1. Már a Ben Hur is egy könyvadaptáció volt. Számos régi nagy filmklasszikus alapja egy-egy sikerkönyv, ilyen például a Ben Hur, a Madarak, A majmok bolygója, a Psycho, A cápa és az Apokalipszis most, de a Rambo, a Die Hard, a Farkasokkal táncoló, A rózsa neve, a Jumanji és természetesen a korai James Bond-filmek szinte mindegyike. Ben Hur és egykori barátjából lett riválisa, Messala grandiózus ókori történetét az amerikai tábornok, nagykövet, ügyvéd és író, Lew Wallace vetette papírra 1880-ban Ben Hur, a tale of the Christ címmel, magyarra pedig a Szent István Társulat megbízásából Szekrényi Lajos fordította le, és 1894-ben jelent meg Ben-Húr. Regény Krisztusról címmel. Azóta természetesen számtalan kiadást megélt már a könyv angolul, magyarul és egyéb nyelveken.

2. Már a Ben Hur is egy remake volt az ötletekből kifogyott Hollywoodtól. Az 1959-es, William Wyler rendezésében leforgatott Ben Hur igazából az azonos című, 1925-ös fekete-fehér némafilm remake-je volt. Vagyis nemcsak manapság lett divat a sokat kárhoztatott Hollywoodban a jól ismert történeteket újraforgatni az éppen aktuális sztárszínészekkel és felturbózni a korszak legdrágább speciális effektjeivel, igazából mindig is így gondolkodtak az Álomgyár producerei. Az internet népe természetesen megtalálta a módját, hogy a régi, lassan 100 éves(!) moziverzión egyszerre mulasson és álmélkodjon: a lenti videóban például az 1959-es film hangsávját vágták össze a fekete-fehér némafilm képkockáival!

3. A némafilmes verzió vágója döntött úgy, hogy kéne egy új változat. Az '50-es években a televíziózás térhódítása miatt a hollywoodi filmipar válságba került, az MGM stúdió pedig a csőd szélén állt. A gyártó cégek nagyszabású, látványos filmekkel igyekeztek a nézőközönséget visszacsábítani a mozikba. Sam Zimbalist producer, aki az 1925-ös Ben Hur stábjában még vágóként dolgozott rávette szakmabéli barátját, William Wylert, hogy vállalja el a rendezői feladatokat. Wyler szerette a változatos témákat, forgatott már korábban westernt, háborús filmet és romantikus drámát is. Zimbalist egymillió dollárt ígért Wylernek, ekkora összeget addig egyetlen rendező se kapott Hollywoodban. Végül azonban Zimbalist a hosszú ideig elhúzódó forgatást kísérő stressz miatt szívinfarktusban elhunyt még a film befejezése előtt (a legjobb filmnek járó produceri Oscar-díjat így végül posztumusz kapta meg).

4. Eredetileg Paul Newman Lett volna Ben Hur. Ő azonban nem akart „szandálos filmben” játszani azok után, hogy Az ezüstkehely című 1955-ös, ókori témájú szuperprodukciója csúfosan megbukott a pénztáraknál. Szóba került ezek után Marlon Brando, Kirk Douglas és Burt Lancaster neve is, végül Hollywoodban akkoriban igen szokatlan módon nyilvános castingot hirdettek a szerepre, amire bárki jelentkezhetett. Nem tudni pontosan mikor, de William Wyler rendező egyik nap hirtelen rádöbbent arra, hogy nem kell tovább keresni Ben Hurt, Charlton Heston tökéletes választás lesz, mivel elég hatékonyan tudtak együtt dolgozni az Idegen a cowboyok között című 1958-as westernfilm forgatásán is.

5. A próbákon még Leslie Nielsen volt Messala. Hihetetlen, ugye? Pedig korabeli felvételek is maradtak fenn róla (lásd alább), hogy bizony az ősz hajú komikusként szívünkbe zárt nagy nevettető barna hajjal, római páncélban és piros köpönyegben feszít a grandiózus ókori díszletek között egy olyan a jelenetben, amit még az akkori legesélyesebb Ben Hur-jelölttel Cesare Danovával vett fel az MGM! Messala szerepét végül azonban Stephen Boyd kapta meg.

