A rózsák háborúja egy házasság tündöklését és csúnya bukását mutatja be, megtekintését minden házasulandónak, házasságban élőnek és válófélben lévőnek javasoljuk.
Nagyon gonosz film, amin ugyan jól szórakozik az ember, de ez nem az a felszabadult nevetés, inkább az a kényelmetlen érzés, amikor viccesnek találod, amit látsz és hallasz, de pont ezért szégyelled is magad, mert normál körülmények között ennek egyáltalán nem szabadna viccesnek lennie. Ez a leírás nagyjából minden feketekomédiára illik, de mi most A rózsák háborújáról beszélünk.
A filmet Danny DeVito rendezte, és a filmben is feltűnik: egy ügyvédet játszik benne, aki – mint egy tanmesét – adja elő a történetet egy leendő ügyfelének, a tanmese pedig arról szól, hogy egy válás mivé tud fajulni, hogyan tudnak emberek elembertelenedni, és az anyagiak hogyan tudják a férfit és a nőt egyaránt kifordítani saját magukból. Michael Douglas és Kathleen Turner fantasztikusan játszanak együtt, ez volt a harmadik film, amiben egymást társai voltak: A smaragd románca (1984) és A Nílus gyöngye (1985) után forgatták a filmet 1989-ben. 1990-ben beválogatták a Berlini Filmfesztivál versenyprogramjába, és ezen kívül három Golden Globe-ra is jelölték, de végül egy elismerést sem szerzett ezek közül.
Warren Adler, a film alapanyagául szolgáló könyv szerzője egy Huffington Postban megjelent cikkben leírta, hogy a könyv ötlete 1979-ben, Washingtonban fogalmazódott meg benne, amikor egy vacsorán találkozott egy ügyvéddel. Az este egy bizonyos pontján az ügyvéd udvariasan elnézést kért, hogy neki most távoznia kell. Mikor Adler megkérdezte tőle, miért ilyen korán, a férfi elmesélte, hogy éppen válófélben vannak a feleségével, de még mindig egy fedél alatt élnek, és szigorú szabályokat kell mindkettejüknek betartani, melyeket egyébként ők hoztak. Adler szerint ez volt az ő „heuréka” pillanata, és az ötletből hamar könyv született. A történet megírásához családjogász segítségét is kérte, és bíróval is konzultált. Aztán amikor megszületett a könyv, rettentően sok levelet kapott válófélben lévő emberektől, miszerint bizonyosan belenézett válási aktájukba, sőt, sokan egyenesen azt a kifejezést használták, hogy „ellopta” a válásukat. Ami viszont nagyon szomorú képet fest az emberi természetről, hiszen ami a könyvben, illetve a filmben megtörténik, amit a házastársak elkövetnek egymás iránt, az egészen egyszerűen vállalhatatlan. És ami meglepő, hogy ezek szerint ezek a sztorik a valóságban is megtörténtek, férfiak és nők valóban elkövették egymás ellen a filmben szereplő dolgokat.
A film szélsőséges példája annak, hogy a kapzsiság, az anyagiasság, az önzés mennyire könnyen el tudja pusztítani az egyén integritását, és idővel el tudja venni az ember józan eszét, ami az egymás elleni erőszakhoz vezethet.
