Egy egész generációt ért sokként a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök 1993-as halála, hiszen gyerekként nem igazán értettük a tévé előtt ülve, hogy miért váltotta fel Dagobert bácsi kiabálását a gyászinduló...
30 évvel ezelőtt, 1993. december 12-én hunyt el a rendszerváltás utáni Magyarország első szabadon megválasztott miniszterelnöke, Antall József, akinek
a halála ugyanúgy beleégett egy egész nemzedék kollektív emlékezetébe, mint az amerikaiaknál a Kennedy elnök elleni merénylet.
Azok ugyanis, akik a '80-as években születtek, és a '90-es évek elején voltak gyerekek, szinte kivétel nélkül mind a tévé előtt ültek 1993. december 12-én, vasárnap, 18 óra 8 perckor, hiszen a legjobban várt hétvégi program futott az akkor még egyeduralkodó Magyar Televízió 1-es csatornáján: a Walt Disney bemutatja-blokkban ugyanis egy újabb epizódot vetítettek le a népszerű Kacsamesék című rajzfilmsorozatból. Egészen pontosan A gonosz bálna című rész szakadt meg néhány perccel a kezdés után – pont akkor, amikor Dagobert bácsi elkezdett ugrálni az ebédlőasztalon, miután megtudta, hogy egy tengeri szörny felfalta a fagylaltrakományát.
A Kacsamesék helyét tehát átvette a Magyar Televízió logója, és Chopin jól ismert gyászindulója ment percekig a tévében – én 11 éves fejjel egyébként azt hittem, hogy a nyomasztó zene a történet szerves része, és jobban sajnáltam szegény Dagobert bácsi elveszett fagylaltrakományát, mint Antall Józsefet, akiről fogalmam sem volt akkoriban, hogy kicsoda.
Végül a belügyminiszter, egyben az Antall utáni új miniszterelnök, Boross Péter mondott gyászbeszédet az MTV-n. Ami persze unalmas volt egy gyereknek, át is akartam kapcsolni máshová, hátha adnak valahol rajzfilmet, de a szüleim az M1-et akarták nézni, elvégre ők velem ellentétben tudták, kicsoda Antall, és miért fontos a halálhíre.
A Kacsamesék megszakítására máig kitörölhetetlen traumaként emlékeznek az akkori gyerekek. Évtizedek óta rendszeresen visszaérő téma, nemcsak a legkülönfélébb blogokon és egyetemi rádióműsorokban, de a mainstream sajtóban is. Míg a 24.hu generációs emlékként hivatkozott Antall József halálára, a Népszabadság egyenesen Kacsamesék-sokként nevezte a jelenséget, az Ex Symposion folyóirat rendszerváltással foglalkozó tematikus kiadványa pedig úgy emlegette, mint
egy generációs élmény, ami kohéziós erővel bír a nyolcvanas évek szülöttei számára.
A téma természetesen a Kilencvenizmus című riportkönyvben is előkerült, amelyben a Bravo magazin kultikus Szex, szerelem, gyengédség rovatának vezetője beszélgetett olyan fiatal értelmiségiekkel, akik a '90-es években voltak gyerekek. De még a megboldogult Iwiw-en is volt egy Akik nézték a Walt Disney-t, amikor Antall József meghalt klub, és persze azóta már hasonló nevű Facebook-csoport is alakult. No de pontosan hány gyereket ért sokként Antall József halála és a Kacsamesék megszakítása? A Telex.hu 30. évfordulós cikke szerint 1993-ban a vasárnap esti Híradó és az utána következő A Hét nézőszáma 2 milliós volt (de a 4,5 milliós sem volt ritka!), így aztán az ezek előtt levetített Walt Disney bemutatja-blokk
sokaknak családi program volt, különösen egy hideg decemberi vasárnapon. Biztosra vehető, hogy sok százezer vagy akár milliós nagyságrendű nézőt lepett meg, amikor Dagobert bácsi dühöngését hirtelen felváltotta Chopin Gyászindulója.
Nem csoda, ha egy ilyen nemzedéki sokk után 2019-ben túlzás nélkül felszántotta az internetet a magyar és a nyugati popkultúrát máskor is előszeretettel összekeverő @0036mark street artja,
ami egy összefirkált budapesti házfalon terelte egybe a szigorú tekintetű Antallt a szomorú Dagobert bácsival, és az akkori gyerekeket jelképező kiskacsákkal, Tikivel, Nikivel és Vikivel – akiknek szemmel láthatóan fogalmuk sincs, mit keresnek a két jól ismert öregúr mellett...
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Sőt, a Kacsamesék megszakításának saját Wikipedia-oldala van, ahol többek között kiderül, hogy ez egy „vakuemlék”, vagyis egy olyan esemény, aminek pillanatnyi körülményei az emberekben részletesen és hosszútávon rögzültek. Itt írnak arról is, hogy az MTV-ben az eset után belső vita indult, sokan kritizálták ugyanis azt, hogy a televízió nem volt megfelelően felkészülve arra, hogyan kell bejelenteni az akkor már súlyos beteg Antall József esetleges halálát. Pálfy G. István, a Híradó akkori főszerkesztője például már a Walt Disney mozidélután előtt be akarta jelenteni a miniszterelnök halálát, de meg kellett várnia, amíg Boross Péter befut a kormányülésről az MTV székházába.
A legérdekesebb azonban a HVG 2011-es cikke, amiben a Kacsamesék megszakítását sokként megélő gyerekek generációját elveszett nemzedékként emlegeti a szerző. Számukra ugyanis a Walt Disney bemutatja-blokk animációs- és filmsorozatai, vagyis A Csipet Csapat, A gumimacik, az Ausztrál expressz, a Nehéz napok egy Föld nevű bolygón, a Zorro és a Balu kapitány kalandjai és persze
a Kacsamesék a Nyugat felé nyitást és az újrakezdés lehetőségét jelképezte, az Antall halálát követő teszetoszaság a konkurencia nélküli állami tévében viszont a régi, Kádár-kori reflexek továbbélését, a rendszerváltás hiábavalóságát jelentette,
ami nagyon úgy tűnik, hogy máig feloldhatatlan ellentétként kavarog a mai, '80-as években született értelmiség fejében.