Az előzetese alapján a legbevállalósabb altesti poénokkal operáló alkotás úgy hiányzott már, mint egy falat kenyér,

És el lehet ugyan tartani a kisujjunkat, de egyrészt

ezeknek a vígjátékoknak is megvan a maguk szerepe

(ami gyakran nem más, mint hogy tele szájjal röhögjünk rajtuk), másrészt ezek között az opusok között is van nem kevés olyan, ami az ocsmánykodás mellett tényleg kifejezetten szellemes (ebben a válogatásunkban több ilyen is szerepel).

A Másnaposok-filmek direktora, Todd Phillips 2019-ben le is nyilatkozta, hogy a mai világban, azaz a túlhajtott politikai korrektség, sőt gyakran hiperkorrektség közegében egyetlen alkotó sem mer már merész komédiával jelentkezni, mivel nincs olyan poén, amit valamely társadalmi vagy egyéb csoport ne érezne sértőnek, és emiatt ne tiltakozna ellene valamely érdekvédő szervezet – a prosztóvígjátékok tehát minden bizonnyal ezért tűntek el a kortárs mozi kínálatából, mert a forgatókönyvírók és rendezők mellett természetesen a stúdiók sem akarnak kockáztatni.

Ennek jegyében a Farrelly fivérek sem forgattak a 2014-es Dumb és Dumber kettyó óta semmi jóféle ízléstelenséget,

pedig ők aztán tényleg éveken, évtizedeken át szállították megbízhatóan a gusztustalanságot (bár Bobby Farrelly részéről ennek vélhetően egy súlyos magánéleti oka is van), és a Haverok fegyverbennel, majd a Jokerrel Phillips is átnyergelt a szatírára, illetve a drámára (utolsó taplóvígjátékát, a Másnaposok 3-at 2013-ban láthattuk).

Durva humorú, de szellemes filmek

Ezeket a filmeket se hagyd ki, ha szereted a Másnaposokat!

Június 5-én volt 14 éve, hogy bemutatták ezt az őrült vígjátékot, amelynek a harmadik részét pedig épp tíz éve láthattuk először. Ennek örömére ajánlunk még 10 olyan filmet, amelynek hasonlóan gátlástalan a humora.

Tovább

Ilyen előzmények után készült el a szintén minimum pikáns Rossz tanár forgatókönyvírójaként ismert Gene Stupnitsky rendezése, a Barátnőt felveszünk, amely megdöbbentő módon nemcsak azt vállalta be, hogy

egy egészen kényes alaphelyzetből indul ki,

de a rég látott altesti és/vagy durva humort is.

A film egyik főhőse ugyanis egy 32 éves, keresetkiegészítésként Uber-sofőrként dolgozó 32 éves nő, Maddie, aki egy olyan tengerparti kisvárosban él, ami az évek során kedvelt nyaralóhellyé vált: emiatt felmentek az ingatlanadók, és a lány ezt olyan szinten nem tudja fizetni, hogy jelzálog került a házára. A film úgy kezdődik, hogy tartozása miatt egy tréler éppen elszállítja az autóját, egyetlen értékes ingóságát – ami azért is fontos, mert ez indítja be a cselekményt.

Hiszen autója elvesztése miatt Maddie elveszti egyik fő bevételi forrását, szóval igencsak kapóra jön neki az a furcsa hirdetés, amit egy barátnője talál a számára. Egy gazdag házaspár alkalmi „barátnőt” keres 19 éves csemetéje mellé: valakit, aki segítene előcsalogatni a fiút a csigaházából, mivel ősszel egyetemre megy, és a szülők nem merik úgy elengedni, hogy a srác addig kis túlzással csak a négy falat látta az életből, ahol videójátékozással és kizárólag a netről ismert barátaival való chateléssel volt elfoglalva.

Virágnyelven azonban mindez azt jelenti, hogy Maddie-nek el kell vennie Percy szüzességét – cserébe a jómódú szülők ráíratják az egyik kiszolgált autójukat.

Magyarán szólva a főhősnőnek prostituálnia kell magát

annak érdekében, hogy megtarthassa nem mellesleg anyai örökségként kapott házát, azaz imádott szülővárosában maradhasson.

Az alkotók pedig úgy kezelik ezt a kényes szituációt, ami talán nem csak a nőjogi szervezetek szemében számít darázsfészeknek, hogy rengeteg bevállalós poént társítanak hozzá,

ugyanakkor a film szerencsére nem kizárólag egy erre a helyzetre kihegyezett szexkomédia, hanem sokkal több és összetettebb annál.

