A sci-fi jelentése, hogy „tudományos-fantasztikus”, ettől függetlenül ritkán kérjük számon a tudományos hitelességet ezeken a filmeken. És nem is az a feladatuk az alkotóiknak, hogy stimmeljen minden részlet, hanem hogy szórakoztassanak és elgondolkodtassanak. Ártani persze nem árt, ha az írók-rendezők nemcsak a fantasztikumot, hanem a tudományt is komolyan veszik. Erre mutatunk most példákat.

Az Androméda-törzs (1971)

Michael Crichton 1969-es azonos című regényének adaptációjában egy tudóscsoportot követhetünk, akik egy halálos idegen parazitát tanulmányoznak, amely elszabadul egy új-mexikói városban. Bár a film történetét a bemutató idején mesének bélyegezték, bizonyos különleges körülmények között a földönkívüli mikroorganizmusok elérhetik a Földet, és megbetegíthetik az embereket.

Ha ez megtörténne, a földi organizmusok teljesen alkalmatlanok lennének a baktériumok elhárítására, aminek a filmben látottakhoz hasonló lenne a következménye. Az Androméda-törzset sokan alaptalan riogatásnak tartották, de a tudósok azóta megerősítették, hogy a mikrobák képesek túlélni az űrben.

Kapcsolat (1997)

A sokszor minden idők egyik legpontosabb tudományos igényű filmjeként emlegetett Kapcsolat Carl Sagan csillagász és asztrobiológus sci-fi regényén alapul. A Jodie Foster főszereplésével készült film az idegen létformák jeleinek kereséséről szól, és arról, hogy mi történik, amikor az űrből érkező kommunikáció révén fény derül a létezésükre.

A szereplők rádióhullámokat használnak, pontosan utánozva azt, amit a SETI (a „földön kívüli intelligencia” kutatói) valóban csinálnak, és a cselekmény nagy része a tényleges fizikán alapszik, illetve Sagan spekulációin arról, hogy hová vezethetnek ezek az elméletek. A Kapcsolatban szereplő földönkívüliek a matematikán keresztül kommunikálnak, ami megfelel annak, ahogyan a tudósok elmélete szerint tennék.

Gattaca (1997)

Andrew Niccol sci-fije egy olyan ultramodern civilizációt mutat be, amelyben a genetikai módosítások teljes mértékben elfogadottak, és minden egyes embriót a keresett tulajdonságok alapján tesztelnek, így egy, a náci Németországra emlékeztető árják társadalmát hozva létre, és ez a vízió csak annál riasztóbbá vált, minél inkább közeledett a valósághoz a film által bemutatott technológia.

Valójában a filmben látható genetikai tesztelési technológiák többsége már megvalósítható, vagy hamarosan megvalósíthatóvá válik. A "dizájnerbébi"-eljárás, amelynek során a szülők megválaszthatják a baba nemét és manipulálhatják genetikai kódját, egyre elterjedtebb a gazdagok körében, a tényleges bavatkozás pedig fokozatosan egyre olcsóbbá válik.

A nő (2013)

Bár az öntudatra ébredő mesterséges intelligencia koncepciója aligha eredeti a sci-fi műfajában, a Spike Jonze filmje mögötti elmélet tudományosan megalapozott, és könnyen lehet, hogy valamikor a következő évtizedben valósággá is válhat, ahogy azt a már most is elérhető chatbotok fejlődése is előrevetíti.

A neves számítógépes szakértő és futurista, Ray Kurzweil elismerően nyilatkozott a film tudományos aspektusairól, és azt állította, hogy egy "emberi és szerethető" szoftverprogram ötlete teljesen hihető és nem túlzás; ennek ellenére nagy valószínűséggel 2029 előtt nem lesz olyan program, mint Samantha. A nő más aspektusai, például a káromkodó számítógépes játékfigura és az apró arckamerák már jóval korábban megérkezhetnek.

Mentőexpedíció (2015)

Az Andy Weir azonos című regénye alapján készült film Mark Watney (Matt Damon) űrhajós kálváriáját követi nyomon, aki egy homokvihar után a Marson ragad.

Az alkotók konzultáltak a NASA illetékeseivel, hogy az űrutazással, illetve a Marssal kapcsolatban stimmeljenek a részletek. Neil DeGrasse Tyson asztrofizikus a bemutató után úgy nyilatkozott, hogy hitelesebb filmet még nem látott, már ami az asztrofizikát, illetve a marsi életkörülmények bemutatását illeti. Bruce Bugbee botanikus szerint pedig a valóságban is működhetne a marsi krumplitenyésztés. Pontos a Föld és a Mars közötti utazási idő is, a jelenlegi technológiával ugyanis nyolc hónapig tartana, hogy eljussunk az egyik bolygóról a másikra.

Hitelességre próbáltak törekedni az űrruhák megalkotásakor is, de amikor a ruhatervező megnézte a NASA tényleges Mars-ruháit, úgy látta, hogy túlságosan is hasonlítanak Buzz Lightyear szerelésére a Toy Storyból, ezért a film kedvéért átdizájnolták őket.

Érkezés (2016)

Az Érkezés nemcsak Denis Villeneuve egyik legjobb filmje, de tudományosan is az egyik legpontosabb sci-fi. Ebben az esetben nem a csápos idegen lények a hitelesek, hanem a nyelvük és az, ahogyan a nyelvész Louise (Amy Adams) megpróbál kommunikálni velük.

Willeneuve-nek és kollégáinak nemcsak egy teljesen új idegen nyelvet kellett megalkotniuk, hanem egy olyan írásrendszert, illetve forgatókönyvet is kitaláltak, ami teljesen eredeti a filmtörténelemben. Több nyelvésszel, sőt még egy fonetikai szakértővel is konzultáltak, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az idegen nyelv hiteles.

+1 Apollo 13 (1995)

Ron Howard klasszikusa ugyan nem sci-fi, de űrutazásról szól, és a hiteles filmek etalonjaként szokták emlegetni. Nem véletlenül: a kilenc Oscar-díjra jelölt dokudráma alkotóinak az Apollo 13 valódi küldetésének legénysége súgott, és a NASA-tól is kaptak segítséget, a forgatókönyvet pedig Jim Lovell parancsnok könyve nyomán írták meg.

Nemcsak a történetmesélés volt pontos, a díszleteket is úgy modellezték, hogy 100%-os replikája legyen az eredetinek, a főszereplők (Tom Hanks, Kevin Bacon és Bill Paxton) pedig a gravitáció nullpontján vették fel egyes jeleneteiket.

Via: Screenrant / Movieweb / Collider