MacGruber (2010)

Az évtized legidétlenebbb, egyben egyik legszórakoztatóbb akcióvígjátéka a Saturday Night Live egyik vicces szkeccseként kezdte életét, utána írtak belőle filmet, ami persze egy MacGywer paródia. Hőse, MacGruber (Will Forte) az egyetlen amerikai hős, aki egymaga kiérdemelte, hogy tagja legyen a Zöldsapkásoknak, a Navy Sealnek és a Rangereknek is, valamint ő az, aki eddig 16 bíborszívet, 3 kongresszusi érdemrendet és 7 elnöki medált kapott bátorságáért. Tíz éve annak, hogy meggyilkolták menyasszonyát, azóta visszavonultan él, és nem üldözi a bűnt. Ám amikor esküdt ellensége, Dieter von Cunth (Val Kilmer) meglovasít egy nukleáris robbanófejet, MacGruber és hű társa, Vicki St. Elmo (a zseniális Kristen Wiig) azonnal hazája szolgálatába helyezi magát, és nyomába ered von Cunthnak.

Hanna - Gyilkos természet (2011)

Ezt a nagyszerű akciófilmet általában úgy emlegetik, mint ami beindította a nagyszerű, de ekkor még kislány Saoirse Ronan karrierjét, pedig sokkal többről van szó. Joe Wright munkája egy fantasztikusan megcsinált akciófilm, balettszerű összecsapásokkal a Chemical Brothers zenéjére, egy túlélőmozi és egy politikai thriller, amelyben a szálakat a gonosz Cate Blanchett mozgatja, és egy dráma a felnövésről, a másságról és az elveszített családról. Hősét, Hannát apja (Eric Bana), az egykori titkosügynök a világtól távol, a finn tundrán nevelte föl, akiből a tudását átadva profi harcost nevelt. Miután az apja felkészítette Hannát, egy faladattal visszaküldi őt a civilizációba. Miközben a lány különleges ügynökökkel és egy titokzatos nővel találkozik, egyre többet tud meg a saját életéről és múltjáról.

Koldus puskával (2011)

A film készítőit a grindhouse újbóli népszerűsége ihlette meg, de nem paródiát csináltak, hanem egy olyan főhajtást, amelybe minden belefért, amit ez a mocskos műfaj adott a világnak - vagy talán több is. Hope Town városának pályaudvarán egy csavargó (Rutger Hauer) ugrik le a vonatról, és rögtön a pokolba csöppen. A városban tombol az erőszak, folyik a vér, az utcákat Drake és a két szadista gyilkos fia uralja. A hobó növekvő feszültséggel szemléli a bűnözők garázdálkodását, végül fűnyírógép helyett fegyvert vásárol. Megkezdi hadjáratát Drake és bandája ellen, nekiáll megtisztítani a várost a mocsoktól – nincs könnyű dolga, mert megjelenik két halhatatlan fejvadász, akik korábbi áldozatai között ott van Abraham Lincoln, Jézus és a húsvéti nyuszi is. Ebből talán érzékelhető, miről is van szó itt, de ez Hauer nélkül nem működne.

Beépített hiba (2014)

Paul Thomas Anderson (Magnólia, Kótyagos szerelem, Vérző olaj) a kritikusok egyik kedvenc rendezője, akik Joaquin Phoenixet is imádják, Anderson pedig Thomas Pynchon közönség kedvenc regényét vitte vászonra, vagyis minden adott volt a hatalmas sikerhez, ehhez képest egy teljesen elfeledett, sehol számon nem tartott darabról van szó. A dolog teljesen érthetetlen, mert az emberrablási ügybe keveredő, enyhén hibbant Los Angeles-i magánnyomozó története hozza a régi nagy film noirok hangulatát, A nagy Lebowski életérzését, amihez olyan nagyszerű színészek asszisztálnak, mint Josh Brolin, Owen Wilson, Reese Witherspoon vagy Benicio del Toro. Marihuánafelhőbe burkolózó főhősünk velük merül alá az Angyalok városának sajátos világában, őrült szörfösök, kisstílű bűnözők, kurvák és pszichedelikus rockzenészek keresztezik az útját. A hallucinációk és a valóság egybecsúsznak.

