Vannak olyan megtörtént eseteken alapuló filmek és sorozatok, amiknél több ponton is azt érezzük, hogy bizonyos történeti elemeket biztos csak a dramaturgiai hatás kedvéért írtak bele a sztoriba. Aztán, mikor jobban utánanézünk, kiderül, hogy pont a leghihetetlenebb részei voltak valósak. Ahogy a mondás tartja: az élet a legjobb dramaturg. A Peacock sorozata, ami nálunk a SkyShowtime-on látható, épp egy ilyen történetet mutat be.

Az A Friend of the Family (valamiért nem kapott magyar címet, de kb. annyi, hogy ‘A család barátja’)

a hetvenes években játszódik egy amerikai kisvárosban, ahol akkoriban mindenki megbízott mindenkiben, még az ajtókat sem zárták.

A Broberg-család tökéletesen beleillett a környezetbe: három kislány, két kutya, az édesapának pedig nem is lehetett gyámoltalanabb munkája, mint hogy a saját virágboltját vezette. Mindenkiben megbíztak, senkire sem gyanakodtak, olyan korszak volt ez, amikor nem volt okuk félni az embereknek, főként nem egy olyan összetartó közösségben, mint a kertváros és a mormon egyház, amelynek a történet szereplői is a tagjai voltak. Aztán egy nap új család érkezett, és ezzel minden megváltozott. 

A családfő, Robert Berchtold igazi jóbarátnak tűnt, aki mindent megtesz azokért, akik közel állnak hozzá. Ma úgy mondanánk: behízelgő fajta. Berchtold, vagy ahogy a kérésére a legtöbben szólították: B testvér, sok időt töltött a családdal, különösen az akkor tízes évei elején járó kislányukkal, Jannel. Olyannyira, hogy amikor a lány 11 éves lett, magával vitte Mexikóba, vagyis a szó szoros értelmében

elrabolta úgy, hogy előtte a szülők semmi gyanúsat nem tapasztaltak.

Hangsúlyozom, 1974-et írunk épp, ami egyfelől azért fontos, mert tényleg tombolt a naivitás: arról, hogy létezik egyáltalán olyan fogalom (és ember), hogy pedofil, Brobergék még csak nem is hallottak. Másfelől az UFO-észlelések lázban tartották az embereket. Berchtold épp erre épített, hiszen hiába találták meg őt és a lányt több mint egy hónappal később, addigra a férfi már egy olyan mesét adott be a kislánynak, amiben fontos szerepet játszanak az idegen lények és egy küldetés, aminek központi eleme az ő szexuális együttlétük, és amiről nem volt szabad beszélnie.

Hiába került elő Jan, innentől vált igazán pokollá a család élete, amiben persze nagy szerepet játszott az is, hogy

Berchtold vérbeli manipulátorként nem csak a kislányt vezette meg, de még a szülőket is sakkban tartotta

azzal, hogy valamilyen módon mindkettőjüket (!) elcsábította, majd ezt többféleképpen is felhasználta ellenük. Végül nem lett feljelentés, és úgy tűnt, nemi erőszak sem történt. Így eshetett meg, hogy Berchtold továbbra is abuzálta a kislányt, majd 1976-ben ismét elrabolta. Jan ekkor 13 éves volt.

Kemény sztori, és amit itt leírtam, az csak a jéghegy csúcsa. Az esetről már 2017-ben készült egy dokumentumfilm, ami Abducted in Plain Sight (kb. ‘A szemünk láttára rabolták el’) címen található a Netflixen. Sajnos se magyar felirat, se magyar szinkron nincs hozzá, mivel ekkor még nem indult el itthon  a streamszolgáltató, és visszamenőleg csak kevés tartalom kapott magyar vonatkozást. A másfél órás filmben maga Jan és a családja, valamint a nyomozást vezető FBI-ügynök emlékszik vissza a történtekre, megrázó részletességgel. 

