1923. október 16-án alapította meg Walt Disney és a bátyja, Roy Oliver Disney a The Walt Disney Company-t, amit akkor még Disney Brothers Cartoon Studiónak hívtak. Az elmúlt majdnem száz évet a hatalmas sikerek mellett hatalmas botrányok is tarkították, ezekből gyűjtöttük össze a legmeglepőbbeket.

10. Sztrájkolnak az animátorok

Bár a Disney sok mindennel büszkélkedhet az animációs filmek terén, hiszen övék volt az első hangos rajzfilm (Willie gőzhajó, 1928), az első Technicolor rajzfilm (Flowers and Trees, 1932) és az első egész estés rajzfilm (Hófehérke és a hét törpe, 1937), ám náluk volt a legalacsonyabb az animátorok fizetése, ráadásul még túl is hajszolták őket, hiszen napi 10 órát dolgoztak. Sőt, még azt is természetesnek vették a cégnél, hogy a nők fizetése alacsonyabb, mint férfiaké. Végül

1941. május 28-án több száz animátor lépett sztrájkba.

62 nap után végül a vállalat engedett: emeltek a fizetéseken, jobb körülményeket biztosítottak a dolgozóknak és a felvétel szakszervezeti tagsághoz lett kötve.

9. Öngyilkos lemmingek

1958-ban mutatták be a Disney Fehér vadon című természetfilmjét, melyben látható, amint a lemmingek tömegesen ugrálnak le a sziklákról, hogy a mélybe vessék magukat. Máig tartja magát a legenda, hogy ez a tundrán és nyílt füves területeken honos rágcsáló hajlamos tömeges öngyilkosságot elkövetni, ám 1983-ban kiderült, hogy

a felvételeket meghamisították.

A filmesek maguk dobálták le szerencsétlen állatokat a sziklákról, majd úgy vágták össze a jeleneteket, mintha azok maguktól ugranának.

8. Aligátorveszély

A Walt Disney World egy mocsaras területen áll Floridában, így nem csoda, hogy aligátorok ólálkodnak a környéken. A cég nem is igazán foglalkozott ezzel, egészen 2016 júniusáig, amikor egy kétéves kisgyerek, Lane Graves életét vesztette, amikor megtámadta egy aligátor. Az eset után olyan hírek terjedtek az interneten, hogy többen aligátorokat ettek Disney Worldben, valamint napvilágot látott egy 2009-es videó, amin a park egyik dolgozója a lovagló közönség felé csalogatja az egyik hatalmas hüllőt. Évekbe telt, mire a Disney meg tudta nyugtatni a látogatókat, de sokak számára még mindig ijesztő a gondolat, hogy aligátorok lehetnek a park vizeiben, hiszen a mocsaras környezet miatt lehetetlen megszabadulni tőlük. A cég aligátorveszélyre figyelmeztető táblát helyezett el a park több pontján is.

7. Hová tűnt Rémusz bácsi?

A Dél dala – Rémusz bácsi meséi című 1946-os, vegyes technikával készült film szinte már a bemutatója után problémásnak bizonyult. Az élőszereplőket és animációs figurákat vegyítő alkotás Joel Chandler Harris Rémusz bácsi-történeteinek adaptációja, ám a stúdió azon kevés filmje közé tartozik, ami

nem streamelhető a Disney+-on.

A cég álláspontja szerint a karaktereket sztereotip és ellentmondásos módon ábrázolták, és olyan faji felhang is felfedezhető a filmben, ami már a bemutató idején is problémás volt. Ugyanakkor ez a film szolgált alapul a párizsi és tokiói Disneylandben és a floridai Walt Disney Worldben található Splash Mountainnek, ami mindmáig az egyik legnépszerűbb túra a parkban. A kaliforniai Disneylandben viszont épp felújítás alatt áll a Splash Mountain, és amikor 2024-ben újból megnyitják, már A hercegnő és a béka című 2009-es rajzfilmre épül majd, amiben a Disney első fekete hercegnője, Tiana szerepel.

6. Szegény bölcsisek

A Disney mindig is nagy hangsúlyt fektetett a szerzői jogok védelmére, de volt, hogy túlzásba esett. 1989-ben három floridai bölcsődét köteleztek arra, hogy a falra felfestett, ötméteres Miki és Mini egér, valamint Goofy figurákat távolítsák el, mivel nem kértek rá engedélyt a cégtől.

