Akár hiszünk  az ilyesmiben, akár nem, tény, hogy léteznek helyek, ahol mintha sűrűsödne a gonoszság, a halál, a balsors. Ezek egyike a Los Angeles-i Cecil Hotel, amihez a közelmúlt egyik legrejtélyesebb halálesete kötődik. A Tetthely: A Cecil Hotel című, négy részes  dokumentumsorozat Elisa Lam halálának titkát próbálja megfejteni, miközben bemutatja a hírhedt szálloda vérrel írt történetét.

A hotel 1920 decemberében nyílt meg Los Angeles belvárosában, a patinás épületben üzletemberek és turisták szálltak meg. A gazdasági világválság betett a forgalomnak, és az sem tett jót neki, hogy épp a Skid Row-nak nevezett városnegyed egyik sarkán helyezkedett el. A Skid Row gyakorlatilag város a városon belül: az Egyesült Államokban ezen az ötven háztömbnyi területen a ma is a legmagasabb a hajléktalanok száma, és az 1940-es évek végén körbe is kerítették, ugyanis az akkori statisztikák szerint a Los Angeles-i bűntények fele Skid Row lakosságához voltak köthetők.  

E szomszédság miatt alapvetően megváltozott a Cecil Hotel közönsége: a szegény állandó bérlők és kispénzű turisták mellett olyan alkalmi vendégek szálltak meg a hotelben, akik helyet kerestek, hogy viszonylag zavartalanul belőhessék magukat, esetleg légyottra használták a Skid Row-i kurvákkal. A Fekete Dália utolsó ismert tartózkodási helye is a Cecil Hotel, továbbá sorozatgyilkosok is béreltek szobát, és innen indultak éjjeli portyázásukra. A filmben elmesélik, hogy olyan állapotok uralkodtak a helyen, hogy nem volt a feltűnő a hallban bóklászó, csupán alsónadrágot viselő, nyakig véres fickó, aki épp egy gyilkosság után sétált vissza a szobájába. Ezek után nem csoda, hogy az American Horror Story ötödik évadát épp a szálloda ihlette.

A legnagyobb sajtóvisszhangot azonban egy 2013-as eset kapta: a 22 éves, kanadai Elisa Lam nyomtalanul eltűnt, majd meztelen holttestét hetekkel később találták az épület tetején található óriási víztartályok egyikében. A szálloda egyik liftjének kamerája készítette róla az utolsó felvételt, és amikor még eltűnésként kezelték az ügyet, a rendőrség nyilvánosságra is hozta a rendkívül bizarr és nyugtalanító videót.

A felvétel érthetően sok embert felkavart, és bloggerek, youtuberek, hobbidetektívek estek neki a videónak, a legapróbb nyomok után kutatva, és lassacskán őrültebbnél őrültebb elméletek születettek. Kiváló táptalaja volt a konteóknak néhány hajmeresztő véletlen és egybeesés, bár egy részükről gyaníthatóan soha nem fogjuk megtudni, hogy igaz-e, vagy csak hatásvadász kitaláció. A Konteóblog remekül összefoglalta az esetet és a spekulációkat.

A négy egy órás epizódban megszólal egy, a Skid Row-val foglalkozó történész, azok a rendőrök, akik Elisa Lam után nyomoztak, youtuberek, amatőr detektívek, a szálló akkori igazgatója (aki látványosan nehezen tudja kezelni az érzelmeit és fortyogó dühét), a holttestre rátaláló karbantartó, és egy rendkívül taszító, kispolgár párocska, akik épp akkor szálltak meg a hotelben, és kiderül, hogy miután két részt végigméltatlankodnak, azért kerültek a műsorba, mert nekik köszönhető, hogy végül megtalálták Elisa Lam holttestét a víztartályban.

Rendkívül érdekes a téma, és a lány eltűnése és halála tényleg olyan, ami figyelmet kelt, a sorozat mégis dögunalmas. A szerkezete csapongó, sokat rugózik a semmin, és helyenként meglehetősen zavaros. Ugyan nem mondják ki, de elég egyértelműen utalnak rá, hogy a liftben készült videóban látható aprócska döccenők, a felvételen látható számláló eltorzítása bizony abból fakad, hogy bizonyos részeket kivágtak belőle. Nem derül ki, hogy miért. Ugyanakkor a nyomozás kulcsfontosságú szakaszaiban is olyan hibákat vétettek, amik akár tudatosságot is feltételezhetnek. 

A nagy megoldást, ami menten megsemmisíti az összes konteót szinte csak úgy mellékesen böfögik a néző elé. Miért most? És mégis hogyan történhetett meg, hogy egy rendőr holmi szóbeszédre alapozva nyilatkozzon az eset idején, amiből aztán az egész rejtélyvadászat lett? Ha egy ilyen ügy ekkora nyilvánosságot kap, akkor nem túl hihető, hogy egy hivatalosnak szánt "úgy hallottam, hogy" információval szúrják ki a közvélemény szemét. 

Lehet, hogy mindez úgy történt, ahogy a sorozatban elmesélik, és ha igen, hát elegánsabban is tálalhatták volna, mégis csak egy fiatal nő nyomorult haláláról van szó. Egy fiatal, álmokkal teli, ám súlyos pszichés zavarokkal küzdő nő haláláról, aki a cirkusz és a sorozatban kiböffentett igazság helyett azért jóval nagyobb tiszteletet érdemelt volna. (Amit azért meg is kap az utolsó epizódban, bár afféle érzelgős, hollywoodi módon.)

Ezek után egyszerűen fogalmam sincs, mi lehetett az alkotók célja. Hiszen belekap a témákba, erről is beszél, arról is, megoldást ígér és ad, ám az ellentmondások és sutaságok fölött jótékonyan elsiklik. Tulajdonképpen csak Elisa Lam történetének bemutatása sínyli meg az egészet, hiszen a Cecil históriájáról elég sokat megtudunk, ahogy szőrmentén a Skid Row-ról, a konteózás pszichológiájáról, az internet gerjesztette hisztériáról, a pszichés betegségekről, arról, hogy az emberek mennyire le tudják szarni, ha valakiért netán aggódni kellene, mert furcsán viselkedik, illetve arról, ha az internet népe bűnbakot kiált, akkor egy életre képesek tönkretenni egy ártatlan ember ember életét.