99 évvel ezelőtt, 1923. szeptember 28-án született Krausz László néven a 2004-ben elhunyt Kabos László, a Jászai Mari-díjas komikus, akit mindenki csak „Kiskabos”-ként emleget még ma is. Részben az apró termete miatt, amiből sosem szégyellt viccet csinálni, részben pedig amiatt, mert egy Kabos már volt korábban a magyar színházi életben: Kabos Gyula, aki egyébként rokona is volt Kiskabosnak (az apja egyik húgát vette feleségül). Krausz László így a nagy előd iránti tiszteletből magyarította a nevét a javasolt Koós László helyett végül Kabos Lászlóra.

Eredetileg bohóc akart lenni, majd kertésznek tanult. A második világháború után Bálint Lajos (a Nemzeti Színház rendezője) és Verebes Károly (Verebes István apja) tanította meg a színészet alapjaira. Parodistaként a Pódium Kabarészínpadán lépett fel először 1946-ban, később pedig játszott a Vígszínházban, a Kamara Varietében, a Vidám Színpadon és a Mikroszkóp Színpadon is. A színdarabok és bohózatok mellett a Rádiókabaréban és a Szeszélyes évszakokban is szerepelt, olyan ismert filmekben komédiázott önfeledten, mint A veréb is madár vagy a Hét tonna dollár, de számos zenés bakelitlemez és viccekkel teli műsoros kazetta megjelent tőle. Évtizedeken átívelő pályájából az alábbi cikkünkben 9 felejthetetlen pillanatot emeltünk ki.

1. Lottó Ottó

Kabos László 1951-ben szerződött a Vidám Színpadhoz, ahol évekig szinte kizárólag csak kabaréjelenetekben lépett fel. De alighanem pont emiatt választották ki pont őt az 1957-ben elinduló lottójáték reklámarcának. Emlékezetes karaktere, Lottó Ottó hétről hétre jelentkezett a tévében a

Megvette már az e hetit?

jelmondattal (egy ilyen jelenetért akkor 150 forintot kapott), de a figura még a '70-es években is feltűnt a lottósorsolás reklámjaiban.

2. A veréb is madár: „Csendesebben, nyugati ügyfél van itt!”

Kállai István, a kiváló dramaturg és humorista számos színdarabot, kabarétréfát és filmforgatókönyvet úgy írt meg, hogy a történetet eleve a főszereplő, Kabos László jellegzetes alakjához igazította. Már a nagy sikerrel játszott Majd a papa! című színdarabi is így készült, akárcsak az 1968-as Veréb is madár című vígjáték, amelyben a Kiskabos nem is egy, hanem két főszereplőt alakított fergetegesen: Holló Zoltánt, az Ultrapatyolex ügyefogyott vállalati dolgozóját, valamint annak Amerikába disszidált testvérét, az életet két nagy kanállal habzsoló Alexandert. A Hintsch György rendezésében leforgatott, vérbő vígjáték természetesen nagyban épít az átöltözős-félreértéses szituációkkal rendszeresen operáló, klasszikus pesti kabaréhumorra (hiszen a két testvér nemcsak hogy helyet cserélnek, de egymás barátnője felé is elkezdenek kacsintgatni), és egyúttal maró gúnnyal mutatják be a szocializmus építése helyett a hanyatló Nyugat kapitalistáinak fényűző életéről álmodozó magyar munkást.

3. A veréb is madár: „Nur für Dollar”

A film másik emlékezetes jelenetében a vállalati beutalóval nyaraló munkások és családtagjaik a zsúfolt Balaton-partról gumimatracokon heverészve üveges sört isznak és otthonról hozott elemózsiát esznek, miközben sóvárogva bámulják a kerítéssel elkülönített „valutás strandot”. A Nyugatról érkező pihenni vágyóknak ugyanis a tágas partszakaszon napernyők és nyugágyak állnak rendelkezésre, a csokornyakkendős pincér pedig „a magyar tenger” közepére is beviszi a koktélokat, ha a kedves dúsgazdag vendég úgy kívánja. A „valutás strand” persze a film túlzása, ilyesmi valójában nem létezett a '60-as években a Balatonon (valutás sztriptízbár viszont tényleg volt a hotelekben, de az nemcsak a gazdag nyugati vendégek számára volt elérhető).

4. A Rádiókabaré állandó szereplője

Kabos László idővel a Rádiókabaré és a szilveszteri műsorok egyik állandó szereplőjévé nőtte ki magát. Rendszeresen visszatérő, jellegzetes figurája az öntudatos, nagydumás, de másokkal sohasem agresszív, inkább csak pajkosan incselkedő, gyakran dalra fakadó kisember figurája volt. Míg Hofi Géza „a Kádár-korszak szelepeként” sűrűn politizált, és rendszerkritikát is megfogalmazhatott (lásd: sakkmesteres Kádár-paródia), Kabos humora Hofiénál lényegesebb apolitikusabb és pajzánabb volt, éppen ezért emiatt nem is nagyon szívlelték egymást (megesett, hogy a Mikroszkóp Színpad társulati ülésén össze is összeszólakoztak).

