66 évvel ezelőtt, 1957. február 23-tól kezdte el „élesben” sugározni a Magyar Televízió a korábban elindított próbaadásokat. Bár hivatalosan az intézmény az 1957. május 1-i budapesti felvonulás élő közvetítésével kezdte meg működését, természetesen már az azt megelőző években is lázas előkészítő munka folyt a háttérben. Alábbi cikkünkben számos érdekességet gyűjtöttünk össze a hazai televíziózás korai évtizedeiből.

1. A párt, a Minisztertanács és a Posta voltak a Magyar Televízió „szülei”

Jóllehet, Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét, az első nagy távolságra továbbított televíziós adásra pedig már 1926-ban sor került London és Glasgow között, Magyarországon csak 1946 tavaszán, a Közlekedési- és Posta Kiállításon láthatott először a közönség katódsugaras televíziót működés közben.

1952 februárjában viszont a Minisztertanács hozzájárulásával már párthatározatban mondták ki, hogy el kell indítani a magyarországi televíziózást.

1953. január 23-án létrejött a Magyar Televízió Vállalat, a Minisztertanács pedig az Újpestről időközben Kőbányára költözött Orion Rádió és Villamossági Vállalatot bízta meg, hogy haladéktalanul kezdjék meg a lakosságnak szánt televíziókészülékek gyártását.

2. Már 1953-ban elindult az elsők kísérleti adás

Míg a tévékészülékek legyártása az Orion gyár, a tévéműsorok műszaki és szellemi hátterének kialakítása pedig a rádió égisze alatt létrejött Telelvíziós Osztály feladata lett, maga a műsorsugárzás a Magyar Posta hatáskörébe lett kiutalva. Az első kísérleti tévéadásra (korabeli szóhasználattal: „kísérleti távolbalátó”) a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomás épületében került sor 1953. december 16-án – ugyanott, ahonnan 30 évvel korábban az első rádióadást elindították. Ekkor még csak állóképeket sugároztak, elsőként egy, a vállalat alkalmazásában álló vegyészmérnök, Láng Éva diaképét, ami onnan öt kilométernyire, az Orion gyár Váci utcai irodaházában egy szovjet gyártmányú tévékészüléken vált láthatóvá. Később a korabeli sajtó képviselőinek is felvillantották az új rendszer képességeit a Mágnás Miska jeleneteivel, amelyről egy filmhíradó is megmaradt az utókornak:

3. A második próbaadás 1954-ben volt

A második próbaadás 1954. január 20-án indult el a Széchenyi-hegyen, az Agancs út 30-32-ben, a lakóházzá átalakított Hargita szálló mellett, a Magyar Posta Kísérleti Intézete épületéből: egy ideiglenes acéltoronyból, amire a Távvezetéképítő Vállalat szerelte fel az első adóantennát. A Kísérleti Intézet a jeles alkalomra kifejlesztett 35 mm-es filmbontót is, ami egy Leningrád vevő monitorral volt összekötve – ezzel a berendezéssel vetítettek először filmet a Magyar Televízióban.

4. 1955 nyarára készült el az első Orion tévé

1955. augusztusában megszületett a hazai szériagyártásra szánt tévékészülék első prototípusa, az Orion AT501. A típus a nagy tömegeket vonzó Őszi Mezőgazdasági Vásár egyik kiemelt látványossága volt, később pedig a Budapest Nagyáruház (ez volt a Corvin akkori neve) kirakatában is díszhelyre került. A lakosság által is megvásárolható készülékek 1956 tavaszától kerültek hivatalosan forgalomba, de kezdetben csak Budapesten, az akkori Lenin körúti Ravill-Kereskedelmi Vállalat boltjában árulták, 5500 forintos darabáron.

Összehasonlításképp: ekkoriban egy mérnök havi fizetése átlagosan 550-650 Ft volt!

Az Orion AT501-esekből tíz nap alatt így is eladtak 150 darabot, így 1957-re már 5000 darab eladását irányozta elő a pártvezetés. Később már a Kossuth Lajos utca 2/B. alatt található Keravill szaküzlet is árulta az ős-Orion tévéket.

