Elisabeth Shue

Habár nagyon fiatalon szerepelt a Karate kölyökben (ő volt Daniel barátnője), majd a Koktélban és a Vissza a jövőbe-folytatásokban is, az 1995-ös Las Vegas, végállomás volt az a film, ami Elisabeth Shue-t elhelyezte a térképen. Tökéletes volt, ahogy Nicolas Cage halálba igyekvő alkoholistája mellett az aranyszívű prostituáltat hozta.

A 2010-es és 2020-as években viszont a színésznő reneszánszát éli: 2012-től a Helyszínelők három évadában szerepelt, majd A fiúk című friss Emmy-jelölt sorozatban és a Cobra Kaiban (a Karate kölyök napjainkban játszódó folytatásában), de benne volt a tavalyi A Greyhound csatahajóban is Tom Hanks oldalán. Ezenkívül nemrég fejezte be egy On the Verge című vígjátékszéria forgatását, amelyben Julie Delpyvel és Giovanni Ribisivel játszik együtt.

Rosario Dawson

A Sin City-filmek sztárja legelső alakítása pont 1995-re esik: ez volt Larry Clark megrázó tinidrámája, a Kölykök, amelyben Dawson tényleg még csak 16 éves volt. Az ifjú tehetség pályáján ezután egy Spike Lee-alkotás következett (A játék ördöge), majd a fiatal színésznő néhány hagyományosabb tinifilmben is kipróbálta magát (Rád vagyok kattanva, Josie és a vadmacskák). A felnőtt szerepek sorát a 2002-es Az utolsó éjjel nyitotta, ismét Spike Lee-vel, majd forgatott Robert Rodriguezzel (Sin City – A bűn városa, Sin City: Ölni tudnál érte, Kevin Smith-szel (Shop-stop 2.), Quentin Tarantinóval (Grindhouse – Halálbiztos) és Danny Boyle-lal is (Transz). Az utóbbi években ő is ráállt a sorozatokra (Szeplőtelen Jane, Dopesick és a közelgő DMZ).

Chloë Sevigny

Chloë Sevigny szinte percre pontosan ugyanakkor indult, mint Rosario Dawson, hiszen ő is Larry Clark Kölykök című alkotásában tűnt fel először. Ezt követően a Kölykök forgatókönyvírója, Harmony Korine több filmjében is szerepelt (Tétova lelkek, Julien, a szamárfiú), de ezzel párhuzamosan

a fősodorba is betört:

a Palmettóban Elisabeth Shue-val, A hazugsággyárosban Rosario Dawsonnal játszott együtt, de benne volt A fiúk nem sírnakban és az Amerikai pszichóban is. Nem fordított ugyanakkor hátat a művészfilmeknek sem, hiszen Lars von Trier két filmjében is szerepelt (Dogville – A menedék, Manderlay), emellett pedig játszott Woody Allen- (Melinda és Melinda), illetve Jim Jarmusch-alkotásban (Hervadó virágok) is. Az utóbbi időben ő is sorozatozik (Akik mi vagyunk, A tett, Amerikai Horror Story, The Mindy Project, Hármastársak), a legutolsó nagyjátékfilmet pedig, amiben láthattuk, szintén Jim Jarmusch rendezte: ez volt a 2019-es A holtak nem halnak meg.

Joaquin Phoenix

A Joker Oscar-díjas sztárja gyerekszínészként kezdte a karrierjét, és ebben a minőségben még a nyolcvanas években számtalan tévés produkcióban szerepelt, de csodálkoznánk, ha bárkinek feltűnt volna a tehetsége a Seven Brides for Seven Brothers című sorozatban vagy a Gyilkos sorok egyik epizódjában. (Phoenix egyébként már gyerekszínészként vissza akart vonulni, mert nem igazán tetszett neki a szórakoztatóipar világa – bátyjának, a néhai River Phoenixnek köszönheti /vagy köszönhetjük/, hogy a pályán maradt; erről ebben a cikkünkben írtunk korábban.) Első komolyabb szerepét a színész az 1995-ös Majd megdöglik érte című Gus van Sant-szatírában alakította, Nicole Kidman oldalán, és ezt követően sorra kapta a főszerepeket (Visszatérés a Paradicsomba, A bűn állomásai) vagy a kulcsfontosságú mellékszerepeket (8 milliméter). 2000-ben pedig jött a Gladiátor, és onnantól kezdve már tényleg megállíthatatlan volt.

