A színész nagy nehezen elárulta egy újságírói kérésére, ha pedig nem a sajátjairól van szó, akkor régi klasszikusokat sorol.
Robert De Niro rengeteg filmen dolgozott már együtt Martin Scorsese-vel (legutóbbi közös munkájukat, a Killers of the Flower Moont álló ovációval fogadták az idei cannes-i filmfesztiválon), mégsem a neves rendező egyik alkotását nevezte meg, amikor arról faggatták, melyik a kedvenc produkciója a sajátjai közül (pedig volt egy pár: Taxisofőr, Nagymenők, Dühöngő bika, Casino).
Egy 2015-ös interjúban ugyanis arra kérték De Nirót, nevezze meg a kedvenceit a hihetetlenül gazdag filmográfiájából. A sztár azonban megmakacsolta magát:
Nem szeretek egyetlen filmet sem kinevezni a legjobbnak. Ezt nem szívesen teszem.
Hosszas könyörgés árán De Niro végül kötélnek állt, és bevallotta, hogy van azért egy bizonyos projekt, amelyet a többi fölé értékel az életművében:
Van azért egy ilyen film. Nem mondom, hogy ez a legjobb, de ez egy olyan film volt, ami sokat jelentett nekem. A Mindenki megvan. Kirk Jones rendezte. Egy apáról szól, aki elhidegült a gyerekeitől, de rászánja magát egy nagy utazásra, hogy megpróbáljon újra kapcsolatba lépni velük.
Ez a 2009-es amerikai-olasz filmdráma annak idején nem muzsikált túl jól a pénztáraknál, és sokan kritizálták amiatt, hogy a karácsonyi film műfajának blőd sztereotípiáiból építkezik. De Niro alakítása azonban sok dicséretet kapott (ő alakította Frank Goode-t, a gyári melóst, aki nyugdíjasként jön rá, hogy mennyire elhanyagolta a családját). De Niro szerint okkal bukott meg a film a mozikban:
Pocsék munkát végeztek a promóció és a forgalmazás terén. A Miramaxot ugyanis ez idő tájt adta el a Disney.
Egy másik régi interjújában, amit még pályatársa, Kenneth Branagh készített vele, a három örök kedvenc filmjét is megnevezte:
- az 1954-es A rakpartont Marlon Brandóval a főszerepben,
- az 1955-ös Édentől keletrét James Deannel a főszerepben
- és az 1955-ös Haragban a világgalt, szintén James Deannel a főszerepben.
Ezek a régi idők nagy alakításai. És még mindig azok.