Magasról lehet a legnagyobbat esni.
Minden színésznek az a vágya, hogy „bekerüljön Hollywoodba”, de valójában nemcsak betörni nehéz az Álomgyárba, de bent maradni is. Azok a sztárok, akik évtizedeken át ott maradnak az A-lista közelében, inkább a kivételt jelentik, mint a szabályt. A pixisből való kieséshez pedig bőven elég egyetlen rosszul megválasztott szerep is. Mutatjuk a példákat.
7. Elizabeth Berkley - Showgirls (Paul Verhoeven, 1995)
Azt gondolhatnánk, hogy a holland provokátor és rendezőzseni, Paul Verhoeven új filmjében szerepelni jó karrierlehetőség. Sajnos Elizabeth Berkley számára nem sült el olyan jól a dolog. Azon túl, hogy magát a filmet a kritika és a nagyközönség egyöntetűen elítélte, és ellentmondásosnak, túlságosan komikusnak, vagy egyszerűen csak rossznak bélyegezte, Berkely alakítását is borzalmasnak találták.
Pedig a sztriptíztáncos Nomit alakító Berkley volt az, aki az egész erotikus thriller súlyát a hátán cipelte. Bár ezután még számos kisebb mellékszerepben láthattuk őt, Verhoeven kaliberű rendező már nem adott neki főszerepet.
6. Linda Blair - Az ördögűző (William Friedkin, 1973)
A sokak által minden idők legjobb horrorfilmjének tartott Az ördögűző sikeréből mindenki profitált a rendezőtől a felnőtt főszereplőkig, köztük Ellen Burstyn és Max von Sydow is. Csak éppen a megszállt lány nehéz szerepét alakító Linda Blairnek nem volt ilyen szerencséje, és
örökre beskatulyázták mint az "a démoni lány Az ördögűzőből.”
Az ördögűzőért ugyan elnyerte a legjobb női mellékszereplőnek járó Golden Globe-díjat, de végül a karrierjét is hátráltatta, mivel az intenzív szerep arra kényszerítette, hogy visszavonuljon egy időre a filmipartól, és később soha nem érte el a hírnév hasonló szintjét.
5. Taylor Kitsch - John Carter (Andrew Stanton, 2012)
A 2000-es évek végén Taylor Kitsch Hollywood csúcsán érezhette magát, főszerepeket kapott, aztán a karrierje pillanatok alatt összeomlott. 2012-ben mutatták be a Disney élőszereplős sci-fijét, a John Cartert, amely olyan zűrzavaros film lett, hogy a nézők sem tudtak mit kezdeni vele.
A kereskedelmi és kritikai szempontból is katasztrofálisan rosszul sikerült alkotás, amely
máig minden idők legnagyobb bukásának számít,
Kitsch karrierjét is maga alá temette. Azóta szerepelt filmekben és tévésorozatokban, említésre leginkább az HBO True Detective című sorozatának második évada méltó, de soha nem tudta visszaküzdeni magát az A-listára.
4. Demi Moore - G.I. Jane (Ridley Scott, 1997)
Demi Moore az Inside Out című önéletrajzában a "legbüszkébb szakmai teljesítményének" nevezte a Ridley Scott által rendezett háborús drámát. Ez egy imponáló kijelentés, ami azt jelzi, hogy kitart a döntése mellett, de ettől még a G.I. Jane komoly kereskedelmi és kritikai bukta lett, amiért Moore a "Legrosszabb színésznő" díjat is megkapta az Arany Málna díjkiosztón. (És talán Will Smith és Chris Rock Oscar-botrányára se került sor a film nélkül.)
Közvetlenül a G.I. Jane után Moore néhány évre eltűnt a rivaldafényből, részben azért, hogy családjára koncentrálhasson. Azóta kapott kisebb szerepeket olyan sikerfilmekben, mint a 2011-es Krízispont és a 2022-es A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya, de leginkább csak kis költségvetésű független filmekben tűnik fel.
3. Mike Myers – Love Guru (Marco Schnabel, 2008)
A 2000-es évek közepére úgy tűnt, hogy a kanadai komikus, Mike Myers nem tud hibázni. A rendkívül sikeres Austin Powers-franchise-nak 2002-ben jelent meg a harmadik és egyben utolsó felvonása, az Aranyszerszám. 2007-ben pedig Shrek szinkronhangjaként fogta meg az isten lábát, de aztán túlságosan elbízta magát, és megcsinálta a Love Gurut. Ez a félresikerült vígjáték, amelyben egy Indiában nevelkedett amerikait alakít, többé-kevésbé befagyasztotta a karrierjét.
Amellett, hogy több Arany Málnát is bezsebelt, ez volt az utolsó alkalom, hogy főszerepben láthattuk.
Bár 2022-ben A pentavirátus című a Netflix-sorozattal félig-meddig visszatért, filmes karrierje úgy tűnik, hogy véget ért.
2. Brandon Routh - Superman visszatér (Bryan Singer, 2006)
Amikor Brandon Routh kapta meg az Acélember szerepét Bryan Singer Superman visszatér című filmjében, mindenki el volt ájulva attól, hogy a színész mennyire hasonlít Christopher Reeve-re. Ahelyett, hogy megpróbálta volna újra feltalálni a karaktert, mint Nolan és Bale A sötét lovag-trilógiában Batmant, Routh Superman verziója óda volt az 1970-es évekbeli megformálásához - és ebből a szempontból működött is.
Sajnos Reeves utánzása túlságosan jól sikerült, és hiányzott az eredetiség az alakításból. A következő évben a Fling című indie romkomban játszott, de azóta sem kapott főszerepet nagy mozifilmben.
1. Jaden Smith - A Föld után (M. Night Shyamalan, 2013)
M. Night Shyamalan sci-fi thrillere a 2006-os A boldogság nyomában után Will és Jaden Smith második közös apa-fia filmje lett, és sokkal gyengébb is, mint az első. Bár ezért nem kizárólag az akkor még csak 15 éves Jadent terheli a felelősség, a film komoly hatással volt a színészi karrierjére.
Bár három évvel később feltűnt Baz Luhrmann The Get Down című sorozatában, egyértelmű volt, hogy ez a Shyamalan-féle disztópikus mese csak szög volt Jaden színészi koporsójában. Ahogy Will Smith írta a memoárjában, a film
siralmas kereskedelmi és kritikai bukás volt - és ami még rosszabb volt, hogy Jaden vitte el a balhét.
Via: Far Out