Casey Affleck

Akárcsak Rosario Dawson és Chloë Sevigny esetében, Joaquin Phoenix és Casey Affleck indulása is közös filmhez köthető, hiszen a Majd megdöglik értében Ben Affleck kisöccse is játszott. Neki nem volt olyan komoly gyerekszínészi múltja, mint Phoenixnek: csupán két szerepe volt előtte, egy filmes mellékszerep és egy minisorozat, amelyben a kiskamasz Robert Kennedyt alakította. Ezt követően a karrierje is lassabban indult be, mint kollégájának, és mellékszerepek sorát kellett eljátszania, mire a világ is felfigyelt rá 2007-ben, amikor két fajsúlyos filmje is kijött, a Hideg nyomon és a Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford (habár addigra már volt főszerepe is a Gerryben, ismét Gus Van Sant rendezésében, illetve a Facér Jimmy című Steve Buscemi-filmben, ezenkívül benne volt az Ocean's-trilógiában is). Azóta viszont nemcsak sikerült kitörnie híres bátyja árnyékából, de még egy Oscar-díjat is bezsebelt.

Paul Rudd

Az örökifjú Paul Ruddnak néhány rövidfilm és tévés munka után 1995-ben két filmje is kijött: a Halloween – Az átok beteljesül című horrorfolytatás és a Spinédzserek című kultikus tinifilm – mondanunk sem kell, hogy melyik az emlékezetesebb (a horrorszerepről egyébként ebben az összeállításunkban írtunk korábban). A Spinédzserek után Rudd párhuzamosan játszott további tinifilmekben/romkomokban (Óvszer módszer, Vágyaim netovábbja, 200 szál cigi, Gyagyák a gatyában, avagy tudom, kit fűztél tavaly nyáron) és komolyabb alkotásokban is (Baz Luhrmann Rómeó+Júliája, Árvák hercege), majd jött a 2002-es év, és a Jóbarátokban Phoebe szerelmének szerepe. Ezt követően a színész még sokáig ellavírozgatott a vígjátékok és szerelmes filmek világában, 2015-ben azonban a Hangya nevű miniatűr szuperhős megformálásával

betört a Marvel moziuniverzumba, és ezzel egy csapásra A-listás sztár lett.

Legközelebb szintén egy neves franchise-ban, a Szellemirtók: Az örökségben láthatjuk.

Alicia Silverstone

Természetesen nemcsak Paul Rudd tűnt fel 1995-ben a Spinédzserekben, hanem a főszerepet alakító Alicia Silverstone is, akinek ugyan volt már addigra egy nagyjátékfilmje (Szerencsétlen baleset, 1993), de a legtöbben valószínűleg inkább az Aerosmith Crazy vagy Cryin' című klipjeiből emlékeztek rá. További hasonlóság Rudd-dal, hogy ugyanabban az évben a Spinédzserek mellett több nem túl nívós thrillerben is szerepelt (Rejtekhely, Halálos tévedés, A bébiszitter). Ezután úgy a kilencvenes évek végéig Silverstone még elég kapós volt (játszott a Batman és Robinban, a Csapás a múltból című romkomban vagy a Lóvátett lovagok című Shakespeare-adaptációban), de ezután szép lassan kikopott a neve a köztudatból. Ma már csak néha láthatjuk felbukkanni egy-egy mellékszerepben (Vaj, Egy szent szarvas meggyilkolása, Téli menedék) vagy tévésorozatban (American Woman, The Baby-Sitters Club).

Brittany Murphy

A Spinédzserek vívmánya a nyilvánvalón túl, hogy nem egy, nem kettő, hanem három fiatal tehetséget mutatott be a világnak: Paul Rudd és Alicia Silverstone mellett Brittany Murphyt, akinek több tévés munka (Parker Lewis sohasem veszít, A dumagép) és egy jelentéktelen mellékszerep (Tragikus szenvedély, 1993) után ez volt az első fontosabb filmje. A színésznő azonban sajnos 2009-ben, mindössze 32 éves korában elvileg tüdőgyulladás, vérszegénység és többszörös gyógyszer-túladagolás következtében, gyakorlatilag viszont máig tisztázatlan okokból meghalt, így nem tudta kifutni a formáját. Habkönnyű romkomok (Szakítópróba, Nagydumás kiscsajok, Szerelem és egyéb katasztrófák) mellett olyan fajsúlyosabb felvillanásairól emlékezhetünk rá, mint az Észvesztő, a Fiúk az életemből, A por, a 8 mérföld vagy A halott lány – de már sosem fogjuk megtudni, mire vitte volna.

