7 magyar rajzfilm, ami felnőttként is bitang jó szórakozás

Október 28. az animáció világnapja, 1892-ben ugyanis a rajzfilmgyártás úttörőjének számító francia feltaláló, Emile Reynaud ezen a napon mutatta be az első animációs kisfilmet Szegény Pierrot címmel a Théâtre Optique-ban. Lássuk, milyen emlékezetes alkotásokat készítettek a következő évszázadban a műfaj magyarországi nagyjai!

1. A Mézga család különös kalandjai

Nepp József Romhányi Józseffel közösen találta ki az 1969-ben bemutatott Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai című, ma is kultikus népszerűségnek örvendő rajzfilmsorozatot. Az átlagos pesti átlagcsalád szürkén unalmas napjait minden részben azzal dobták fel az alkotók, hogy a teszetosza hivatalnok, Mézga Géza és a fia, Aladár, a felvágott nyelvű kis zseni folyton a XXX. századbeli rokonuktól, MZ/X-től kért segítséget, ha épp elromlott a család tévéje, vagy ha nem maradt pénz a nyaralásra.

És persze Mézgáék minden részben belekerültek a slamasztikába, mert a derék rokon egyszer láthatatlanná tévő tablettát küldött fénypostán, máskor meg időjárás-befolyásoló ketyerét,

hol meg egy olyan szupertévét, ami tényleg megjeleníti a képernyőn látottakat – például a perenyevackori TSZ öntözőberendezésének avatását, ami vízzel árasztja el az egész Kökörcsin utcát!

 

2. Vakáción a Mézga család

Sokan az 1972-es, második Mézga-sorozatot tartják máig a legjobbnak, amiben Aladár és Blöki éjjelente a hegedűtokba rejtett, felfújható űrhajóval indul izgalmas kalandokra a kozmoszban, mert ez a széria zseniálisan ötvözte a könnyed nyugati tévésorozatok műfaját a korabeli veretes szovjet sci-fikel. Pedig a Magyar Televízióban 1980-tól vetített (és később rengetegszer megismételt) harmadik Mézga-széria, a Vakáción a Mézga család sem volt rossz, mert

Nepp és Ternovszky ebben járatta csak igazán csúcsra a dilit, görbe tükröt tartva Az Onedin családtól kezdve A Keresztapán át a korabeli Bond-filmekig minden nyugati szórakoztatóipari terméknek!

A jól ismert keretsztori ehhez a rajzolt road movie-hoz az volt, hogy a Mézga család a hozzájuk csapódó Máris szomszéddal együtt (mivel csak ő beszélt idegen nyelveken) Paula sűrűn emlegetett exét, Hufnágel Pistit keresve keresztbe-kasul beutazzák az egész világot, természetesen ezúttal is hihetetlen kalandokba keveredve. Itt aztán tényleg van minden, a drogcsempészéstől kezdve a Szaharában tevegelésig – mintha csak a '70-es évek népszerű krimijeinek és kalandfilmjeinek fergeteges paródiáját látnánk!

 

3. Fehérlófia

A 2021-ben elhunyt Jankovics Marcell legalább olyan fényes állócsillaga a hazai rajzfilmgyártásnak, mint Ternovszky Béla, Nepp József és Dargay Attila – ami miatt azonban sokak szemében „csak d'Artagnan lehet a három testőr mellett”, az az a tény, hogy a művészi önkifejezést mindig is előrébb rangsorolta, mint a közönség maradéktalan szórakoztatását. Érdekesség, hogy miközben Jankovics a '60-as és a '70-es években még vállt vállnak vetve dolgozott együtt Nepp-pel és Ternovszkyval a Pannónia Filmstúdióban a Gusztáv és a Mézga sorozatokon, az 1973-as János vitéztől kezdve határozottan hátat fordított a nyugati mintára szakmányban készülő animációs filmeknek, helyette inkább

nyakig merült a magyar őstörténetben és mondavilágban.

Ennek a tudatos választásnak az egyik legismertebb példája az 1980-tól hódító útjára induló, jellegzetes képi világú Magyar népmesék volt. A másik pedig az 1981-es Fehérlófia,  ami úgy mutatta be Fanyűvő, Vasgyúró, Kőmorzsoló és a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók jól ismert meséjét, hogy a végeredményül kapott 80 percnyi pulzáló szimbólum- és színorgia akár pszichedelikus tripnek is beillene!

9 betépős film, amiről nem is gondolnád, hogy betépős film

Mert vannak elborult stonerfilmek az Ananász expresszen és A nagy Lebowskin kívül is.

