A hétvégén öt, egymástól igencsak különböző, illetve más-más időszakban készült filmjén modellezhetjük le Bruce Willis illusztris karrierjét.
Az utolsó cserkész (1991)
Bruce Willis ekkor már sztár volt, ha nem is szupersztár, mögötte volt a Simlis és a szende meg két Die Hard film is, ekkorra tökéletesítette azt a nagyszájú, enyhén pofátlan, de ha kell, kőkemény figurát, ami oly népszerűvé tette, és persze itt is ezt nyomja. És ehhez mi a legjobb karakter? Hát egy lecsúszott, cinikus magánnyomozó, akinek egy lányt kell megvédenie, de azt megölik, így az ügy személyessé válik. Szerencsére ott van segítségként egy szintén kiégett ex-focista, aki hozzá hasonló módon érdekelt az ügyben (ez volna a már akkor is kissé idegesítő Damon Wayans) – és szintén szerencsére a sztorit egy olyan zseni írta, mint a ma már rendezőként ismert Shane Black - és Tony Scott volt a rendezője.
Az ötödik elem (1997)
Az igazi nagy sztár, egy filmcsillag nem csak arról ismerszik meg, mennyi pénzt hoztak a filmjei, milyen rendezőkkel dolgozik és kik voltak a partnerei, hanem arról, volt-e kultfilmje. És Bruce-nak volt néhány, köztük Luc Besson fantasztikus agymenése egy elképesztően furcsa jövőről, amit egy űrtaxis ment meg és egy vörös hajú, vékony lány. Az előbbi természetesen Willis, az utóbbi Milla Jovovich, a gonoszunk pedig Gary Oldman. A tét persze a világegyetem sorsa, hisz minden ötezredik évben egy kapu feltárul két dimenzió között. Az egyikben található az univerzum, a másikban a Gonosz, melynek csupán egy célja van: elpusztítani az Életet. Csak a titokzatos ötödik elem mentheti meg a világot – és tudjuk, ki is az az elem, Milla, akiről még nem sejtettük, hogy élete hátralevő részét Kaptár-filmekben lesz kénytelen eltölteni.
A sebezhetetlen (2000)
És ha már kultfilmekről értekezünk, íme a másik, ami érdekes módon nem jellegzetes Bruce Willis film – Az ötödik elemben sokkal inkább adhatta önmagát -, pedig ő és M. Night Shyamalan ekkor már kipróbált páros voltak, ott volt az alig egy évvel korábban készült Hatodik érzék. És mégis minden tökéletesen működik, ami persze a hátborzongatóan jó sztorinak és Samuel L. Jacksonnak is köszönhető, aki pályája talán legjobb alakítását nyújtja, pedig neki is jutott pár kultszerep. És ma már tudjuk, hogy a minden balesetet túlélő, soha egy karcolást nem szenvedő biztonsági őr egy szuperhős, legfőbb ellenfele pedig az üvegcsontú, kerekesszékben ülő Jackson. És a végső leszámolásra bizarr módon csak a jövőben kerül sor, ha Shyamalan befejezi Üveg című filmjét, amiben ők ketten visszatérnek, kiegészülve James McAvoy Fenevadjával a mester tavaly bemutatott Széttörve című munkájából.
A herceg (2014)
És így múlik el a világ dicsősége! Merthogy itt még csak nem is Bruce Willis a főszereplő, még ha őt is rakták be középső figurának a plakáton, hanem az igencsak mérsékelten karizmatikus és tehetséges Jason Patric. Aki egy özvegy apa és visszavonult bérgyilkos, és akinek tinilánya eltűnik. A szálak a rosszfiúkhoz vezetnek, a Gyógyszertár nevű kábítószer-kereskedőhöz, aki heroinnal látja el a fiatal lányokat. Az igazi nagymenő azonban a háttérben meghúzódó Omar, akivel már volt dolga Paulnak, végzetes hiba során a férfi feleségének és kislányának halálát okozta. Ha meg akarja menteni Beth-et, szembe kell néznie a bosszúszomjas Omarral. És ez az Omar lenne Willis, aki élvezi, hogy kicsit gonoszkodhat, és messze ő a legjobb itt.
Volt egyszer egy Venice (2017)
A címbeli Venice nem Velencét fedi, hanem Venice Beachet, Los Angeles egyik tengerparti bulinegyedét. Itt él és dolgozik Steve Ford magánnyomozó, akinek élete teljesen összeomlik, amikor egy alvilági társaság ellopja imádott kutyáját, Buddyt. Az ügy kissé bonyolult, mindenféle szál keresztezi egymást, de a lényeg, hogy hősünk kénytelen lemenni kutyába, hogy visszakapja ölebét, kénytelen-kelletlen bele kell keverednie egy drogügyletbe, mindenféle transzvesztitákkal hozza össze a sors, egy bosszúszomjas szamoa testvérpár üldözi, meg egy sor kétes fazon. És Bruce Willis is lemegy kutyába- és nem csak azért, mert pucér seggel, majd női ruhában rohangál, hanem mert ez egy harsány, szégyentelen vígjáték, amiben semmit és senkit nem szabad komolyan venni - Jason Momoát, vagyis Aquamant sem, aki egy tapló gengsztert alakít, és szerintem itt ő a szórakoztatóbb, nem Willis.