Lehetséges egyáltalán?

Michael Crichton könyvének alapötlete és az egész széria kiindulópontja, hogy képesek vagyunk dinoszauruszokat klónozni, például egy borostyánba ragadt több millió éves szúnyogban talált dínóvérből. Pedig nem. Egy 65 millió évvel ezelőtt kihalt Tyrannosaurus rexet képtelenség visszahozni, mert a DNS felezési ideje körülbelül 521 év. Magyarán 521 év után a nukleotidok közötti kötések fele megszakad, újabb 521 év után a maradék felének a kötése is felbomlik, és így tovább, egészen addig, amíg teljesen használhatatlanná nem válik az elpusztult élőlény örökítőanyaga. Még ideális körülmények közt, mínusz 5 fokon is minden kötés felbomlana legfeljebb 6.8 millió év alatt. De a DNS sokkal hamarabb olvashatatlanná válna, mert nagyjából 1,5 millió év után olyan kis részekre szakad szét a láncolat, hogy abból képtelenség értelmes információkat kinyerni.

Drága volt, de megérte!

Crichton regénye 1990-ben jelent meg, de ekkor már rég megvették a megfilmesítés jogát, mert egyszerűen tudni lehetett, hogy olyan jó az alapötlet, hogy a dologból bestseller lesz. Öt stúdió is licitált a jogokra, végül a Universal lett a nyerő, akik Spielberg rábeszélésére végül 1,5 millió dollárt fizettek a történet jogaiért és további 500 ezret forgatókönyv megírásáért, de az író profitból is részesült. Az előmunkálatok már 1989-ben elkezdődtek. Spielberg ugyan éppen egy orvosi filmen dolgozott, de otthagyta az egészet – ebből lett végül a Vészhelyzet című sikersorozat, aminek a megszületésénél azért ott volt producerként. A film végül 3 Oscar-díjat és több mint egy milliárd dollárt bevételt hozott – akkori értékben -, Spielberg ebből 250 milliót kapott.

Az új srác!

Hosszú, hosszú idő után éledt újra a Jurassic franchise, amihez persze egy új arc is kellett, aki kellően férfias, karizmatikus, ugyanakkor vicces is. És ezt Chris Prattben találták meg, akit egyszerre többen is felfedeztek, hiszen nem csak a Jurassic World (2015) és a folytatás főhőse lett, de A galaxis őrzőinek is. Prattel jó üzletet kötöttek, mert baromi lelkes, és a kedvenc filmje az 1993-as Jurassic Park, melyet annak idején a film premierjének napján nézett meg a moziban. Sőt, az őt ismertté tevő Városfejlesztési osztály (2009) című sorozat DVD kiadásán azzal viccelődik, hogy a telefonjáról felolvas egy kamu üzenetet, amiben Steven Spielberg felkéri a Jurassic Park 4. főszerepére – és pontosan ez történt öt évvel később.

Azt beszélik…

A rajongók egyik kedvenc elmélete, hogy Chris Pratt karaktere, Oewn Brady valójában annak a kisfiúnak a felnőtt változata, akit az ásatáson Dr. Alan Grant egy raptor állkapoccsal megijeszt, és a Grant által adott tanácsoknak köszönhető, hogy annyira érti, miként működik a raptorok csapatmunkája. Owen valóban sok mindent úgy csinál, mint a Sam Neill által játszott tudós, és ő is azt mondja, hogy a közös munka kulcsa a tisztelet. Megkérdezték erről az eredeti kisfiút játszó színészt, bizonyos Whit Hertfordot, aki marhaságnak tartja az egészet, mondván: „Az ilyen srácok, mint én, felnőtt korukra nem úgy néznek ki, mint Chris Pratt." Prattnek is megvan a saját elmélete Owen múltjáról, szerinte annak idején a haditengerészetnél delfineket idomított, ezért tud annyit az állatokról.

Merre az arra?

Colin Trevorrow, a Jurassic World rendezője, aki aJurassic World: Bukott birodalom társ-forgatókönyvírója is egyben, azt nyilatkozta, hogy az új film számos lehetőséget hagyott tárva nyitva, amit az új rendező – ez lett később a spanyol Juan Antonio Bayona – bejárhat. A legfontosabb ezek közül az, hogy a történet egy sziget helyett szinte bárhol másutt játszódhat. Arra is utalt, hogy az új film része lenne az, hogy a dinoszauruszokat nagyvállalatok vagy magánszemélyek az eddigitől eltérő módon használják fel, mezőgazdasági, orvosi vagy hadászati célokra. „Nagyon tetszik az elképzelés, hogy már nem csak egy csapat genetikus az, akik képesek őslényeket teremteni, hanem kereskedelmi cégek is. Olyan ez, mint az Apple és a PC közötti különbség, és abban a pillanatban, hogy hozzáférhetővé válik az előállítás módja, rengetegen képesek élni ezzel a lehetőséggel ". Majdnem ez történik az új filmben.