5. Sokáig egyetlen közös állami vállalat volt a tévé és a rádió

1955-ben a Magyar Rádióban hozták létre a Televíziós Osztály, amelynek a feladata a tévéműsorok műszaki elkészítése volt. A Magyar Rádió és Televízió (rövidítve: MRT) 1958-ban jött létre, évtizedekre bebetonozva azt a tendenciát, hogy számos ismert tévés személyiség eredetileg a Magyar Rádióban kezdte a pályafutását, Takács Máriától kezdve Juhász Elődön és Kondor Katalinon át Havas Henrikig. Az MRT rendezésében kerültek megszervezésre többek között a Táncdalfesztiválok 1966-tól 1972-ig, de ehhez a vállalathoz tartozott az MRT Minerva nevű könyvkiadó is, és a Magyar Rádió és Televízió hetilapja volt az 1957. október 29-től megjelenő Rádió- és Televízióújság is (a Magyar Rádió és a Magyar Televízió végül 1974-ben vált ketté).

6. 1957. május 1-jén indult el hivatalosan a Magyar Televízió adása

Jóllehet, 1957. február 23-tól kezdte el „élesben” a működést a Magyar Televízió a széles körű adássugárzás kapott némi politikai hátszelet, amikor 1957. május 1-jén az MRT az újonnan vásárolt közvetítőkocsikkal és négy kitelepített kamerával élő közvetítést adott a május 1-jei felvonulásról és az 1956-os forradalom leverése óta először a nyilvánosság elé lépő Kádár János ünnepi beszédéről. Kádárt a tanácsadói le akarták beszélni a május 1-jei tömegfelvonulás megtartásáról, tartva az októberben levert forradalom újraéledésétől, Kádár azonban személyesen döntött úgy, hogy az ünnepséget meg kell tartani – az 1957 februárjában létrehozott, fokozott készültségben álló Munkásőrség segítségével biztosítva a Hősök terét. Kádár a ugyanis az élő adással és a modern közvetítő technikával azt kívánta demonstrálni a nyugati és a keleti blokk felé, hogy minden szempontból ura a magyarországi helyzetnek...

7. Takács Mari volt az MTV legelső és legismertebb tévébemondója

Takács Mari (született Takács Mária, asszonynevén Kazimir Károlyné) 1957-től, a nyilvános adások kezdetétől a Magyar Televízió saját nevelésű, állandó bemondónője volt. A Rádió és Televízió évkönyve szerint frissen érettségizett szigetszentmiklósi diák volt, amikor egy tehetségkutató énekversenyről behívták a tévébemondónők meghallgatására – ahol annyira meg volt illetődve, hogy először azt hitte, ott is énekelnie kell. A visszaemlékezések szerint első kamerapróba alkalmával az izgalomtól egy hang sem jött ki a torkán és csak az adáskezdésre sikerült feloldódnia annyira, hogy el tudta mondani a konferáló szöveget.

8. Majdnem TV-Bébink lett Tévémaci helyett

A kedves kis mackó (aki miatt később az összes gyerek nagyokat köpködve mosta esténként a fogát) 1963. április 15-én mutatkozott be a képernyőn. Ekkoriban viszont még nem rajzfilmeket vetített a tévé esténként, hanem maguk a bemondók olvasták fel a meséket. A tv mesekönyve című műsorblokk ötperces volt, ez később tíz percre nőtt, majd 1964. január 1-től nevezték át Esti mesére, és a Híradó előtt tíz perccel, 19:20-kor kezdődött el. A Tévémacival kapcsolatban viszont már az '50-es években is serényen folytak az ötletelések: a Fogmosó Mackó ötletének elfogadása előtt olyan, ma már nagyon furcsának tűnő bábfigurákat találtak ki a tévések, mint Gombóc tündér, Fogócska, Göncölszekér, Fáni boszorkány és TV-Bébi (róluk ebben a PORT.hu-cikkben írtunk bővebben).

