A bociszemű Amanda Seyfried láttán sokak térde roggyan meg, de itt most Julianne Moore az, aki enged a vágynak a Chloe – A kísértés iskolája csavaros történetében.
Hogy Julianne Moore generációjának egyik legjobb, ha nem a legjobb színésznője, az nem lehet vita tárgya. Bármit el tud játszani, de a legjobban az elhanyagolt háziasszony szerep fekszik neki – vagy a legtöbb rendező ezt látja benne. A világ legmenőbb nevű rendezője, a kanadai Atom Egoyan is pont erre kérte fel, az erős, mégis bizonytalan feleség és magányos asszony eljátszására, aki kételkedni kezd férje hűségében, saját ítélőképességében, illetve a saját nemiségében. Előbbihez Liam Neeson, az utóbbihoz Amanda Seyfried kellett.
Egoyan rá nem kifejezetten jellemző módon remake-et készített, a 2003-as Nathelie című, Emmanuelle Béart főszereplésével készült, Anne Fontaine (Coco Chanel) rendezte francia drámát dolgozta fel és értelmezte újra. Hősnője, Catherine Stewart, a sikeres doktornő arra gyanakszik, hogy férje, a diákjai körében rendkívüli népszerűségnek örvendő művész-professzor David megcsalja őt. Hogy választ kapjon a lelkét mardosó kérdésekre, a nő felbérli Chloe-t, a gyönyörű callgirlt, hogy környékezze meg a férfit, és tesztelje annak hűségét. Később, ahogy a lány érzéki beszámolóit hallgatja, a szexualitással szemben eddig feltűnően szkeptikus Catherine-ben rég elfeledettnek hitt vágyak ébredeznek. Azt azonban nem sejti, hogy amikor teljesen megnyílik a lány előtt, miféle veszélynek is teszi ki magát és családját.
A Chloe - A kísértés iskolája természetesen Julianne Moore filmje, ő nem is igazán tud mellékszereplő lenni, de az ekkor még nagyon fiatal Amanda Seyfried meglepően jól állja vele szemben a sarat – hiszen ő itt a manipulátor, a csábító. Elég gyakran el is időzik rajta a kamera, amely hol az ő testét, hol Moore arcát mutatja, eljátszva a kettő kontrasztjával. Itt azonban nem csupán „az idősödő nő rátalál a fiatal lányra” kezdetű problematikát vázolja fel a rendező, hanem egészen a thriller határáig fokozza a hangulatot, vagyis messze túlmegyünk a hűtlenség problémáján.
Egyébként Liam Neeson a forgatás közben tudta meg, hogy felesége, Natasha Richardson súlyos síbalesetet szenvedett, amibe hamarosan bele is halt – a rendező ennek megfelelően át is írta a szerepet, és jócskán lecsökkentették a színész szerepét, aki ugyan még visszatért dolgozni, de két nap alatt letudta minden jelenetét. Kérdés, milyen lett volna a film, ha az eredeti tervek szerint készül el, és a férfi perspektíva erősebb marad.
