Miért rettegett Peter Sellers a lilától? Orson Welles tényleg nevet adott a műorrainak?
Clarke Gable tisztaságmániás volt
Gable mániákusan gyűlölte a koszt, a vélt piszkot sem tudta magán elviselni. A mellkasát és a hónalját is borotválta, de nem hiúsági, hanem gyakorlati okokból: a szőrszálakon megülnek az izzadságcseppek, azt pedig gyűlölte. Fürödni sem szeretett, mert szerinte a kádban ücsörgés egyet jelent azzal, hogy a saját mocskában üldögél az ember, még a hadseregben is egy kis mobil zuhanyt hurcolt magával.
Tisztaságmániája azonban úgy tűnt, mintha nem terjedt volna ki mindenre: iszonyúan büdös volt a szája. Noha nem mondta ki, de Vivien Leigh elég konkrétan utalt rá, hogy az Elfújta a szél forgatásán olyan érzés volt Gable-lel csókolózni, mintha belenyomták volna a fejét a kanálisba.
Orson Welles megőrült a nagy orrokért
Sokan nem szeretik, ha nagy az orruk, és ha tehetik, átszabatják. Orson Welles azonban épp a nagy orr megszállottja volt: sajátját kicsinek találta, ezért a szerepeiben egyre méretesebb műorrokat viselt. Ha anyagi nehézségekbe ütközött egy-egy filmje forgatása, kevésbé viselte meg, mint hőn szeretett műorrainak sorsa. Szerepei után mindegyik orrát hazavitte, még nevet is adott nekik, és társasági összejöveteleken olykor-olykor elővette némelyiket.
Cary Grant szent áhítattal imádta az LSD-t
1960-ban a Good Housekeeping háztartási magazin szerkesztőit felhívta Grant, méghozzá elég különös indokból: semmi másról nem akart beszélni, csak az LSD csodálatos hatásáról, és azt akarta, hogy mindenki szokjon rá.
Grant nagyon szegény családban született. Anyja egyik nap hirtelen eltűnt, és csak évekkel később derült ki, hogy még mindig él egy elmegyógyintézetben. A gyerekkori traumák egész életében gyötörték, és a megnyugvást végül egy LSD-terápia hozta meg, amit harmadik felesége javasolt neki. A színész 1958 és 1961 között legalább száz alkalommal LSD-zett, és büszkén, már-már vallásos áhítattal beszélt a szer jótékony hatásairól. (Egyik tripje során óriási pénisszé változott, és kirepült az űrbe.) A hippikorszak beköszöntével állt le vele, mert gyalázatosnak érezte, hogy összemossák az ő szent áhítatát a fiatalok mindennapos drogfogyasztási szokásaival.
Peter Sellers rettegett a lilától
Sellers alapvetően kezelhetetlen, agresszív személyiség volt. A forgatásokon minden apróság miatt üvöltözött, a feszültségét a stáb melósain vezette le, rendre ki is rúgatta őket. Tányérokat tört, a feleségeit puskával fenyegette. Ehhez az erőszakos jellemhez némi rasszizmus is járt, továbbá kőkemény hit a babonákban. Amikor Vittorio de Sicával az Egymillió karátos ötlet című filmben dolgozott, meg volt róla győződve, hogy az olasz rendező a természetfeletti hatalmak nagy ismerője - méghozzá a lila szín miatt.
De Sicára a frászt hozta egy lila ruhás lány, mert a lila a "halál színe". Sellers ezt szó szerint vette, és olyannyira megrémült, hogy onnantól kezdve semmilyen lilát nem viselt el a környezetében. Úgy hitte, hogy a szín megöli, és ha mégis akadt valami lila a közelében, kiborulva üvöltözött.
(Forrás: Grunge)