A Barátnőt felveszünk érinti például a generációs ellentétek kérdését, mivel az amúgy még mindig fiatalnak számító Maddie és Percy között fennálló 13 év korkülönbség is hatalmas szakadékot jelent, hiszen a fiú Z-generációsként kis túlzással már az anyaméhben magába szívta a technikai kütyükhöz való vonzódást, míg a lány frászt kap tőle, hogy „a mai fiataloknak” kizárólag az jelenti a szórakozást, hogy a mobiljukat nyomkodják (van is egy erre épülő, az előzetesbe is bevágott, igen találó poén, ami azt illusztrálja, hogy miközben a 2000-es években még szexelni bújtak el a srácok egy házibuliban a hálószobába, addig ma azért, hogy VR-játékot játsszanak vagy összebújva chateljenek).

Egy korszak vége

Ezért nem csinál több vígjátékot a Joker és a Másnaposok-filmek rendezője

Todd Phillips egy váratlan fordulattal (anti)szuperhősfilmbe oltott súlyos karakterdrámát rendezett – és erre jó oka volt.

Tovább

Az alkotók azonban nagyon okosan nem állnak senki pártjára – ehelyett megmutatják, hogy igenis van, amiben a Z-generációnak, de van, amiben az idősebbeknek van igazuk: nem feltétlenül normális például két fiúnak azt vágni a szemébe, hogy b*sszák meg egymást, mert lehet, hogy anno ez még elment, de ha jobban belegondolunk, igenis homofób gyalázkodás;

Stupnitsky alkotása keményen kritizálja ezenkívül a helikopterszülőket is, akik felneveltek egy egész olyan nemzedéket (vagy legalábbis annak nagyon sok tagját), akik nem mernek anélkül kilépni a házból, hogy ne közölnék valamilyen jeladó eszközzel folyamatosan felmenőikkel pontos tartózkodási helyüket; a tengerparti város „bennszülöttjei” és az árakat felnyomó, csak nyárra odaköltöző nyaralótulajdonosok között fennálló feszültséggel pedig egy létező társadalmi problémára is felhívja a figyelmet (ami nem mellesleg akár magyar viszonyokra is lefordítható, lásd a balatoni helyzetet).

Alapvetően azonban az biztosítja a legizgalmasabb ellentétet a műben, hogy milyen kiáltó az ellentmondás a két központi karakter motivációja között. Hiszen minél jobban nyomul Maddie, annál jobban meg van ijedve Percy, ami egészen szélsőséges poénokra ad lehetőséget, de ezeket inkább nem spoilereznénk el, mert tényleg nagyon viccesek. A fogadásból vagy ellenszolgáltatás fejében történő „barátkozás” sémájába persze kódolva van a lebukás, az alkotók viszont még ezt is kiválóan oldják meg.

És miközben a Barátnőt felveszünkben a durvább poénok a főhősnő vaginán rúgásától kezdve az őt megformáló Jennifer Lawrence anyaszült meztelenül való megmutatásán át egészen a terhes nőkkel vagy a pedofíliával történő viccelődésig terjednek, mint a legjobb gátlástalan vígjátékok, ez is érzékeny karakterrajzot nyújt a hősökről. Akárcsak a Terhes társaság, a Családi üzelmek vagy akár a Túl közeli rokon esetében, Stupnitsky filmje is a szívhez szól,

Az meg már csak hab a tortán, hogy

(a kőgazdag apukát a Meglógtam a Ferrarival sztárja, Matthew Broderick játssza, és gazdagék sok üvegfelülettel ellátott kacsalábon forgó palotája is emlékeztet kissé az abban látott villára).

Ehhez hasonlóan azt is nagyon izgalmas figyelni, hogy Montauk ezúttal nem egy borongós dráma (itt játszódott ugyanis sokunk kedvence, A viszony című sorozat), hanem egy térdcsapkodós vígjáték számára biztosít jellegzetes helyszínt. Mindezzel persze nem akarjuk elvenni a komédiától senki kedvét, aki nem tartozik a filmínyencek kategóriájába, hiszen

a Barátnőt felveszünk azoknak is kiváló választás, akik egyszerűen csak szeretik a durvább humort, és a finomkodó komédiák közepette már évek óta nem röhögtek igazán önfeledten és jóízűen.

Ocsmányságok rogyásig

A 10 leggusztustalanabb komédia

Legyünk őszinték! Időnként kifejezetten felszabadító valami igazán undorító dolgon nevetni – ezért a klasszikusoktól a népszerűn át a legújabb alkotásokig összeszedtük a filmtörténelem legocsmányabb jeleneteit felsorakoztató vígjátékokat. Vajon a te kedvenced szerepel a listán?

Tovább