A Peacock sorozata kilenc, közel egyórás részben dolgozza fel ezt a történetet, és olyan mélyre megy benne, amennyire csak tud. Természetesen az elején elhangzik, hogy valós események alapján készült, de van olyan része, ami fikció, és a drámai hatás kedvéért lett hozzáírva. Valójában elég kevés ilyen akad, mi több,

a főbb események és a legmeghökkentőbb részek szinte mind-mind megtörténtek. 

A forgatókönyv ügyesen ugrál az időben, gyakran csak az okozatot látjuk, az ok később derül ki. Ezt a dramaturgiát amúgy már a netflixes dokumentumfilm is alkalmazta, hiszen ott is utólag mutatták be, hogy a szülők mennyi mindenről tudtak, mégsem tartották gyanúsnak Berchtold viselkedését. Ilyen például, amikor B testvér azt adta be nekik, hogy a pszichiátere tanácsára, terápiás céllal a kis Jannel kell aludnia, amibe a szülők beleegyeztek. A széria remekül hozza a 70-es évek miliőjét, a színészek is jól teljesítenek, bár az ismét kiderült, hogy Tom Hanks fia, Colin Hanks messze nem olyan karizmatikus, mint az apja, viszont kétségtelenül jó iparos, aki hibátlanul hozza a rábízott karaktert. Ő alakítja az apát, de igazán kimagasló alakítást a Jant és B testvért játszó színészek nyújtanak. Nem véletlen, hogy itt a legerősebb a casting, hiszen az egész széria az ő történetükről szól, minden az ő dinamikájukra épül. Berchtold szerepére kiváló választás Jake Lacy, aki olyan negédesen tud mosolyogni másokra és hátborzongatóan nézni a kislányra, hogy a karakter az első perctől elnyeri az utálatunkat. Kérdezhetnénk, miért nem vették észre a szülők, hogy milyen ember is volt B testvér, hiszen mi elsőre átlátunk rajta, de ez elsősorban Lacy színészi játékát dicséri. 

Még több valódi bűnügy

Véres következményei lehetnek, ha egy háziasszony bepipul

Az HBO Max után a Disney+ is csatlakozik az eddig főleg a Netflixről érkező true crime-áradathoz. A Jessica Biel címszereplésével készült Candy: Halál Texasban öt epizódban meséli el egy 1980-ban gyilkossá vált háziasszony történetét.

Tovább

Jan Broberget két színész alakítja: fiatal korában Hendrix Yancey játssza iszonyú energiával, és hitelességgel. Az ifjú színésznőt többek közt a Stranger Things-ben láthattuk, ő volt Tizenhármas. A tinédzser Jan szerepében Mckenna Grace látható, akinek szintén érdemes megjegyezni a nevét (láthattuk már többek közt A szolgálólány meséjében és A tehetség valamint az Én, Tonya című filmek főszerepeiben is).

Grace olyan természetességgel hozza az egyszerre megvezetett, kétségbeesett és lázadó tinédzsert, ahogy kevés (felnőtt) színész lenne képes.

Maga a valódi Jan Broberg is feltűnik a sorozatban, kétszer is: először az első rész előtt látjuk, amikor egy rövid bevezetőt mond, aztán az utolsó részben, egy megdöbbentő cameoszerepben. Ő az a pszichológus, aki az eset után az elrabolt és éveken át abuzált kislánnyal, majd később az apjával is beszélget. Ez azonban nem csak egy szimpla cameo, ez maga a szembenézés a múlttal, és ettől lesz erős Jan megjelenése a sorozatban. 

És hogy mi lett Robert Berchtolddal? Az lett a sorsa, ami a legtöbb mestermanipulátornak: valami piti apróságon csúszott el. Egy egész más ügyben ítélték el fegyverbirtoklás és súlyos testi sértés vádjával, ám mivel nem akart börtönbe vonulni, végül öngyilkos lett.

A szexuális erőszakért, a gyerekrablásért és a pedofíliáért sosem kellett felelnie.

Ezzel nem sokat árulok el, hiszen a történet tényleg tele van megdöbbentő fordulatokkal, amiket elsősorban nem a fantáziadús forgatókönyvírók, hanem az emberi ostobaság, nemtörődömség és puszta naivitás szült.