Jelen írás apropója kissé szokatlan, ugyanis egyszerre kritika és pótvizsga is. Az Apple TV+ már tavaly bemutatta a Hugh Howey regényén alapuló, A siló című sorozatát, ám addig-addig halogattam, hogy megnézzem (mindig volt más, nyilván), hogy csak nemrég néztem rá, milyen is ez a sztori, ami egy olyan jövőben játszódik, ahol az emberiség leköltözött a föld alá, mert a felszín élhetetlen. Aztán az első epizóddal berántott a tízrészes első évad, és mivel az elmúlt hetekben többeknek is ajánlottam, akik rácsodálkoztak, hogy egyáltalán létezik ez a széria, most itt is leírom: nézzétek A silót! De miért is?

A koncepció

A siló alapkoncepciója izgalmasan variálja a rejtély-központú sorozatok struktúráját:

végy egy közösségnyi embert, helyezd őket egy zárt térbe, ahonnan nem tudnak elmenni, és némiképp más szabályok uralkodnak, mint az általunk ismert világban – hogy miért, az a történet legizgalmasabb kérdése, mindenki erre keresi a választ.

Ez volt a 2000-es évek egyik legnagyobb sorozatos dobásának, a Lostnak is az alapja: ott egy titokzatos sziget ejtette rabul a repülőgép-szerencsétlenség túlélőit. J.J. Abrams sorozatát többen is próbálták másolni annak idején, de igazán egyik sem ért a nyomába, elsősorban pont azért, mert másolni próbálták. Így pár évre rejtély-központú széria nélkül maratunk, de talán most érett be a sorozatkészítésben egy olyan generáció, amit már nem határoz meg annyira a Lost, hogy ne rugaszkodjon el tőle könnyedén. A tavalyi év egyik meglepetése volt a Kiút, amit még Stephen King és a PORT.hu kritikusa is lelkesen ajánlott. Ebben egy kisvárosban ragadnak az arra járó turisták, és egyesek már olyan rég élnek itt, hogy külön társadalmat hoztak létre. (A sorozatot a MGM+ készítette, és 2022 óta már két évad is lement, nálunk viszont tavaly került fel az HBO Max-ra mindkét évad.) Hasonlóan in medias res indul A siló is, ám itt nem egy sziget vagy egy kisváros a helyszín, hanem egy hatalmas, több száz szintes, földbe nyúló siló, ahol az emberiség évszázadok óta él.

A világ(építés)

Mivel ezeknél a sorozatoknál igencsak szűk a játéktér, fontos, hogy az érzékletesen fel legyen építve. A siló az utolsó szögig ki van találva, és egy olyan világot mutat be a maga klausztrofób helyszínével és leszabályozott társadalmával, ami egyszerre működőképes és fojtogató. A rendezés rémisztően bánik a térrel, hiszen lefelé több száz emelet a létesítmény, így többször is látunk olyan képeket, amikor például az én tériszonyommal bizony meg kellett kapaszkodnom a kanapé szélében.

A siló társadalma igazából klasszikus: a felső szinteken van a törvényhozó elit, és minél lejjebb megyünk, annál szegényebb rétegek élnek a siló alján.

A szabályok is egyediek, amik igazodnak a környezethez: a legnagyobb büntetés a kivégzés, amit itt „takarításnak” hívnak, mivel akit erre ítélnek, azt kiküldik a külvilágba, és kap egy rongyot, amivel, ha jó fej akar lenni, megtörölheti az egyetlen kameralencsét, amin át a bentiek látják a lepusztult külvilágot. De mi van, ha amit látnak, az nem is a valóság? - ez A siló központi konfliktusa.

A karakterek

A címben Tim Robbins-t és Rebecca Fergusont említettem, és valóban ők játsszák a két legfontosabb karaktert. Juliette Nichols (Ferguson) lent dolgozik a gépészeknél, ő az, aki ismeri és bármikor meg tudja javítani a hely áramellátását biztosító hatalmas generátort.