6. Valójában Sergio Leone forgatta le a híres fogathajtó versenyt. A jelenet előkészítése egy teljes évig tartott. 18 szekér, 78 ló és 1500 statiszta és Hollywood legprofibb kaszkadőrei dolgoztak rajta 5 héten át. Charlton Heston és Stephen Boyd is megtanult kocsit hajtani, no persze a veszélyesebb pillanatokban mindkettőjüket kaszkadőrök helyettesítették. Heston dublőre például Joe Canutt volt, aki nem más, mint a híres hollywoodi sztárkaszkadőr, Yakima Canutt fia. Az a jelenet, ahol egy kocsihajtó az aréna homokjára zuhan, a mögötte vágtató másik szekér pedig eltiporja szegény fickót, olyan jól lett összevágva, hogy a néző nem is látta, mikor váltotta fel a jelenetben az élő szereplőt egy bábu. Épp ezért el is terjedt egy pletyka, miszerint a mutatványt végrehajtó kaszkadőr meghalt a forgatáson. Ilyen tragédia azonban szerencsére nem történt. Az egyetlen súlyos incidens az volt, amikor a fogatverseny közben tönkrement az akkor még igen ritkának és drágának számító 65 mm-es kamerák egyike, mert Messala szekere az egyik kanyarban túl közel ment hozzá.

7. A Ben Hur máig (megosztott) csúcstartó a maga 11 Oscarjával. Az 1960-as díjátadó gálán kiütéssel nyert meg szinte minden fontos kategóriát a film. Sam Zimbalist producerként kapta meg posztumusz a legjobb film díját, William Wyler a legjobb rendező, Charlton Heston a legjobb férfi főszereplő, Hugh Griffith a legjobb férfi mellékszereplő (Ilderim sejket alakította), Robert Surtees a legjobb operatőr, a magyar származású Rózsa Miklós pedig a filmzenéért kapott Oscart. De a Ben Hur nyerte el a legjobb díszletért, a legjobb jelmezért, a legjobb effektekért, a legjobb vágásért és a legjobb hangért járó Oscart is. Ugyanezt a bravúrt ismételte meg később az 1998-as Oscar-gálán a Titanic, és 11 Oscar-díjjal jutalmazták 2004-ben A Gyűrűk Ura-trilógia befejező részét, A király visszatért is.

8. Magyarországon 23 év késéssel mutatták be a filmet. Míg a Ben Hur az Egyesült Államokban 1959-ben mozikba került, idehaza csak 1982. augusztus 26.-án hozta forgalomba a Mokép, szinkronosan, a játékidő felénél szünettel (hasonlóan a Csillagok háborújához). A magyarországi promóciós posztert a korszak emblematikus plakátfestője, az igencsak egyedi rajzstílust képviselő Helényi Tibor készítette. Akire jellemző volt, hogy nem különösebben érdekelte, passzol-e a festménye magához a filmhez. Így esett meg például, hogy olyan gyíkszörnyet rajzolt a Csillagok háborúja plakátjára, amilyen nem is szerepelt benne – így viszont Helényi plakátjai egzotikus kincseknek számítanak a gyűjtők körében.

9. Képregényváltozat is készült Magyarországon a Ben Hurból. Jóllehet, az 1982-ben az Ifjúsági Lap Könyvkiadó Vállalat égisze alatt megjelent képregényváltozatban Fazekas Attila és Cs. Horváth Tibor neve mellett az eredeti regény szerzője, Lewis Wallace is fel lett tüntetve, aligha véletlen, hogy az adaptáció pont a Ben Hur magyarországi mozibemutatójának évében készült el. A '80-as években egyébként virágkorát élte a Fazelas-Cs. Horváth duó „filmsikerek képregényben”-sorozata: adaptálták többek között a Csillagok háborúját, A Birodalom visszavágot, A bolygó neve: Halált, a Halálosztót, a Kobrát és a Beverly Hills-i zsarut is. 

10. Mit írt anno a Ben Hurról a Filmvilág kritikusainak doyenje, Báron György? A patinás szaklapba furcsa módon semmit, az 1986-ban megjelent Hollywood és Marienbad című könyvében azonban ódákat zengett róla. Érdekesség, hogy Báronnak ezt a mozi aranykorába visszavágyódó, kortárs kommerszfilmeket lesajnáló írását módosítás nélkül le lehetne ma is közölni bármelyik 90-es évekbeli hollywoodi blockbuster retrospektív kritikájaként:

Visszaidézi azt a mindörökre letűnt kort, amikor a film még Mozi volt; azaz: sziporkázó álom, mese, emberfeletti hősökkel, hősnőkkel és antihősökkel. Ez a nagybetűs Mozi, amelyet Mándytól Felliniig oly sokan idéznek fel fájó nosztalgiával, napjainkra bonyolult műalkotásoknak és rafinált kommerszfilmeknek adta át a helyét.

Pokorny Lia az I Love You Babyt énekelte a SZESSÖN próbatermében, amivel Tomi és Jancsó simán fel is vehette volna helyben megalakult zenekarukba.