„Jó nap ez a halálra” – mosolyog Kiefer Sutherland a Napba.
Mivel az emberi élet véges, a tudományos és elméleti gondolkodókat mindig is érdekelte, mi történik, ha meghalunk. Az évszázadok alatt rengeteget megtudtunk a testünkről, mi lesz vele, hogyan enyészik el, de
még mindig nem tudjuk biztosan, mi történik a tudatunkkal, vagy vallásos szempontból nézve, a lelkünkkel a halálunk után.
Történik-e egyáltalán valami, vagy amikor a szívmonitor görbéi egyenesbe állnak, minden megszűnik, ami mi voltunk. Ennek próbál utánajárni egy csapat orvostanhallgató Joel Schumacher 1990-es filmjében (nem, még véletlenül sem a 2017-es, borzasztó remake-ről van szó!).
A kíváncsi medikusok éjjelenete összejárnak, hogy ellenőrzött körülmények közt meggyilkolják majd feltámasszák egymást, és aki visszatér, az elmeséli, mi van odaát, ha van egyáltalán valami. Az öt orvostanhallgató számára az élet és a halál összemosódik, és az egymáson elvégzett kísérlet már az doktorrá avatás előtt felruházza őket az istenkomplexussal: úgy érzik nem csak legyőzhetik a halált, de uralkodhatnak felette, és játszhatnak vele.
Végül a halál lesz a bódító szer, a mákony, és mint a kamaszok, akiknél az a bátorságpróba, hogy ki bír többet piálni, a medikusok a klinikai halállal licitálnak egymásra: aki tovább marad holtan, az a legbátrabb, a legmenőbb – ne cifrázzuk, ő a faszagyerek. Aztán ebből a helyzetből nem is tud felállni a film, inkább megküldi egy uncsi, morális tanulsággal, és abból kerekít horrort, hogy mindenki magával hoz valamit a túlvilágról. Valamit, ami elsőre titokzatosnak tűnik, aztán, mikor kiderül hogy ez csupán egy régi bűn manifesztációja, és annyi az egész, hogy sűrű bocsánatkérések közepette meg kell bánni, máris kevesébe izgalmas dolog.
Szóval a forgatókönyv nem valami masszív,
az Egyenesen át inkább a hangulatával és a színészekkel hódít.
Schumacher rendezése egyfajta gótikus miliőt kölcsönöz a esőtől nedves városnak, ahol mindig szürkés félhomály uralkodik. A sztárokkal pedig nem fukarkodtak: Julia Roberts, Kiefer Sutherland, Kevin Bacon, William Baldwin és Oliver Platt küldik át egymást a túlvilágra. Sajnos azonban a karakterek nincsenek igazán megírva, az alapötlet meg nem viszi el a hátán az egész filmet, és úgy kétharmadánál ki is fullad. Arról pedig már korábban írtunk, hogy bár iszonyat látványos, ahogy defibrillátorral visszahozzák egymást az életbe, de ezt senki se próbálja ki otthon, mert nem fog működni:
8 film, mely makacs és népszerű tévhiteken alapul
A Jurassic Park óta szentül hisszük, hogy lehetséges dínót klónozni gyantába ragadt szúnyogokból. De a vikingek sem hordtak szarvas sisakot, pedig minden kosztümös történelmi filmben így ábrázolják őket.
Tovább
