Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt lajstromoztuk ebben a PORT.hu-cikkben azokat a remake-eket, amelyek jobban sikerültek, mint az eredeti művek. Az akkori 10-es toplistánk azonban koránt sem volt teljes, így most következzen egy „folytatás”, benne csupa olyan alkotással amelyek nemcsak hogy önmagukban is jól működtek, de még az eredeti filmeket is sikerült túlszárnyalniuk.

1. Világok harca

Bár már sok rendező hozzányúlt, H. G. Wells 1898-as regényének tisztességes filmadaptációjával a mai napig adós nekünk Hollywood. Steven Spielberg ugyanis 2005-ben nem a viktoriánus korban mutatta be az űrlények invázióját, hanem átrakta a cselekményt a XXI. századba. A jellegzetes „Világok harca-tripodok” persze így is lenyűgözőek, ez a film bizony még a mai blockbuster mezőnyben is simán megállná a helyét, és nemcsak a mesteri rendezés és az elképesztő látványvilága miatt, hanem mert Tom Cruise a sztársága ellenére is igen meggyőzően alakítja benne a családjáért aggódó átlagembert. (A film elérhető a Netflix kínálatában.)

2. Szemtől szemben

Ez az 1995-ös klasszikus többek között arról híresült el, hogy itt ül le egy asztalhoz a filmtörténelem során első alkalommal korunk két színészóriása, Robert De Niro és Al Pacino, akik ráadásul egymást kergetik egy izgalmas rabló-pandúr játékban (a két nagyágyú persze már A keresztapa 2-ben is együtt szerepelt, de ott nem lehetett közös jelenetük, mivel De Niro a fiatal Vito Corleonét alakította). Pedig akad itt más érdekesség is, nevezetesen az, hogy az író-rendező Michael Mann a saját 1989-es tévéfilmjéből, az L.A. Takedownból (idehaza Made in L.A.-ként is ismert) forgatott nagyszabású remake-et.

Mindkét alkotás egy elszánt nyomozó történetét meséli el, aki egy olyan bűnbanda nyomába ered, ahol a főnök a rendőr „tükörképe”, így pont a kettejük szimbiózisa a film fő feszültségforrása. Utólag visszatekintve az L.A. Takedown egy ütős ötlet fapados megvalósítása, a 60 millió dolláros költségvetésből forgatott remake viszont igazi mozitörténelmi klasszikus, melynek az ikonikus bankrablás jelenetét azóta az amerikai hadsereg is szemléltető példának használja a harcoló csapatok hatékony koordinálásának bemutatásakor. (A film elérhető a Netflix kínálatában.)

3. A Bourne-rejtély

Robert Ludlum 1980-as regényének első, 1988-as tévés feldolgozásában Richard Chamberlain játszotta a címszereplő szuperkémet. Ez a korai verzió is ugyanarra az izgalmas alaphelyzetre épít, amire a 2002-es film: az amnéziás főhős megpróbálja összerakni a múltját, miközben árkon-bokron át menekül. A tévéverzió azonban kevésbé volt sötét, és minden cselekményszála szépen megoldódott a végén – ellentétben az első Matt Damon-film kétértelmű befejezésével, amelyből később számos folytatást kanyarítottak. Richard Chamberlain kiváló színész: Bourne szerepében is ugyanolyan jó volt, mint a Tövismadarakban vagy a Sógunban.

Matt Damon filmje ezzel szemben a maga szövevényes cselekményével és az akkoriban merőben újszerű, kézikamerás verekedéseivel nemcsak újradefiniálta a kémfilm zsánerét, de az akciófilmes műfajt is új vágányra terelte az új évszázad számára. A Bourne-filmek óriási hatással voltak többek között a Daniel Craig-korszak Bond-filmjeire is, amelynek során a 007-es egyre kevesebb kütyüt használva egyre komolyabb nemzetközi horderejű bűntényekbe keveredett – nyugodtan kijelenthetjük, hogy

ha nincs a 2002-es Bourne-rejtély, akkor ma nem lenne se Casino Royale, se Skyfall, se Nincs idő meghalni.

(A film elérhető a Netflix kínálatában.)

4. A majmok bolygója-filmek

Kétségtelen tény, hogy a Charlton Heston-féle, 1968-as A majmok bolygója az egyetemes filmművészet egyik legütősebb, legemlékezetesebb, és egyúttal a mémekben legtöbbször elspoilerezett befejezésével ért anno véget. A későbbi filmek azonban már sokkal gyengébbek voltak, ide értve Tim Burton 2001-es, elbaltázott próbálkozását is. A 2011-ben A majmok bolygója: Lázadás című filmmel leporolt franchise viszont már legalább olyan jó kritikai visszhangot kapott, mint a híres-neves előd, ami nem kis részben annak volt köszönhető, hogy Andy Serkis a modern CGI technológia segítségével elképesztően látványosan alakult át a Cézár nevű filmbéli „főmajommá”.

Ráadásul a rebootnak sikerült az a bravúr is, hogy itt már nem is az eredeti filmek agresszív és sznob majmai ellen elkeseredett szabadságharcot vívó embereknek drukkolunk, hanem azoknak a szuperintelligenssé vált csimpánzoknak, gorilláknak és orangutánoknak, akik a kutatólaborból kitörve, egy frissen elszabadult, gyilkos vírusjárvány idején próbálnak meg felépíteni egy, az emberekénél emberségesebb, új civilizációt – ami valljuk be, eléggé megszívlelendő ómen a mai, társadalmi-ökológiai katasztrófa felé rohanó, modern világunkban. (A Disney+ kínálatában jelenleg az összes eddigi Majmok bolygója-film elérhető.)

5. A félszemű

Az eredeti 1969-es A félszeműben John Wayne alakította a címbéli marcona, iszákos, hamar a coltjához kapó békebírót, Rooster Cogburnt, akinek a fél vadnyugaton kellett átkísérnie a 14 éves Mattie Rosst, miután a lány apját hidegvérrel lelőtték a banditák. Az, hogy az eredeti film, vagy a Coen-fivérek remake-je jobb-e a nem kevésbé tehetséges Jeff Bridgeszel a főszerepben, alighanem örök vita tárgya. A hozzáértők szerint azonban összességében a 2011-es verzió kerül ki győztesen az összehasonlításból, mivel a westernrajongók szerint

Coenék a maguk sötétebb és erőszakosabb verziójukban sokkal ügyesebben nyúltak vissza az eredeti alapanyaghoz,

Charles Portis 1968-ban megjelent regényéhez.

(forrás: Slashfilm.com)