Julie Delpy

Habár Krzysztof Kieslowski Három szín-trilógiája miatt az európai művészfilmek szerelmesei már ismerték a nevét, a nagyvilág szélesebb közönsége a francia színésznőre az 1995-ös Richard Linklater-romkom, a Mielőtt felkel a nap révén figyelt fel, amelyben Ethan Hawke-kal játszott együtt. A filmet úgy megszerette a közönség, hogy nemcsak trilógiává bővült (lásd: Mielőtt lemegy a nap és Mielőtt éjfélt üt az óra), de

nemzetközi sztárrá avatta Delpyt,

akit azóta amerikai sorozatban (Vészhelyzet), koprodukciókban (Egy amerikai farkas Párizsban, Hervadó virágok), hollywoodi blockbusterben (Bosszúállók: Ultron kora) és saját projektjeiben is (2 nap Párizsban, 2 nap New Yorkban, A grófnő) láthattunk.

Salma Hayek

Habár spanyol kollégája, Antonio Banderas az 1995-ös Desperado idején a Kísértetház, a Philadelphia és az Interjú a vámpírral miatt már nem számított szűznek Hollywoodban, a mexikói Salma Hayeknek hazája szappanoperái után ez volt az első filmje az Egyesült Államokban. És Robert Rodriguez akciófilmje be is indította Hayek karrierjét: a kilencvenes években és a kétezres évek elején évente több munkája is kijött (Alkonyattól pirkadatig, Szakíts, ha bírsz!, 54, Dogma, Frida), majd elkezdett egyre kevésbé fajsúlyos alkotásokban feltűnni (Nagyfiú-filmek, A maflás), de ennek ellenére még ma is jól cseng a neve. Legutóbb a Sokkal több mint testőr 2-ben láthattuk, hamarosan pedig két szuperprodukcióban is benne lesz: az Örökkévalók című Marvel-szuperhősfilmben és a House of Gucci című Ridley Scott-életrajzi filmben.

Adam Sandler

Sokan áldják, még többen átkozzák a pillanatot, de 1995 volt az az év, amikor – miután 1990 és 1995 között a Saturday Night Live állandó színésze volt, és eljátszott pár nagyjátékfilmes mellékszerepet is – bemutatták a tuskóvígjátékok cézárjának első olyan filmjét, ami már a saját sztárperszónájára épült: ez volt a Billy Madison – A dilidiák, amit gyors egymásutánban követett a Happy, a flúgos golfos, A vizesnyolcas, az Apafej, a Sátánka, a Férj és férj, a Ne szórakozz Zohannal! és még számos rettenetes Adam Sandler-film, amit próbálnánk inkább elfelejteni. A debilkomédiák szüneteiben a színész ugyan időnként leforgat egy-egy nívós alkotást is (lásd: Kótyagos szerelem, Üres város, Csiszolatlan gyémánt), de amikor már ezek miatt kezdenénk megbocsátani neki a rémtetteit, újra előjön egy olyan borzalommal, mint a Gyagyás gyilkosság (nomen est omen). Javíthatatlan gagyigyáros!

Gryllus Dorka

Végül a világsztárok után evezzünk hazai vizekre! 1995-ben játszotta el ugyanis első filmes szerepeit Gryllus Dorka is: először a Tereskova által jegyzett U.F.O.-ban szerepelt, majd Eszenyi Enikő, Udvaros Dorottya és Szalay Marianna oldalán Szabó Ildikó szatírájában, a Csajokban. Az itt megformált mellékszerepet csakhamar követte az első filmfőszerep: Sólyom András 1996-os, Érzékek iskolája című Esterházy-adaptációjában. Egy sor további magyar film (Honfoglalás, Romani kris – Cigánytörvény, Kalózok, Európa expressz, Dallas Pashamende) után

köztük a Tetthely című krimisorozatban vagy az Irina Palmban, amelyben Marianne Faithfull partnere volt. Utolsó nagyjátékfilmes főszerepe a Szász János által rendezett 2018-as A hentes, a kurva és a félszemű volt; azóta sorozatokban (Ízig-vérig, Apatigris) és kisfilmekben (Zuniverzum – Jelenetek egy szerelemből, Agapé) szerepelt. Legközelebb ismét egy német alkotásban lesz látható (Nasser Hund), de reméljük, minél előbb forgat idehaza is, hiszen mégiscsak a mi Dorkánk!