Általában nem a tudományos hitelességet keressük a filmekben és a sorozatokban, hanem az izgalmas cselekményt és az érdekes karaktereket, de azért az sem árt, ha az alkotók nem terjesztenek óriási blődségeket. Az alábbiakban olyan mítoszokat mutatunk be, amelyek évtizedek óta kiirthatatlanok a sci-fikből és az akciófilmekből.

Az aszteroida mezők mindig sűrűek

Vonatkozó filmek: a Csillagok háborúja-franchise és a hasonló sci-fik

Az eredeti Star Wars-trilógia egyik legikonikusabb jelenete, amikor a Millennium Sólyom átrepül egy zsúfolt aszteroidamezőn A Birodalom visszavágban, és Han Solónak az összes pilótaképességét bevetve kell kimanővereznie a hajót az akadályok elől. A tudósok szerint egyáltalán nem gyakoriak az ilyen aszteroidamezők, sőt akár anomáliának is nevezhetők, mivel az aszteroidák között valójában több százezer kilométeres távolságok vannak az általunk megfigyelhető űrt tekintve. Sőt, annak ellenére, hogy a Naprendszer aszteroidaövében több millió olyan szikla lebeg, amely egy kilométeresnél is nagyobb, több űreszköz, például a NASA Pioneer 10 űrszondája is biztonságosan, incidens nélkül áthaladt a területen.

Látványos és hangos robbanások az űrben

Vonatkozó filmek: szinte az összes sci-fi a Star Trek-től az Armageddonig.

A sci-fi-filmek és sorozatok egyik leggyakoribb tudományos tévedése a vákuumban bekövetkező robbanások bemutatása. A valóságban az űr vákuumában történő robbanások valójában csendesek, mivel nincsenek levegőmolekulák, amelyek rezegnének vagy hatnának az emberi dobhártyára. A légkör hiánya miatt tűz sem létezhet az űrben, ami azt jelenti, hogy az űrrobbanások nem okoznak maradandó tűzgolyókat vagy füstöt. Tudományos szempontból az űrbéli robbanások egyetlen megfigyelhető hatása a gyors fényvillanás és a láthatatlan lökéshullám következnényei.

A legnagyobb kivétel ez alól a hiba alól a 2001: Űrodüsszeia, ahol minden űrbeli tevékenység csendben zajlik. Ez a hiba egyébként annyira köztudott, hogy annak idején a Nyolcadik utas: a Halálnak már az volt a plakátokra nyomtatott tagline-ja, hogy "In space no one can hear you scream”, azaz "Az űrben senki sem hallja a sikolyodat".

A lézersugarak mindig láthatók

Vonatkozó filmek: Star Wars, Star Trek és a többiek

Hasonlóan az űrbeli robbanásokhoz, a lézersugarak általában láthatatlanok és csendesek, amikor vákuumban szabadulnak el. Ahhoz, hogy egy lézer látható legyen, kölcsönhatásba kell lépnie a környező anyaggal vagy légkörrel – vagy közvetlenül az alany szemébe kell irányítani, illetve tükrözni. A filmekben ráadásul a lézerek mindig rikító színekben pompáznak, amire csak egyetlen magyarázat van: a filmipar a szórakoztatást helyezi előtérbe a tudományos pontossággal szemben. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a lézerek bevetésének nem sok értelme lenne a filmekben, ha nulla vagy minimális vizuális hatást produkálnának csak.

A hangtompítók némítják a fegyvereket

Vonatkozó filmek: szinte az összes akciófilm a Hitman-adaptációtól a Bond-filmeken át a John Wick-franchise-ig.