5. Közös alsónemű

A Walt Disney World egyik közkedvelt attrakciója, hogy a gyerekek Miki egérrel fotózkodhatnak. 2001-ben azonban kisebb botrány lett abból, hogy az egeret alakító dolgozóknak nemcsak a jelmeze, de az alsóneműje is közös volt, amit a cég mosodájában tisztítottak, ahelyett, hogy a saját, otthon mosott ruhadarabjukat hordhatták volna. Többen arra panaszkodtak, hogy

az alsóneműk mocskosak és büdösek voltak, sőt volt, aki tetves és rühes lett tőlük.

A Disney végül engedélyezte a saját alsónemű használatát.

4. Lemészárolt madarak

A Discovery Island a floridai Disney World oázisa, ahol különféle madarakat tekinthettek meg a látogatók. Azt azonban nem tudták, hogy szegény állatokkal hogyan bánnak. 1989-ben állami és szövetségi vádak alapján indult eljárás az állatkert igazgatója ellen, aki utasításba adta dolgozóknak, hogy lőjék agyon a sólymokat és dögkeselyűket, pusztítsák el az íbiszek és kócsagok fészkeit és tojásait. A vizsgálat folyamán az is kiderült, hogy a keselyűket egy kis fészekbe zsúfolták össze, és alig kaptak vizet és élelmet. A Disney bűnösnek vallotta magát, 10 000 dolláros pénzbírságot fizetett, valamint 75 000 dollárt adományozott Floridának egy vadvédelmi oktatási programra, a parkot azonban csak az eset után tíz évvel, 1999-ben zárta be, miután megnyílt a Disney's Animal Kingdom. Ez utóbbival is voltak gondok, hiszen az odaszállított állatok közül a Disney szerint 12, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint azonban 29 pusztult el az úton. Elsősorban

elhanyagoltság, verekedés és mérgező anyagok elfogyasztása miatt pusztultak elorrszarvúak, vízilovak, antilopok, gazellák és gepárdkölykök.

3. Sírkövek és urnák kizárva

Walt Disney még maga hozta meg azt a szabályt, hogy karaktereik nem szerepelhetnek sírköveken, urnákon és emléktáblákon, mivel szerinte így elvész az ártatlanságuk és a varázsuk. Ezért nem lehetett a 2019-ben a négyévesen elhunyt Ollie Jones sírján sem Pókember, pedig édesapja magához az egeres céghez fordult, akik megtagadták a szuperhős használatát a Pókember-rajongó kisfiú sírkövén.

2. A „barna bőr”-jelmez

A 2016-os Vaiana című animációs film egyik szereplőjét, a tetovált félistent, Mauit már a bemutatókor kifogásolták, mivel túlsúlyos, egyáltalán nem vonzó sztereotípiaként ábrázolja a polinézeket. Az igazi felháborodás viszont abból volt, amikor a Disney piacra dobta a Maui-jelmezt. A cég szokása, hogy karaktereihez különféle jelmezeket készít, ám ez nem volt más, mint egy „barna bőrű” öltözék. A közösségi média is elítélte, mivel kimerítette a

„kultúrák nem jelmezek”

témakörét.

1. Don’t Say Gay

Bár többször is előfordult, hogy a Disney azért került kellemetlen helyzetbe, mert kirekesztően gondolkodott, ám egy épp aktuális ügyben pont az ellenkezője miatt mentek neki a cégnek Floridában. A „Don’t Say Gay” néven elhíresült törvény szabályozná az állam iskoláiban, hogy mennyit lehet beszélni LMBTQ-kérdésekről, valamint megtiltaná egyebek közt, hogy harmadik osztályig szexuális felvilágosítást tartsanak a diákoknak. A Disney is tiltakozott a törvényjavaslat ellen, amire válaszként megvonták a cég különleges adóstátuszát az államban. A cég 1967 óta maga rendelkezhet afelett 10 hektáros terület felett, melyen a floridai Walt Disney World áll. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a közművek megfelelő működésért, az utak karbantartásáért és a tűzoltásért is a Disney felel, ezért cserébe adómentességet biztosít neki az állam. A kormányzó, Ron DeSantis ezt vonta meg idén áprilisban, miként mondta:

„Ha a Disney amellett kötelezi el magát, hogy gender ideológiát tanítsanak az általános iskolában, nem fogjuk többé piedesztálra emelni. Ugyanazokat a törvényeket fogják betartani, mint mindenki más, és megfizetik az adó rájuk eső részét Floridában”.

(via Variety, The Conversation, GOBankingRates, ReelRundown)