Számtalan sorozat erőlködik az utóbbi időben azon, hogy erős női karaktereket vonultasson fel, ám legtöbbször ezt azzal oldják meg, hogy férfi tulajdonságokkal ruházzák fel őket. Juliette attól lesz az elmúlt évek egyik legzseniálisabb női karaktere, hogy férfias munkát végez, nő intuíciókkal

(pl. figyel és érzi a rektor minden mozdulatát, így tudja megállapítani, hogy mi a baja épp). Juliette öntörvényű karaktere végül épp a törvényt kénytelen szolgálni, ugyanis akaratán kívül ő lesz a siló új seriffje. Tim Robbins remekül alakít bármilyen karaktert: szerényet, kedveset, balfaszt és ravasz manipulátort is, ezért kiváló választás volt az IT-s főnökből lett polgármester szerepére, mivel lehetetlen eldönteni, hogy Bernard Holland épp milyen megfontolásból teszi azt, amit tesz. Rajtuk kívül is még számtalan erős, emlékezetes karaktert vonultat fel a sorozat, amit sorolni is sok lenne, hiszen a legapróbb mellékszereplők is az utolsó gesztusukig ki vannak dolgozva, és minden mondatuk, minden cselekedetük a jellemükből fakad – egyetlen papírszagú párbeszéd, mozzanat nincs a sorozatban.

A sztori

Hogy miről is szól A siló? Elsősorban arról, az első részben feltett kérdésről, hogy vajon tényleg lakhatatlan-e a kinti világ, vagy ez az egész egy nagy átverés (megnyugtatok mindenkit, az első évad végére megkapjuk a – nem is akármilyen – választ). Hogy mióta él itt az emberiség, azt senki sem tudja, annyit tudunk, hogy több mint 100 évvel ezelőtt volt egy lázadás a silóban. Ez azért is fontos, mert az egész történet lényege, hogy tele van titkokkal és bizonytalansággal.

A forgatókönyv egyszerre mozgatja a disztópikus sci-fi, a rejtély-központú sorozatok és a krimi elemeit, és bár nem egy gyors tempójú széria, egy pillanatig sem lesz unalmas:

nincsenek töltelék részek, nincsen felesleges szál, és végig az volt az érzésem, hogy bár a központi kérdés megválaszolása érdekel a legjobban, amikor épp nem azzal foglalkozunk, akkor sem azon pörgök, hogy mikor leszünk már túl a mellékszálakon, mert igazából minden izgalmas és minden hozzátesz a világépítéshez, vagy épp a főszálhoz, még ha elsőre nem is gondolnánk. A történet középpontjában egy régi merevlemez áll, ami már önmagában tiltott tárgynak minősül (igazából semmit sem lehet birtokolni, ami a mi jelenükkel van összefüggésben – ezért lesz fontos szerepe egy PEZ-adagolónak, amiről a szereplők nem is tudják, hogy micsoda). Csakhogy ezen olyan rejtett fájlok találhatók, amik a siló tervrajzát tartalmazzák, valamint egy videót, amin úgy tűnik, hogy a kinti világ nem is olyan borzalmas, mint ahogy azt a kameralencse képe mutatja. Szerencsére azonban nem ennyire egyszerű a dolog, és a tíz rész alatt mi is állandóan elbizonytalanodunk, hogy mi az igazság. Mindeközben pedig több gyilkosság is történik a silóban, ami talán összefüggésben van mindezzel.

A folytatás

Mint az elején említettem, A siló Hugh Howey azonos című regényéből készült, egész pontosan az első évad annak kb. a felét dolgozza fel. Szerencsére az Apple TV+ a második évadot is berendelte, így azzal teljes lesz a sztori, sőt, épp a napokban érkezett a hír, hogy márciusban fejezik be a forgatást, amit maga Ferguson is megerősített. Így talán még arra is van esély, hogy idén érkezik a második évad.