Ki tér vissza?

Mindig izgalmas játék, hogy ki tér vissza az eredeti filmekből, és már most elmondjuk, ki nem. Sam Neill és Laure Dern nem látható itt, Jeff Goldblum viszont igen, fáradtan és szkeptikusan. Szintén itt lesz a főgenetikust játszó BD Wong, aki nem sokat öregedett az elmúlt 23 évben, de rajtuk kívül van itt még valaki. Rexy, vagyis a nőstény Tyrannosaurus Rex az eredeti Jurassic Parkból (1993) és a Jurassic Worldből (2015), a rajongók egyik kedvence, és nem is nagyon lehet elképzelni Jurassic filmet T-Rex nélkül. Erről így nyilatkozott a rendező, J.A. Bayona: „Ő testesíti meg mindazon bűnöket, amiket a tudomány ellen elkövettünk. Ő az a szörnyeteg, aki emlékeztet minket arra, hogy nem szabadna azt csinálnunk a dinoszauruszokkal, ami csinálunk. Valahányszor átlépünk egy tiltott határt, megjelenik a T-Rex, hogy figyelmeztessen minket!"

Mit hozott az új rendező?

A Barcelonában született Juan Antonio Bayona egyik specialitása a horror, és ez érződik is a Bukott birodalomban – vannak itt határozottan Alien-es pillanatok, de nem ez az, amiről valóban ismert. Az első Jurassic Park filmet még gyerekként megnéző Bayona összes eddigi filmje valójában olyan gyerekekről szólt, akiknek szörnyűségekkel kellett szembenéznie. Ilyen volt az Árvaház, ahol természetfeletti erők jelentették a fenyegetést, A lehetetlen, ahol a 2004-es pusztítótcunami a veszély forrása, illetve a Váratlan jóbarát (Szólít a szörny), amiben egy halálos betegség egy kisfiú „ellenfele”.  Új filmjében is határozottan ott van ez a vonal, konkrétan Maisie Lockwood személyében, akit az elsőfilmes Isabella Sermon játszik, és aki a milliárdos Benjamin Lockwood unokája, és aki rendkívül fontos szereplő lesz, több értelemben is.

Na, milyen az új dinoszaurusz?

Az új Jurassic filmek központi eleme mindig egy-egy új dinoszaurusz. A Jurassic Worldben ez a genetikai hibrid az Indominus Rex, az új filmben pedig az Indoraptor, ami gyakorlatilag az Indominus valamivel kisebb, mozgékonyabb, veszélyesebb változata, még több velociraptor génnel ellátva, vagyis annyira nem erőltették meg magukat a tervezők. A feje inkább a T-Rexre hasonlít, a teste meg az Alienre – nyilván nem véletlenül. Az állat fekete testén egy aranyszínű középvonal fut végig, ami persze a velociraptor főhős, Kék hasonló vonalára rímel, mellső lábain hatalmas karmok vannak, amiket nagyszerűen tud használni, és, mivel hadászati célokra tenyésztették ki, van egy különös vonása is. Egy lézer irányzékkal a gazdája képes kijelölni a célpontot számára, amit minden áron el akar pusztítani,

Hogyan tovább?

Colin Trevorrow már jóval korábban elárulta, hogy valójában trilógiában gondolkodnak, ami nem túl meglepő, mert Hollywoodban még a reggelit is így képzelik el. Úgy fogalmazott, hogy a második rész Dr. Alan Grant egyik mondatára épül a Jurassic Parkból: „Dinoszaurusz és ember, két faj, akiket 65 millió évnyi evolúció választ el, és akiket most csak úgy egymásnak eresztenek. Hogyan lehet bármiféle elképzelésünk arról, mi történhet?" Szerinte a trilógia során Claire fejlődik a legtöbbet majd, reflektálva a változó világra, míg Owen egyfolytában bajba kerül majd. A második rész végén pedig ők ketten felnyitják Pandora szelencéjét, szabadjára engedve ezernyi veszélyt, így ők ketten lesznek felelősek a világ – és a dinoszauruszok – sorsáért.