Tovább

 

 

4. Az idő urai

Ez az 1982-es, francia-magyar koprodukcióban készült kultrajzfilm még ma is a magyar animációs filmgyártás koronaékkövének számít. Idehaza mi csak 1983-tól láthattuk a mozikban és a tévében (majd később másolt VHS-es és duplalemezes DVD-n is),

Time Masters címmel viszont az egész világon ismert lett mint obskúrus francia sci-fi,

ami a zseniális képregényrajzoló, Moebius látványtervei alapján készült. A történet középpontjában egy Piel nevű kisfiú áll, aki szülei halála után árván marad a távoli Perdide bolygón. A megmentésére induló űrhajós, bizonyos Jaffar, Piel apjának régi barátja az utasaival együtt kockázatos kalandjaik során csupán egy adóvevővel tudja tartani a kapcsolatot a gyerekkel. Megkezdődik kétségbeesett versenyfutásuk az idővel, de vajon sikerül-e odaérni a Perdide bolygóra, mielőtt túl késő lesz? Bár ezt a rajzfilmet bizonyára mindenki számtalanszor látta már, a mai napig izgalmas agytorna elgondolkozni azon, kicsoda valójában a megmentésre váró Piel, és mi köze Silbadhoz, a vén űrmatrózhoz?

 

5. Macskafogó

Generációk örök kedvence, Nepp Jószef forgatókönyvírói pályafutásának kultikus mesterműve, Ternovszky Béla rendezői karrierjének ikonikus világítótornya,

magyar rajzfilmgyártás csúcsteljesítménye, a keleti blokk frappáns válasza a Bond-filmekre, amiből a mai napig idézgetjük, hogy „Jöjjön csak közelebb, Safranek!” vagy „Mehetünk vissza a balettbe ugrálni!

Az 1986-os kultrajzfilm sztoriját mindenki ismeri: Grabowski, a szuperegér elindul Pokióba, hogy megszerezze Fusimisi professzor robotkutyájának tervrajzát, amivel végre egyszer és mindenkorra elintézhetik Mr. Teufelt, Giovanni Gattót és a többi, egerek felett zsarnokoskodó macskát. Eközben Lusta Dick vámpírfogú denevérekkel haverkodik Mexikóban, a buta patkányok pedig felrobbantják magukat a RatRacer szuperkocsijában. A Macskafogó amúgy nemcsak idehaza, de Cat City címmel külföldön is óriási siker volt – a 2007-es Macskafogó 2. viszont a franchise sajnálatos szégyenfoltja...

 

6. Az ember tragédiája

Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.

Jankovics Marcell 2011-ben, a tervezetthez képest 23 év késéssel tudta csak befejezni a rendszerváltás előestéjén, 1988-ban elkezdett, de anyagi okok miatt végül meghiúsult, grandiózus Madách-adaptációját, Az ember tragédiája rajzfilmváltozatát. Aminek a forgatókönyvét ráadásul már jóval korábban, 1983-ban papírra vetette, nem is sejtve, micsoda hányattatások várnak később még rá.

A rajzfilm érdekessége, hogy Jankovics Ádám és Lucifer időn és téren való utazása során mind a 15 színt más-más technikával készítette el:

a görög vázák jellegzetes alakjaitól kezdve a középkori kódexek díszítő elemeiig számos különböző rajzstílust felvonultatott.

 

7. Narancs, Tetves és Dugó

Semmiképp sem hasonlítanánk Nepp, Ternovszky és Jankovics munkásságához a trágár szinkron emblematikus alakjait a Narancs, Tetves és Dugó-rajzfilmparódiák készítőihez, hiszen sosem voltak egy súlycsoportban a hazai rajzfilmgyártás királyaival. De a tény ettől még tény marad:

Thavid, aMGee és HankóG mindössze 18 évesen, a magyarországi internetkorszak hajnalán, 2001-ben olyan kultikus videókat hoztak össze, amikre ma is sírva-röhögve emlékszik vissza egy egész generáció!

„Ne nézz, Jock, mert bepörgök!” – A szinkronparódiák története

Babi nénitől megtanultunk bauxitfőzeléket főzni, és kiderült, hogy Jockey már nem szűz. Harminc éve velünk vannak a szinkronparódiák. Figyelem, szókimondó, felnőtt tartalom!

Tovább

Nem csoda: a Robotk*rva, a Parapéntek és a Retekegér című szkeccsek sokkal szórakoztatóbbak lettek a rengeteg ikonikus karakterrel (Omlás! Don Gatto! Félszemű Babilon!), csúnya beszéddel és szállóigévé vált mondattal („Anyád temetésén huncutkodjál!”, „Jöttél fel az esti Sterbyre?”), mint a trágár szinkron alapját képező, eredeti Inci és Finci rajzfilmsorozat – ami valljuk be, már a maga korában is csak egy gyenge Tom&Jerry-utánzat volt...