Jelen cikk írásakor épp úgy áll a 2023-as hollywoodi sztrájk – melynek következményeként számos film és sorozat gyártása és reklámkampánya leállt –, hogy szeptember 26-án este sikerült megállapodni az írókkal. Ez elviekben azt jelenti, hogy innentől kezdve az új szerződés jelentős védelmet és előnyöket nyújt a Writers Guild of America (WGA) tagjainak. Mint ismeretes, nem csak az írók, a színészek is sztrájkba léptek, ezért több forgatás is áll, valamint bemutatókat halasztottak el, mivel a szuperprodukciókban szereplő sztárok a vörös szőnyeges premiereken sem vesznek rész. Tehát

a sztrájk alatt nem csak a készülő filmek és sorozatok gyártása állt, de a már elkészült filmek közül sem mutatták be a nagy költségvetésű alkotások többségét

(így csúszott jövő évre többek közt a Dűne 2., ami az egész premiernaptárat borította). Bár az írókkal sikerült megegyezni, valójában nagyon úgy tűnik, hogy a követeléseiknek csak egy részét fogadták el, a színészek pedig egyelőre még nem térnek vissza munkához, ők előreláthatólag október 2-án ülnek le tárgyalni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mostantól ismét készülnek a forgatókönyvek, de a forgatások még állnak. Hogy teljes képet kapjunk a kialakult helyzetről, a következőkben annak jártunk utána, hogy egyáltalán milyen helyzetben vannak Hollywoodban a forgatókönyvírók, a színészek és a statiszták, vagyis miért léptek sztrájkba.

a csúszások

2024-nél előbb biztos nem láthatjuk a Dűne 2-t, de más bemutatók is tolódnak

A színészek sztrájkja nem csak a forgatásra, de a filmek promóciójára is hatással van.

Tovább

Mi történt?

Legtöbben talán a 2007-es írósztrájkra emlékszünk, amikor több sorozat is kurta évaddal jött ki (pl. a Doktor House 4. szezonja a szokásos 21-24 helyett ezért csak 16 részes), vagy el se indult (így járt pl. a 24 című sorozat). Akkor az írók az új médiumok (DVD, legális letöltés) bevételeiből származó részesedés mértéke miatt léptek sztrájkba. Olyan viszont, hogy mind az írók, mind pedig a színészek egyszerre sztrájkoljanak, utoljára 1960-ban fordult elő. Ekkor is azért döntöttek a munkabeszüntetés mellett, hogy jobb szerződéseket érjenek el, ahogy most is, hiszen

ha röviden akarjuk összefoglalni, jelenleg a streaming szolgáltatók hozzáállása és az egyre nagyobb teret nyerő mesterséges intelligencia okozta a gondot.

így indult

Ismét sztrájkolnak a hollywoodi írók – mutatjuk, milyen sorozatok csúszhatnak

15 éve nem volt ilyen.

Tovább

A sorozatgyártás változó struktúrája

A forgatókönyvírók valamivel hamarabb, már májusban letették a munkát, a színészek júliusban csatlakoztak hozzájuk. Az ok azonban mindkét szakszervezetnél hasonló, többek közt a sorozatgyártás átalakulása a streaming előretörésével. Felszabadító érzés úgy nézni a sorozatokat, hogy nem szakítják meg reklámok, nem kell az új epizódra egy hetet várni (bár ez a modell pont visszatérőben van pár presztízssorozat esetében), sőt, a műsorrendhez sem kell igazodni. Ez a struktúra azonban egyáltalán nem kedvez a forgatókönyvíróknak.

Ha feltesszük a kérdést, hogy mivel keres pénzt egy író, az első válasz talán az, hogy kávézással. Ha komolyabban végiggondoljuk, akkor már olyan válaszok is születnek, mint például:

• Ír egy forgatókönyvet, és megpróbálja eladni valamelyik hollywoodi stúdiónak.
• Ugyancsak egy stúdiónak, de nem forgatókönyvet, hanem csak egy filmötletet ad el, és talán még arra is felkérik, hogy ő írja meg.
• Ír egy könyvet, amiből filmet vagy sorozatot akar készíteni egy stúdió, ami ezért jogdíjat fizet.
• Felkérik, hogy dolgozzon át egy forgatókönyvet, amit valaki más írt (ez az az eset, amikor azt látod a stáblistán, hogy vagy öt-nyolc ember dolgozott egy forgatókönyvön).
• Elad egy sorozatötletet egy stúdiónak, és talán még arra is felkérik, hogy valamilyen minőségben (vezető író, executive producer, stb,) vegyen részt az elkészítésében.
• Bekerül egy sorozat írói közé, része lesz az úgynevezett írószobának.