5. Amerikából jöttem

Kabos 1973-as mozifilmjét, a Hét tonna dollárt a magyarországi bemutatóval egy időben az Amerikai Egyesült Államokban is a bemutatták, ahová Kabos Lászlót is meghívták a premiervetítésre. New Yorkból való hazaérkezése után autó várta őt Ferihegyen, amely egyenesen a Mikroszkóp színpadhoz vitte. Itt Komlós János, a Mikroszkóp alapító igazgatójának Napi vendég című műsorában kellett azon nyomban amerikai élménybeszámolót rögtönöznie. Az előadás természetesen óriási siker lett, ebből nőtte ki magát később Kabos Amerikából jöttem című magánszáma, ami később a műsoros kazettáira is rákerült.

6. Kabos Show a Vidám Színpadon

Kabos László az 1979-es ausztráliai utazásából egy videómagnóval tért haza, ami a korszak hazai kereseti viszonyai között álombéli luxuscikknek számított. Kabos viszont ezt nem szórakozásra, hanem munkára használta: a kint megvásárolt VHS-kazettái egyike ugyanis Frank Sinatra One Man Show című zenés-táncos műsorát tartalmazta. Kabos a feleségével, Urbán Erika színésznővel úgy döntött, ő is készít egy hasonló produkciót magyar nyelven. A végeredményt a Vidám Színpadon mutatták be Kabos Show címmel 1984. december 6-án. A zenés, humoros esztrádműsorból a Magyar Televízió is sikerrel vetített részleteket (lásd a lenti videót), a hanganyagát pedig bakelitlemezen is kiadták: 1984 szilveszterére állítólag százezer példánynál is többet adtak el belőle.

7. Klasszikus bohózatok Kabos Lászlóval és Bodrogi Gyulával

Habár Kabos László idővel nemcsak a fővárosi színpadokon, de a vidéki művelődési házakban, a rádióban és a tévében is sikert sikerre halmozott az önálló kabaréestjeivel, legalább ugyanennyire szerették őt a nézők a többszereplős, klasszikus kávéházi bohózatokban is. Legemlékezetesebb jelenete kétség kívül az volt, amikor küldöncből vedlett át tábornokká, mivel a jelenetbéli fia nem akart beégni egy csóró faterral a szerelme és annak apja előtt – csakhogy a kiszemelt mátka felmenője is egy közönséges hírlapi rikkancs volt, csak a lány azt hazudta a randevún, hogy egy újság főszerkesztője. Az utcai kikiáltóból elegáns médiacézárrá átalakuló szereplőt Bodrogi Gyula alakította fergetegesen.

8. Kölcsönlakás – ismét Bodrogi Gyulával

Kapos és Bodrogi párosa minden bohózatban és színdarabban kiválóan működött, ám a kettejük közti jó kapcsolat nemcsak a munkában volt jelen, hanem a színházon kívül is. A két komikus olyannyira jóban voltak, hogy amikor '84-ben aranylemez lett a Kabos Show-ból, Bodrogi gyula nyújtotta át ünnepélyes keretek között Kabosnak a rangos elismerést.

9. Kabos László a Három kívánságban

Ahogy az a fentiekből is kiviláglik, Kabos László számtalan magánszáma, haknija és kabaréjelenete arra épült, hogy lényegében a mostani stand up komikusaink előfutáraként vicces anekdotákat adott elő a saját életéből (hogy aztán ezek igazak voltak-e vagy kitalációk, az a poén szempontjából tulajdonképpen teljesen lényegtelen volt). Így került be 1988-ban Dévényi Tibor kultikus gyerekműsorába, a Három kívánságba is, ahol a ságvári gyermekéveiről mesélt egy kisfiú kérésére. Igaz, ez valószínűleg nem a srác kívánsága volt, hanem Dévényi Tibi bácsi és a műsorkészítők dealje (hiszen ezt a műsort igazából mindig az határozta meg, melyik hazai vagy külföldi híresség ért éppen rá a forgatás pillanatában, vagy hogy egy-egy állami nagyvállalat és nyugati világcég milyen árut tudott adni az otromba termékelhelyezésért és tolakodó  reklámért cserébe). De akárki is volt az értelmi szerzője Kabos vendégszereplésének, a legjobb poént a kisfiú nyögte be az adásban a színésszel kapcsolatban:

Nem tudtam, hogy vörös a haja, mert eddig csak fekete-fehér tévénk volt.