságban is. Az a karakter, akinek a keserű sztoriját írja Thompson pedig nem más, mint az életét az utolsó pillanatig megtervező, rendmániás adóellenőr, akit Will Ferrell alakít.
Nagyon szórakoztató az egész film, ahogy Ferrell rájön, hogy nem ő alakítja a saját életét, hanem valaki írja. Ráadásul emellett a misztikus vonal mellett egy kifejezetten jól összerakott romantikus vígjátékot is kapunk a filmben. Thompson és Ferrell mellett pedig olyan mellékszereplők erősítik a filmet, mint Dustin Hoffman, Maggie Gyllenhaal és Queen Latifah.
Ha megnéztük a Felforgatókönyvet, akkor egy kényelmes ebéd után pont át tudunk még kapcsolni a Mi a manóra, ami igazi karácsonyi film, ráadásul az egyik legjobb az utóbbi 15 évben.
Ebben Ferrell egy karácsonyi manót alakít. Egészen pontosan egy embert, akit karácsonyi manók nevelnek fel, miután még csecsemőkorában véletlenül belemászott a Mikulás zsákjába, és az Északi-sarkon kötött ki.
Felnőtt korában kitalálja, hogy megkeresi a valódi családját, és hát innentől kezdve nagyjából lehet sejteni, hogy milyen kalamajkákba keveredhet valaki, aki manónak öltözve életében először elhagyja az Északi-sarkot, hogy felfedezze New Yorkot.
Itt is egy rakás remek mellékszereplő teszi tökéletessé a filmet, Zooey Deschanel és James Caan mellett feltűnik Peter Dinklage is, de a rendező, Jon Favreau is megjelenik egy kisebb szerepben.
Mindkét filmet csak ajánlani tudjuk a karácsonyi pihegés idejére, akárhányszor újra lehet őket nézni.