Ha a Ryan közlegény megmentését vesszük alapul, akkor Steven Spielberg I. világháborús filmje a kanyarban sincsen, de nem is ez volt a cél: a rendező ugyanis a lányának ígért egy lovas filmet, de azért ennél többről van szó.
1. A modern hadviselés, a gyorstüzelő fegyverek elterjedése, illetve az állóháború a nyugati hadszíntéren az első hetek után feleslegessé tette a lovasságot az I. világháború során – a keleti fronton és a Közel-Keleten némileg más volt a helyzet. Ennek ellenére mindegyik hadviselő fél milliószámra használt lovakat elsősorban szállítmányozásra, és a
szerencsétlen állatoknak gyakran borzalmas körülmények között, tüzérségi tűzben, gáztámadások alatt kellett „dolgozniuk”.
Egyes becslések szerint összesen 8 millió ló és öszvér pusztult el a világháború alatt, egyedül Anglia 484 000 lovat veszített el.
2. Michael Morpurgo azonos című, 1982-es regénye egy véletlen találkozásból született: a szerző szülővárosában, a devoni Iddesleigh-ben egy pubban ismerkedett még három, egykor az első világháborúban a lovasságnál szolgáló veteránnal. A devoni önkéntes lovasság (Devon Yeomanry) egykori tagjaival ezután többször is újra találkozott, majd a Birodalmi Hadtörténeti Múzeumban végzett kutatásaiból született Morpurgo regénye, amely nem csupán a katonák, hanem lovaik megpróbáltatásait is érzékenyen és képletesen ábrázolta. A könyvből nem csak a Hadak útján (2011) című film készült, hanem 2007-ben egy színpadi feldolgozás is.
3. Talán kissé meglepő, de az eredeti könyv ifjúsági regényként született, és a feldolgozásnak is van egy családi vonala. Steven Spielberg lánya, Destry ugyanis megszállott lovas volt, aki
megígértette apjával, hogy egyszer csinál neki egy filmet csakis lovakról.
Destry egy lovasbaleset után filmes karrierbe kezdett, pár kisebb szerep után asszisztenskedett és a díszleteknél segített apjai filmjeiben, majd rövidfilmeket készített, és idén rendezi meg első nagyjátékfilmjét Please Don’t Feed the Children, azaz Kérjük ne etesse a gyerekeket címmel.
4. A főszereplő, Jeremy Irvine még soha nem ült lovon, mielőtt a jelentkezett a szerepre, de a többi szereplővel is hasonló volt a helyzet. Ezért aztán a forgatás megkezdése előtt számos színész körülbelül két hónapos intenzív lovagló edzésen vett részt.
5. Azt a jelenetet, amelyben a lovak a német tüzérséget az erdőn keresztül hurcolják, Bourne Woodsban (Farnham, Surrey, Anglia, Egyesült Királyság) forgatták. Ha esetleg ismerős lenne a táj, ez ugyanott van, ahol a Gladiátor (2000) a rómaiak és a germánok közötti nyitó csatajelenetét forgatták.
6. Az Oscar-díjas Janusz Kaminski operatőr, aki már annyiszor dolgozott Spielberggel, elmondta, hogy John Ford egyik legismertebb filmjét, Az üldözőket (1956) használta mintaként a külső jelenetek felvételekor, különös figyelmet fordítva Ford jellegzetes panorámás égboltjára, tájaira és domborzataira.
7. Ebben a filmjében Spielberg kivételesen NEM törekedett a történelmi hűségre, részben azért, mert maga a történet is allegorikus. Például az első csatánál, ahol az angol lovasság megrohamoz egy német tábort, gyakorlatilag semmi sem stimmel. A tábor nyílt terepen, ellenséges területen van, őrszemek nélkül, a tábortól legalább 100 méterre mintegy tucatnyi géppuska alkot védelmi vonalat, de senki sem őrzi ezeket, és bár a menekülő német gyalogság a géppuskák lővonalába esik, de mégsem halnak meg, ahogy az őket pár méterre követő angol lovakat sem éri golyó, csak a lovasaik halnak meg.
8. Tom Hiddleston felidézte, hogy Steven Spielberg „a legcsodálatosabb” rendezői utasítással látta el a rohambeli haláljelenetéhez. Spielberg azt mondta Hiddlestonnak: „Először mutasd meg a harcba induló katona arcát, majd ahogy elhalad előtted a kamera, azt akarom, hogy húsz évet fiatalodjál. Tehát 29 éves vagy, és amikor meglátod azokat a gépfegyvereket, 9 éves vagy. Látni akarom benned a gyereket."
9. Steven Spielberg rendező egy interjúban elmondta, a filmben csak három, egyenként három másodpercig tartó felvételhez használtak digitális effektusokat, és ez elsősorban a ló biztonsága érdekében történt. „Ez az, amire a legbüszkébb vagyok. Minden, amit a vásznon látnak, valódi." – nyilatkozta a rendező.
10. Tizennégy ló játszotta a főszereplő lovat, Joey-t a filmben. A legtöbbet használt lószereplőt, a Finder's Key nevű, egykor nem túl sikeres versenylovat a Vágta (2003) című filmben is láthattuk, szintén főszereplőként, és azért szerettek vele dolgozni, mert bár gyakran volt makrancos, nagyon kifejező a pofája. A többi lovat főleg távoli jeleneteknél használták.
11. Abban a jelenetben, amikor Joey a szögesdrótban reked, a drótot gumiból készítették el, amikor valódi lovat használtak. A jelenet felvételénél ugyanakkor egy animatronikus, vagyis gépként mozgatható műlovat is használtak, ott már igazi volt a szögesdrót.
12. A filmet ugyanabban az évben mutatták be, mint Spielberg egy másik filmjét, a Tintin kalandjait (2011), és mindkettőt Oscar-díjra jelölték, ami egy újabb dupla „Spielberg-vesztes” évet jelentett az Oscar-gálák történetében. Ez a film hat Oscar-jelölést kapott, köztük a legjobb film kategóriában, míg a Tintin kalandjai egy jelölést kapott, de egyik sem nyert semmit. 2006-ban Spielberg két filmjét is jelölték Oscar-díjra, a Münchent és a Világok harcát, és azok sem nyertek egyetlen szobrot sem. Spielbergnek azonban 1994-ben egy kétszeres Oscar-díjas éve volt a Schindler listája hét Oscarjával és a Jurassic Park három Oscar-díjával.