9. Nem is Kudlik Júlia volt a Delta első műsorvezetője

A Magyar Televízió legendás ismeretterjesztő műsora 1964. január 31-én, péntek este 18:00-kor került először adásba. A főcímzenéje generációk örök kedvence lett, akárcsak emblematikus házigazdája, Kudlik Júlia – csakhogy ő 1965-től 1996-ig vezette a Deltát. A legelső adásban még Poór Klára és Kovács P. József szerepeltek, 1964 és 1965 között pedig (ahogy azt ebben a korábbi PORT.hu-cikkben is megírtuk) Lénárd Judit kommentálta a képernyőn látható tudományos érdekességeket.

10. Tényleg volt olyan bemondó, aki alul csak fecskét viselt?

Létezik egy városi legenda, miszerint volt egy MTV-s tévébemondó, aki felül mindig szmokingot, alul viszont mindig fürdőgatyát viselt. Radnai Péter a tavaly kiadott A magyar televíziózás legendái - Interjúk az első influenszerekkel című könyvében (amelyből ebben illetve ebben a cikkben is szemezgettünk érdekességeket) megkérdezte erről Kovács P. Józsefet is, akit 40 éven keresztül láthattuk-hallhattuk az esti híradókban vagy épp két műsor között. Ezt a sejtelmes választ kapta:

Nézd, a bemondófülke volt talán a legkisebb helység az épületben, ahová még befért egy kamera és a mikrofon. Egy asztalnál ültünk, onnan konferáltunk. Ha kellett, mesét mondtam, ha kellett, szilveszterkor pezsgővel köszöntöttem a nézőket. Az is előfordult, hogy egy síbaleset miatt be volt gipszelve a térdem, és akkor nem tudtam csak pizsamát húzni rá, viszont fönt szmokingban és csokornyakkendőben ültem, úgy emeltem a pezsgőspoharat, és köszöntöttem az új esztendőben a kedves nézőket. Nem beszélve arról, hogy a légkondit még nem ismertük, úgyhogy igyekeztünk minél lengébben öltözni, már ott, ahol a kamera nem látta.

11. Ismert tévébemondó követett el öngyilkosságot 1970-ben

A Delta és a Kapcsoljuk című irodalmi sorozat műsorvezetője, Lénárd Judit tragikusan fiatalon, 42 évesen vetett véget az életének 1970 nyarán. Miután megtudta, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, nem beszélt róla senkinek, és a kollégái szerint állítólag nem is akarta, hogy mások lássák, ahogy a halálos kór teljesen felemészti a szervezetét, ezért inkább öngyilkos lett.

12. A bemondónő, aki kabátlopási ügybe keveredett, majd besúgó lett

Szádvári Gabriella sorsa hasonlóan tragikusan alakult, mint Lénárd Judité. Szádvári 1976 és 1981 között a Magyar Televízió egyik legnépszerűbb bemondónője volt (a '70-es években pedig Rózsa György felesége). Csakhogy miután 1981-ben országos botrány lett abból, hogy bundalopási ügybe keveredett egy butikban (más források szerint a bunda az övé volt, ám ezt egy vámvizsgálat során elfelejtette közölni), nem maradhatott tovább a képernyőn. Szerkesztőként, kulturális szervezőként tovább dolgozhatott ugyan a háttérben a televíziónál, de saját műsort többé már nem kapott. Ekkor szervezték be ügynöknek: a Televíziósok, rádiósok és az állambiztonság című könyv szerint „Lukács” fedőnéven az MTV Kereskedelmi és Propaganda Irodáján dolgozókról jelentett, ám hamar lebukott, így 1982 nyarán törölték a hálózati személyek közül. A '90-es években újra képernyőre kerülhetett (a Vasárnapi Turmixban telefonos játékot is vezetett), de a remélt „nagy visszatérés” nem sikerült neki, ezért 52 éves korában, 2005-ben önkezével vetett véget életének.