Rendes fickók (2016)

Shane Black napjaink legszórakoztatóbb rendezője, ez a munkája pedig az elmúlt évtized garantáltan legjobb vígjátéka, ami ráadásként kriminek is remek, de leginkább azért annyira jó, mert Russell Crowe és Ryan Gosling annyira jó párost alkotnak. Mindketten magánnyomozók a 70-es évek Los Angeles-ében – már megint itt és ekkor járunk Anderson filmje után -, bár az egyik inkább csak verőlegény (Crowe), a másik meg a világ leggázosabb detektívje (Gosling), és ezt a saját, nála sokkal érettebb kislánya (Angourie Rice, aki mindkettőjüket lejátssza néha) mondja rá. Egy gyönyörű pornósztár látszólagos öngyilkossága után kezdenek el nyomozni, ami egyszerű rutinmelónak ígérkezett, de amiről hamarosan kiderül, hogy az évszázad bűnügye, amelyben érintett a Los Angeles-i alvilág színe-java és egy bíró gyönyörű, de feltehetőleg kissé kettyós lánya (Margaret Qualley) is, aki pornózik, és jelen esetben a pornó vezet el a megoldáshoz…

Némaság (2016)

Martin Scorsese  nem először veszi elő a hit és az ahhoz kapcsolódó kétely és kísértés kérdését, hiszen az annak idején oly nagy botrányt kiváltó Krisztus utolsó megkísértése is erről szólt. Most sem rejti véka alá, kikkel szimpatizál, de képes árnyalt képet festeni és mások álláspontját is tisztességes módon bemutatni, sőt, talán megérteni is. Hőse két portugál jezsuita szerzetes (Andrew Garfield és Adam Driver), akik a XVII. század derekán, a legnagyobb keresztényüldözés közepette érkeznek Japánba, hogy felkutassák mentorukat, Ferreira atyát (Liam Neeson), akiről az a hír terjedt el, hogy megtagadta a hitét. A Némaság megkövetel egyfajta áhítatot, némi előzetes bizalmat, hogy a valódi mondanivalót lássuk, az emberséget, a kétségbeesett válaszkeresést – de ha ez megvan, akkor minden más, beleértve a hibákat az önismétlést és a sokáig egy helyben ragadást, kevésbé lesz fontos.

Büntető ököl (2017)

Mi is gyakran szapultuk, nyilván más is, merthogy Vince Vaughn egykor tehetséges színész volt, aki évtizedek óta gagyi, vagy legjobb esetben közepes vígjátékokra pazarolja ezt a tehetségét, ahol mindig ugyanazt a lusta, de szerethető pasast alakítja, akinek a végén tök jó csaja lesz. Most viszont összeállt az extrémen erőszakos stílusáról ismert S. Craig Zahlerrel (Csontok és skalpok), és rendesen kilépett a komfortzónájából. Ő az egykori profi boxoló, Bradley, aki elveszíti a munkáját, és a házassága is válságba kerül, ezért drogfutárként kezd el dolgozni, hogy kényelmes életet tudjon biztosítani feleségének (Jennifer Carpenter). Amikor egy átadás brutális tűzharcba torkollik, Bradley hamar a hűvösön találja magát, ahonnan csak úgy tudja megvédeni szeretteit, ha teljesíti egy elvetemült bűnöző követeléseit. Ki kell nyírnia egy rabot, akit a börtön legveszélyesebb részlegében őriznek, ezért a férfinak be kell bizonyítania: van annyira elvetemült, hogy a hírhedt 99-es blokkba zárják. Ami innen jön, az nagyon brutális, de nagyon jó is.

A rabbi meg a lánya (2017)

A chilei Sebastián Lelio (Gloria, Egy fantasztikus nő) filmje kapásból két olyan témára épít, amely sokakat visszakézből elidegenít – nyilván ez okozta azt, hogy ilyen alulértékelt maradt -, az ortodox zsidó közösségek élete és a leszbikus kapcsolatok. Apja halálát követően Ronit (Rachel Weisz ) hosszú idő után visszatér gyerekkora helyszínére, egy londoni ortodox közösségbe, ahol felnőttként újra szembe kell néznie az általa már egyszer megtagadott szokásokkal, törvényekkel és saját szexualitásával. És szembe kell néznie a fiatalkori szerelme, Esti (Rachel McAdams ) iránti érzéseivel, aki időközben pont a legjobb közös barátjukhoz (Alessandro Nivola) ment hozzá, és ez nem az a fajta közösség, ahol az ilyesmit könnyedén veszik. És lehet, hogy ez egy lassú darab egy olyan témában, ami nem mozgat meg mindenkit, de a két Rachel játéka szívszorítóan jó, miattuk többet is megért volna ez a remek dráma.

forrás: looper.com