A modern hangtompítók körülbelül 30 decibellel (dB) csökkentik a lövés zaját. Ez közel sem elég ahhoz, hogy a legtöbb fegyvert a szó szoros értelmében elnémítsa, mivel a lőfegyverek jellemzően 150 dB körüli hangot produkálnak. A hangtompító használatával a lövések zaját csak egy közeli légkalapács szintjére lehet lecsökkenteni. Még a lőfegyveripar is elismeri, hogy az eredeti angol kifejezés, a silencer (némító) téves elnevezés, és áttértek a „ suppressor”-ra, azaz a hangtompítóra, amely pontosabban leírja ezeknek az eszközöknek a funkcióját. Ennek ellenére a hangtalan lövöldözés továbbra is az egyik legelterjedtebb tudományos tévedés Hollywood történetében.

Ha meglőnek, repülsz

Vonatkozó filmek: a „gun-fu” típusú akciófilmek.

Az akciófilmekben gyakran előfordul, hogy a pisztollyal lelőtt emberek a becsapódás hatására látványosan hátraesnek, akár több métert is repülve. A lövedékeket azonban nemcsak áthatolásra tervezték, hanem ezerszer könnyebbek is, mint bármely emberi test. Ez az oka annak, hogy átszakítják a húst, de minden másra minimális hatást gyakorolnak. Bár az ilyen típusú, az áldozatot megreptető lövések a hollywoodi blockbusterekben lettek igazán népszerűek, ennek a mítosznak a gyökerei a klasszikus hongkongi akciófilmekig és John Woo munkásságáig nyúlnak vissza.

A méreg kiszívása segít a kígyómarások kezelésében

Vonatkozó filmek: a klasszikus westernfilmekben láthattuk először, de újabban már az olyan vígjátékokban is, mint a Kígyók a repülőn vagy az Agyas és agyatlan.

Hiába láthattuk már rengeteg filmben, általában nagyon rossz ötlet megpróbálni kiszívni a mérget egy kígyómarásból. A szívó mozdulat nem akadályozza meg a méreg gyors szétterjedését az izomszöveten és az ereken keresztül. Sőt, a nyílt seb kiszívása még súlyosbíthatja is a sebek állapotát, és lehetővé teszi a méreg gyorsabb terjedését. A szívást végző személy önmagát is megmérgezheti, ha nem tud a szájában lévő sebekről.

Az emberi testek nagyszerű akksik

Vonatkozó film: Mátrix-sorozat

A Mátrixban az öntudatra ébredt AI-k az embereket szó szerint azért tenyésztik, hogy a szerves testek által termelt bioelektromosságot begyűjtsék. Való igaz, hogy az embereket életben tartó biológiai folyamatok eredményezhetnek elektromos töltést, de még ha ezek a folyamatok össze is adódnak, az emberi test teljesítménye minimális és elhanyagolható – különösen egy robotokból álló civilizáció számára. Ladislav Kováč biokémia-professzor szerint "a nyugalmi állapotban lévő felnőtt emberi test energiatermelése egy 100 W-os elektromos izzó teljesítményének felel meg". Figyelembe véve mindazt, ami egy ember bioelektromosan tartásához szükséges, az emberi test egy megvalósítható, de rendkívül alacsony hatékonyságú energiaforrás.

A kloroform azonnal kiüti az embereket

Vonatkozó filmek: Fűrész-sorozat, Káin ébredése, Renfield – de a sor a végtelenségig folytatható

Az összes filmes tudománytalanság közül az egyik legmakacsabb a kloroform azonnali kiütő hatása. Megszámlálhatatlanul sok filmben láthattuk, ahogy az emberek azonnal elájulnak, amikor kloroformot kényszerülnek belélegezni. A valóságban még a nagyon erős kloroform belélegzése után is több percig tart, amíg a szer valóban eszméletvesztést okoz.

Szerencsére a kloroform használata mára nagyrészt filmes klisének számít, köszönhetően a mítosz széles körű ismertségének, és a legtöbb író, rendező ma már igyekszik elkerülni a vegyszer használatának hasonló ábrázolását.

5 tudományos tény, ami tönkrevágja kedvenc sorozatainkat

Van, hogy a fantázia túlságosan meglódul, és se orvosi, se fizikai, se kémiai tényekre nincsenek tekintettel a sorozatkészítők.

Még több áltudomány

Via: Screenrant