Ez csak pár módja annak, ahogyan az írók pénzt kereshetnek Hollywoodban, de már ebből is látszik, hogy ezek mind-mind eseti bevételek, vagyis az íróknak nincs fix fizetésük. A stream platformok megjelenése előtt azért volt jobb a helyzet, mert a tévétársaságok kb. 24 epizódos évadokat rendeltek meg, amik szeptembertől májusig mentek a csatornán. A cél az volt, hogy minél többeket odaültessenek a tévé elé, hiszen a műsort megszakító reklámblokkból volt bevétele a csatornának.

Egy ilyen évad kb. 40 hétnyi fix munkát jelentett az íróknak,

és nem csak az epizódok megírásáért fizettek, de azért is, hogy a forgatás alatt kint legyenek, hiszen bármikor előfordulhatott, hogy valamit át kellett írni. Ráadásul egy ilyen hosszabb projekt alatt a tapasztalatlan íróknak lehetőségük volt a fejlődésre, és egyre több szakmai ismeretet szereztek ahhoz, hogy előbb-utóbb maguk is vezető írók lehessenek.

aztán csatlakoztak a színészek

Indul a színészek sztrájkja, leállhat Hollywood

160 ezren döntöttek a munkabeszüntetés mellett. Jobb munkakörülményeket, és védelmet akarnak a mesterséges intelligenciától.

Tovább

Írónak lenni szívás

Ehhez képest a stream szolgáltatókon látható sorozatok egészen másként készülnek. Ott elsősorban nem a nézettség, hanem az előfizetők száma dominál, tehát ehhez igazítják a sorozatok struktúráját is. Minél több előfizetőt kell szerezni, és minél többet meg kell tartani. Emiatt nem éri már meg 24 részes évadokat készíteni, a legtöbb stream-sorozat ma már maximum 10 részes, nagy ritkán 12, de általában 8. Ennyi epizódot a felhasználók egy (hosszú)hétvége alatt ledarálnak, így folyamatosan szükség van valami újra, ami ott tartja őket a platformon. Ha egy író munkát kap egy ilyen sorozatban, az csak kb. 20 hetes állandó bevételt jelent, és manapság a forgatásokon való jelenlétért sem szoktak külön fizetni. Ehhez jön még, hogy a legtöbb ilyen széria valami látványos sci-fi vagy fantasy, ami jóval több idő alatt készül el, mint például A helyszínelők. Valamint az írószobák „mérete” is kisebb lett:

ma már a legtöbb sorozaton nem hét-nyolc, hanem csak két-három író dolgozik.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy kezdetekben eléggé jó terepnek tűnt a streaming, hiszen rengeteg munka akadt, számtalan fiatal író kapott lehetőséget, hogy megmutassa magát, és még a beütemezett reklámszünetekre és a műsoridő pontos hosszára sem kellett odafigyelni, mikor felépítették az egyes epizódok dramaturgiáját (nagy kérdés, hogy most, hogy a több streamszolgáltató is elkezdte bevezetni a reklámokkal megspékelt, olcsóbb csomagját, ezzel mi lesz). Mindez azt jelenti, hogy

bár mennyiségre több sorozat készül, de kevesebb ideig van állandó munkája egy-egy írónak, és több idő telik el két felkérés közt.

Van olyan író Hollywoodban, aki hiába írt egy sikeres szériát, ami díjakat is kapott, már a lakhatással is komoly gondjai vannak. Valahogy tehát bevételhez kell jutniuk az íróknak, de hogyan?

A bonyolult matek

A projektek közti bevételt biztosítaná az úgynevezett „residuals”, vagyis az ismétlésekért járó jogdíj. Az 1960-as sztrájknak az egyik jelentős hozadéka, hogy

az írók és a színészek minden egyes alkalommal pénzt kaptak, amikor a tévé megismételt egy általuk készített sorozatot.

Ez egy elég komoly bevételi forrás, és amíg a televízióban mentek az ismétlések, könnyű volt kiszámolni, hogy kinek, mennyi jár, hiszen mikor újra leadtak egy epizódot, mindenkinek járt a jogdíj, aki a stáblistán szerepelt. A streamszolgáltatók azonban megkavarták a matekot. A szolgáltatók szerint ugyanis az nem működik, hogy ahányszor egy felhasználó megnéz egy epizódot, csilingel a jogdíj. Ehelyett a legtöbben azt csinálják (például a Netflix és a Hulu – utóbbi itthon a Disney+ része), hogy egyben fizetnek valamennyit azért, hogy a felületen elérhető az adott sorozat. Ez tehát független attól, hogy hányszor és hányan tekintenek meg valamit, így értelemszerűen kevesebb is az összeg mint korább,an, amikor

egy ismétléssel akár 24 ezer dollárt is lehetett keresni. Most viszont kb. 400 dollárt fizetnek a streamszolgáltatók.

az egyik következmény

A színészek sztrájkja kinyírta a puccos vörös szőnyeges filmpremiereket

A színészek szakszervezete ugyanis nem engedi a sztrájk alatt, hogy a tagok reklámozzák a filmjeiket. Ha nincs őszig megegezés, könnyen ehet, hogy a 2024-es és későbbi filmtervek is mennek a levesbe.

