1. A Körhinta Sarkadi Imre Leányvásár című novellája alapján készült. Az író nagyon félt, hogy Fábri romantikus művé alakítja a munkáját – ő ugyanis a tárgyilagos realizmus híve volt. Azt is kételkedve fogadta, hogy a rendező a bál képsorát akarja megtenni a film csúcsjelenetének, hiszen nála az csupán pár sornyi szöveg volt. A kész alkotás elementáris hatása azonban minden kételyét eloszlatta.

2. A Körhintát eredetileg Máriássy Félix (Egy pikoló világos, Külvárosi legenda, Csempészek, Karambol, Imposztorok) rendezte volna meg, csak amikor épp a Sarkadival való, az adaptációval kapcsolatos egyeztetések miatt kissé befékezett a munka, elengedte, és inkább más munkáival haladt tovább.

3. A film az 1955-ös rákosista visszarendeződés közepette kezdett forogni, amely időszakban Rákosi Mátyás igyekezett jó viszonyt ápolni a filmesekkel, és kiemelt érdeklődést mutatott a munkájuk iránt. A Körhinta tervét így neki is fel kellett vázolni, és amikor Fábriék előadták a témát, a megbeszélésen szintén jelenlévő Horváth Márton, a Szabad Nép főszerkesztője, fontos agitprop szakember kikelt a film ellen, mondván, túl kevés terep jut benne a szocialista mezőgazdaság problematikájának.

Fábri és kollégái természetesen nem változtattak a scripten, és utóbb, a kész filmet és sikerét látva állítólag Horváth is bocsánatot kért a rendezőtől, amiért anno a műve ellen prézsmitált.

4. A film férfi főszerepét alakító tragikus sorsú Soós Imre Fábri magán-visszaemlékezései szerint a Körhinta forgatása során már drogfüggő volt. A színész a mű premierjét követő évben, 1957. június 20-án, mindössze 27 éves korában feleségével együtt öngyilkosságot követett el (magukra nyitották a gázcsapot, de egyes feltételezések szerint mindez nem Soós, hanem a nő döntése volt).

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

5. A film díszlettervezője maga a forgatókönyvíró-rendező, Fábri Zoltán volt, aki az ikonikus körhintát a budapesti Népligetben építtette fel, a vásáros bódék pedig díszletek voltak. De eredeti helyszíneken is forgattak: a lakodalmas jelenetet például a híres hortobágyi Kilenclyukú hídnál vették fel.

6. A Körhinta egyik kulcsjelenetét, Mari és Máté szerelmi vallomását Fábri úgy képzelte el, hogy egy sáros dűlőúton essen meg, hogy utána a fiú szekere beragadjon a sártengerbe. Az eső azonban csak nem akart jönni, hogy a helyszínen sár keletkezzen, ezért a helyi tűzoltóság egy álló napon át áztatta az utat.

7. Fábri Zoltán filmje a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválra is kijutott, ahol a korábbi, magyarországi premier kirobbanó sikerét követően az egész világ el volt ragadtatva. Olyan lapok kritikusai zengtek ódákat a Körhintáról, mint a francia Le Parisien és Le Monde, az amerikai Variety és a brit The Times.

8. A film leglelkesebb rajongója a fesztiválon nem volt más, mint a fiatal, mindössze 24 éves François Truffaut, akit akkor még nem a Négyszáz csapás, a Kifulladásig vagy a Jules és Jim rendezőjeként ismertek, hanem a Cahiers du Cinéma kritikusaként. „Fábri Zoltán magyar filmjének, a Körhintának új megtekintése megerősítette első impressziómat:

íme, itt a nagydíjas film, az én nagydíjasom,

ha Favre Le Bret úrnak lett volna annyi esze, hogy engem nevez ki zsűrielnöknek, abszolút hatalommal” – írta Truffaut az alkotásról, ami végül (talán az akkoriban uralkodó hidegháborús hangulat hatására) sajnos nem nyert díjat Cannes-ban. De a filmet a cannes-i közönség is annyira szerette, hogy Bán Róbert rendező-dramaturg beszámolója szerint amikor a magyar delegáció 1981-ben az egyik este vetítés után kiült a fesztiválpalota bárjának teraszára, a pincér egyszer csak kihozott nekik egy üveg pezsgőt, amit a tulajdonos küldött nekik, mivel 25 évvel azelőtt nagy hatással volt rá, hogy láthatta a Körhintát.

9. A híres körhintajelenetet Hegyi Barna operatőr úgy vette fel, hogy ő maga is felült a szereplőkkel együtt a körhintára, miközben egy mozgékony Arriflex kamerával dolgozott (ezt a fajta kamerát a harmincas évek végén német mérnökök pont azért fejlesztették ki, hogy könnyen hordozható legyen).

10. A Körhinta női főszereplőjét a filmesek nagyon nehezen találták meg. Sarkadi Imre író meg is volt győződve róla, hogy nincs a magyar színésznők között megfelelő Pataki Mari, az csak a könyv és a forgatókönyv lapjain létezik. Fábri Zoltán viszont végül véghez vitte a lehetetlent. „Nem találtam. Sehogyse találtam. Hetek munkája hiábavaló volt.

Már szinte reményemet vesztettem. Akkor bukkantam Törőcsik Marira.

A Színművészeti Főiskola elsőéves növendéke volt. Pályája legkezdetén, a szakmai tudás küszöbén, torkában dobogó szívvel, reszketve vágott neki a feladatnak. Ha volt valaha viasz, mely átforrósodott és engedelmessé vált a szobrász kezében, ő ilyen viasz volt…” – nyilatkozta egy 1989-es interjúban az alkotó Barabás Klára filmtörténésznek.

Forrás: Marx József: Fábri Zoltán. Vince Kiadó, Budapest, 2004, pp. 76–84. és Nemeskürty István: Fábri Zoltán – A képalkotó művész. Szabad Tér Kiadó, Budapest, 1994. pp. 117–130.