Minden listán ott szerepel minden idők legjobb magyar filmjei között, pedig vérbeli művészfilmről van szó. A Szindbádot valószínűleg még akkor is révülő szemekkel, és nosztalgikus sóhajtásokkal fogják nézni, amikor már rég kipusztul az emberiség, és csak marslakók, vagy mesterséges intelligencia lesz a világon.
Most elárulunk néhány érdekességet Huszárik Zoltán mozijáról, amelyeket talán nem tudsz a filmről.
1. Az 1971-es megjelenéskor szigorúan 18 karikás filmnek számított. Noha szexjelenet nem látható benne, de meztelen nők dögivel, és nemcsak deréktól fölfelé.
2. Manapság mindenki számára Latinovits Zoltán A Szindbád. Pedig Huszárik eredetileg Vittorio De Sicát szerette volna felkérni a szerepre. A magyar közönség legnagyobb szerencséjére az olasz színész olyan horribilis gázsit kért, hogy ezt a filmgyár nem tudta, nem akarta előteremteni.
3. Hiába szuper film, vagy talán pont azért, mert szuper, a korabeli fogadtatás egyáltalán nem volt lelkendező. „Aczél György csinovnyikjai beteges dekadenciával vádolták a filmet”.
4. A film megszületésénél producerként Bacsó Péter bábáskodott. Akkori viszonylatban igen drága film volt ez, rengeteg kosztümmel, statisztákkal, és a fél országot végigforgató stábbal.
5. Igaz, a forgatókönyv akkurátusan megíródott, de a végső eredménybe rengeteg rögtönzés került. Az országot bejáró forgatás alatt számos olyan helyszínt pillantott meg a stáb, amelyek ott helyben megtetszettek nekik, így filmre vették, majd utólag helyet szorítottak nekik a forgatókönyvben.
6. A legelső forgatókönyv verzió még úgy nézett volna ki, hogy egy színész Krúdy-írásokat olvas fel, amellyel párhuzamosan képek villannának fel. Szerencsére nem ez a verzió valósult meg.
7. A forgatókönyv írásában Tornai József is részt vett (aki később nem került fel a stáblistára). A mondatról mondatra összeállított műben kizárólag Krúdy által írt szövegek hallhatók, de nem mind a Szindbád-ciklusból, hanem a teljes életműből kiválogatva.
8. Amikor Sára Sándor meglátta a forgatókönyv első, több száz oldalas verzióját, azt mondta, hogy ezt lehetetlenség filmre vinni. Huszárik ragaszkodott Sárához, így azt is megvárta, amíg az operatőr néhány hónapra Párizsba utazik ösztöndíjasként.
9. A filmet főleg az akkori Csehszlovákiában forgatták Selmecbányán, Szepesváralján, Lőcsén, Bártfán, Szepesszombaton, Podolinban, Poprádon és Tátrafüreden. Huszárik ugyanis úgy találta, hogy ezek a városok jobban őrzik a századelő hangulatát, amikor is a történet játszódik.
10. A ruhák sem véletlenül lettek kiválasztva. A Vágó Nelly által tervezett jelmezek nem egyszerűen a kor öltözködését tükrözik, hanem színvilágukkal, stílusukkal Iványi Grünwald Béla, Csók István, vagy nagybányai festők közül Ferenczy Károly, Thorma János festményeinek tónusait, színeit idézik meg.