Tovább

Milyen megoldás született minderre?

Mint a cikk elején említettük, szeptember 26-án este megszületett a megállapodás a forgatókönyvírók szakszervezete (WGA) valamint a stúdiókat és a streamingszolgáltatókat tömörítő érdekképviseleti szerv (AMPTP) között. Ebben külön kitérnek a forgatókönyvírók munkaidejére és a jogdíjaira is. Az egyik legfontosabb döntés, hogy

azokon a sorozatokon, amik legalább hat részesek, minimum három írónak kell dolgozni, és az epizódok számával az írók száma is arányosan nő:

a 7-12 részes sorozatokhoz minimum öt írót, a 13 részesnél több sorozatokhoz pedig hat írót kell felvenni. Ez utóbbi már részben közelít a tévés korszak számaihoz, amikor ugye heten-nyolcan dolgoztak egy sorozaton, de a hatrészes sorozatok esetében igazából maradt a mostani írószám (a WGA eredetileg hat írót szeretett volna), márpedig ebből a formátumból elég sok van, és talán egy ilyen egyezmény hatására még több lesz. Arra gondolok, hogy ezt könnyű úgy kijátszani, hogy a jövőben elsősorban hat vagy még kevesebb részből álló sorozatot gyártanak, arról nem is beszélve, hogy amikor kettévágnak egy évadot (mint tették például legutóbb Stranger Things-szel), akkor az egy vagy két évadnak számít ebből a szempontból.

A másik lényeges döntés az írók foglalkoztatási idejét érinti, ami ugye két okból fontos: az egyik, hogy a tapasztalanabb írók tudjanak fejlődni, a másik, hogy hosszabb ideig legyen állandó munkájuk az íróknak. Ezek szabályozása viszont szintén nem éri el a korábbi szintet, vagyis messze nem lesz a jövőben sem kb. 40 hétnyi fix munkája az íróknak (a legtöbb a 20 hét, ami biztosan állandó). Némiképp ehhez tartozik, hogy sikerült elérni azt is, hogy az átírásért is járjon honorárium, vagyis ha a forgatókönyv-tervezet egy második körön megy át, amikor hozzá kell nyúlni.

A legfontosabb pedig a jogdíj kérdése, és talán ebben született a leginkább felemás megoldás. Ugyanis csak abban sikerült megállapodni, hogy az írók valamennyi bónuszt kapnak a streaming platformokra készült, nagy költségvetésű sorozatok és filmek után, amiket sokan néznek. Bár ez még mindig több annál, mint ami eddig volt, de

pont azokat a sorozatokat és filmeket nem érinti, amiknek a tévés ismétlése eléggé jól fizetett, és amik most is elérhetők a streaming platformokon.

Gondolok például arra, hogy bármennyire is népszerű a Szívek szállodája a Netflixen, mivel nem saját sorozat, az alkotók továbbra sem kapnak semmilyen jogdíjat utána (erről beszélt nem rég Sean Gunn, aki Kirket alakította a sorozatban).

az ai ellen

Tom Cruise a kaszkadőrökért lobbizik és hadat üzent a mesterséges intelligenciának

Jobb feltételeket akar az akciójelenetek névtelen hőseinek, de azt is szeretné, hogy a színészek sztrájkja alatt lehessen azért filmeket reklámozni.

Tovább

Statisztának, színésznek lenni se jobb móka

A sztrájk egyik aspektusa, amiről kevés szó esik, az úgynevezett „saját kazettás meghallgatás”. Ez alatt azt kell érteni, hogy a válogatás az egyes szerepekre nem személyesen zajlik, hanem a színész felvesz egy videót, amit elküld. Csakhogy, ennek a világjárvány alatt elterjedt castingolási módnak elég komoly költségei vannak, ha valaki színvonalas videót akar készíteni, és ezt a színészek saját zsebből fizetik. Az pedig, amit korábban az írók kapcsán vizsgáltunk, a színészekre is igaz: tehát ők sem profitálnak már annyit az ismétlésekből, mint amikor a tévében mentek a sorozatok. Ehhez hozzá kell tenni, hogy bár a médiában leginkább a sztárokat látjuk, akiknek bejött a hollywoodi álom, de a legtöbb színész ezt nem engedheti meg magának, ezért szüksége van minden bevételi forrásra, pláne két forgatás közt. De még így is a statiszták vannak legrosszabb helyzetben, hiszen amellett, hogy alig becsülik a munkájukat, még a mesterséges intelligencia is ellenük dolgozik.

szörnyű cgi-statiszták

Újabb borzalmas CGI-baki a Disney+-on

A március 31. óta nálunk is elérhető Szerelmem, Harvard című romkom elején szúrtak ki rajongók egy kifejezetten félelmetes hibát.

