Az első részben Chris Hemsworth a bangladesi alvilág mocskával küzdött meg, most a kőkemény grúz maffiát haragítja magára, akik túl profik ahhoz, hogy az ebből adódó zúzás kellően eredeti legyen - de így is élveztük nagyon.
A 2020-as Tyler Rake: A kimenekítés volt a Netflix legnagyobb durranása, a film mindent vitt, és nem ok nélkül. Chris Hemsworth zsoldosa, a címbeli Tyler Rake Dakkáb, Bangladesh fővárosából mentette ki egy drogbáró elrabolt fiát, miközben a város összes bűnözője, a korrupt rendőrség és egy profi bérgyilkos is a nyomában volt. A gyakorlatilag nonstop akció egyrészt azért működött jól, mert a kaszkadőrből lett rendező, Sam Hargrave irtózatos módon ért ahhoz, hogyan prezentáljon egy látványos összecsapást, másrészt
a helyszín dobott a sztorin a maga nyomortanyáival, lepukkant gengsztereivel,
a bollywoodi félisten Randeep Hooda jelenlétével és gyerekbandáival. Igen, volt jelenet, ha valaki nem látta volna a filmet, ahol Hemsworth féltucat felfegyverzett kiskölyköt vert laposra, és az ilyesmit azért tudni kell eladni.
A Kimenekítés elképesztő siker volt, a vártnál is sokkal többen nézték, ami kapásból adta egy folytatás lehetőségét, még akkor is, ha a főhős szitává lőtt teste alámerült a Buriganga folyó habjaiban, ahol önmagában a szennyezettségnek is végezni kellett volna vele. Persze feltámad a második részre, ami fantáziadúsan a Tyler Rake: A kimenekítés 2. címet kapta, és ahol már nélkülözniük kell az eredeti egzotikus helyszínt. Kezdünk egy dubaji kórházzal majd egy kis faház jön az osztrák hegyek között és gyors felépülés némi önmarcangolással: ugyanis hősünknek, mint kiderül, nincs miért élnie, mert mindenkit elveszített.
Aztán szembejön az életcél:
egy grúz bántalmazott gengszter feleségét és két gyerekét kell kimenekítenie egy helyi börtönből. Ami kemény meló, de félig rokkant hősünk egy egyperces edzőmontázs után készen áll rá – és egy jó mindenki mindenki ellen börtönlázadást nehéz nem szeretni.
A gond csak az, hogy a fanatikus grúzok nem adják fel, és követik sebeiket nyalogató hőseinket, az akció pedig a közeli Bécsben folytatódik, amit jól le is amortizálnak. Hogy mindez izgalmas-e? Igen, de nem annyira és nem úgy, ahogy az első részben. Annak jót tett az ázsiai nyomornegyedek mocska, ahol vagy AK-47 vagy bozótvágó volt az ellenfélnél,
az állig felfegyverzett, vérprofi grúzok a kommandós filmek jól ismert fordulatait hozzák.
Az elmúlt évek akciófilmjeiben a rosszak már annyi testpáncélt hordanak, így tucatnyi lövés, szúrás vagy gránátrobbanás kell a kiiktatásukhoz, amit nyilván imádnak az akciókoreográfusok, de ez a fajta harc mára elvesztette újszerűségét – már a John Wick 4-ben is kellett ehhez némi nézői türelem. Ez persze nem jelenti azt, hogy Sam Hargrave ne rakott volna össze most is szinte tökéletes akciókoreográfiát, sőt, nagyobb és hangosabb minden, követve a modern folytatások logikáját – csak sajnos sterilebb is.
Persze nyilván nehéz ma már jó ellenséget találni. Az már ciki, ha az oroszok a rosszak, az észak-koreaiak folyamatosan csuklanak, olyan sokszor sütötték el őket, a kínaiak kizárva, mert az ma a legnagyobb filmes piac, így jöttek a grúzok.
Ami furcsa választás volt, de jól sült el,
elsősorban a remek grúz színészek miatt – ne feledjük, a grúz filmgyártás mindig is magas színvonalat képviselt. Merthogy a grúzokat tényleg grúzok játsszák, mind a bajba jutott anyát (Tinatin Dalakishvili), mind a bosszúszomjas, mindenen átgázoló sebhelyes arcú bandavezért (Tornike Gogrichiani), és ez tényleg színt hoz a produkcióba.
Az emlegetett rendező is érezte, hogy Hemsworth ezt a nagyobb, komplikáltabb akciót egyedül nem tudja elvinni, és most csapatban dolgozik. A korábban csak a segítőjeként feltűnő Nik Khan (Golshifteh Farahani) maga is akciózik
– és az elsősorban művészfilmes gyönyörű iráni színésznő abszolút meggyőző ebben a szerepkörben -
, harmadikként pedig a nő öccse (Adam Bessa a remek iráni háborúsfilmből, a Moszul ostromából), és nekik lehet drukkolni. Kevésbé indokolt Idris Elba jelenléte – ő leginkább azért van, hogy egy újabb folytatás lehetőségét lengesse be. Amire még úgy is vevők lennénk, hogy ez laposabb és vegytisztább lett, mint az első rész, de tegyük hozzá, az nagyon magasra helyezte a lécét.
Mert le lehet sajnálni az akciófilmeket és azt, hogyan és kiket csap le a kigyúrt Chris Hemsworth, de ha jól csinálják, akkor azt nagyon is lehet szeretni!
Értékelés: 7/10