Tovább

Helyetted dolgozik a mesterséges intelligencia

Ez akár egy reklámszlogen is lehetne, olyan jól hangzik, pedig igazából ez nem valami jó. A mesterséges intelligencia olyan, mint az ipari forradalom idején a gépek: az emberek elkezdték félteni tőle a munkájukat. Nem véletlen, hiszen látjuk, hogy képeket készít híres képzőművészek stílusában, zenét ír filmzeneszerzők művei alapján, és már azzal is megpróbálkoztak, hogy verset és más irodalmi művet írassanak vele. Természetes, hogy a forgatókönyvírók is féltik tőle a munkájukat, nem véletlen, hogy a írósztrájk egyik fontos pontja az volt, hogy a mesterséges intelligencia „nem írhat vagy írhat át irodalmi anyagot”, és nem használható „forrásanyagként”. Azonban

az AI igazi vesztesei a statiszták lehetnek, ugyanis őket már most előszeretettel helyettesítik digitálisan a nagyobb tömegjeleneteknél.

Arról van szó, hogy elterjedt egy olyan kezdeményezés – többek közt a Disney-nél, de állítólag más stúdiók is kacérkodnak ezzel –, hogy aki statisztál egy produkcióban, azt tetőtől talpig beszkennelik, amit innentől kezdve bármikor felhasználhatnak. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy aki egyszer már statisztált egy nagyobb stúdiónak, és beszkennelték, arra talán soha többé nem lesz szükség statisztaként.

Ez többek közt abból ered, hogy

a statisztáknak alá kell írniuk egy joglemondó nyilatkozatot, amiben egyszeri díjazás fejében lemondanak a saját képmásukhoz fűződő jogokról, amit a stúdió felhasználhat.

Tehát ez azt jelenti, hogy ellentétben a színészekkel és az írókkal, a statiszta semmifajta jogdíjat nem kap az ismétlésekért. No meg azt is jelenti, hogy a „képmás” kifejezés nincs igazán szabályozva, ezért akár a beszkennelt, egész alakos test is beletartozhat ebbe a kategóriába.

az írósztrájk vége

Közel 150 nap után véget ért a hollywoodi írósztrájk

A feleknek sikerült megállapodni az egyik legfontosabb kérdésben is: milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a filmgyártásban.

Tovább

Visszaszorítja az AI-t az új megállapodás?

Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre csak az írókkal sikerült megállapodni, a színészek és a stúdiók képviselői közt előreláthatólag október 2-án kezdődnek meg a tárgyalások. Tehát azt még nem tudni, hogy mit kezdenek például a problémás testszkenneléssel és a „képmás” kifejezéssel, viszont a forgatókönyvíróknak sikerült némiképp visszaszorítani a mesterséges intelligencia előretörését. Megállapodás született többek közt a következőkről:

• A mesterséges intelligencia nem írhat vagy írhat át irodalmi anyagokat, és az általa generált anyagok nem minősülnek forrásanyagnak. (ez volt ugye az egyik legfontosabb kitétel, amit a forgatókönyvírók el akartak érni).
• Az író dönthet úgy, hogy mesterséges intelligenciát használ az írási folyamathoz, feltéve, ha a megbízó ezt engedélyezi és az író betartja a cég szabályait. Ugyanakkor a megbízó nem kötelezheti az írót AI használatára.
• A cég köteles közölni az íróval, ha az adott szöveget AI generálta.

Mindebből tehát az következik, hogy a mesterséges intelligencia bármikor része lehet a munkafolyamatnak, ha abba az író(k) és a megbízó kölcsönösen beleegyezik. Ami viszont problémás ebben, hogy jelenleg nincs semmifajta módszer arra, hogy százszázalékos biztonsággal ki lehessen szúrni, ha egy szöveget az AI írt, vagy valamilyen módon mesterséges intelligenciát használtak az alkotó folyamat közben. Mindez pusztán a felek becsületére van bízva.

(via Vox, Vulture, BBC, Variety, 444, IGN)